Fizetési meghagyásokkal kapcsolatos díjak elszámolása

Kérdés: A 2009. évi L. törvény szabályozza a fizetési meghagyásokra vonatkozó eljárást. A fizetési meghagyást általában az ügyvédek nyújtják be. A MOKK számlájára kell befizetni az eljárási illetéket, amit az ügyvédi iroda a saját számlájáról utal át. A MOKK a pénz beérkezését követően az ügyvédi iroda részére számlát bocsát ki, mentes az adó alól jelöléssel. A végrehajtási eljárás díját, valamint az ügyvédi díjat az ügyvédi iroda számlázza az ügyfél részére. Az eljárási díj külön tételben, mint adómentes tevékenység, az ügyvédi díj pedig áfás tételként számlázható? A MOKK számláját költségként, a továbbhárított eljárási díjat az ügyvédi iroda bevételeként kell elszámolni? Vagy mint elszámolásra átvett tételt kell kezelnünk?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben hivatkozott törvény szerint a fizetési meghagyásoseljárás díját a jogosultnak, azaz az ügyfélnek kell megfizetnie. Ezért amikoraz ügyvédi iroda az eljárás díját a MOKK számlájára befizeti, akkor a pénzátutalását az ügyféllel szembeni követelésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Készfizető kezesség elszámolása

Kérdés: "Z" kft. hitelszerződést kötött egyéves fu­tam­időre, 2010. 05. 05-én felvett a hitelintézettől 10 000000 Ft-nak megfelelő eurót. A hitelt az euróbankszámlájára megkapta, havonta törlesztette euróban. 2011. évben is törlesztette az aktuális tőkét. A hitelszerződés szerint a hitel utolsó részlete (4,5 millió Ft) egy összegben volt esedékes 2011. 05. 05-én. "Z" kft. ezt a részletet nem tudta kifizetni. A hitelszerződés szerint a "Z" kft. által felvett hitel fedezete az "Y" kft. készfizető kezessége. A hitelintézet érvényesítette a készfizető kezességet, az "Y" kft. bankszámlájáról levonta a 4,5 millió forintnak megfelelő eurót. Ezt a "Z", illetve az "Y" kft.-nél miként kell kimutatni? Jár-e kamat az "Y" kft.-nek? Köteles-e kamatot fizetni a "Z" kft.? Év végén át kell-e értékelni?
Részlet a válaszából: […] ...a hitelintézet) követelését kielégíti, a követelés azazt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valaminta végrehajtási joggal együtt reá (azaz "Y" kft.-re) száll. Ebből egyértelműenkövetkezik az "Y" kft. azon igénye, hogy a "Z" kft. az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzati feladatok ellátása támogatásból

Kérdés: Önkormányzatok körében kialakult gyakorlat, hogy feladataik egy részét 100%-os tulajdonú gazdasági társaságok részére adják át. A feladatok finanszírozása eltérő módon, számla alapján dologi kiadásként, illetve havonkénti támogatás formájában pénzeszközátadásként történik. A feladat végrehajtásához szükséges tárgyi eszközöket is eltérő gyakorlattal biztosítják: haszonkölcsön-szerződés formájában (ingyenes használat), vagy üzemeltetésre átadás, vagy vagyonkezelésbe adás, térítés nélküli átadás, vagy bérleti díj formájában. Milyen feltételek mellett finanszírozható a "kiszervezett tevékenység" támogatásként, illetve hogyan értelmezhető az áfa­fizetési kötelezettség e tevékenység egészére (Áfa-tv. 65. §) a fenti megoldási módozatokban?
Részlet a válaszából: […]  Sokrétű a kérdés, kezdjük a választ az átadott önkormányzatifeladatok finanszírozásával.Valóban általános gyakorlat, hogy az önkormányzatok afeladataik ellátására gazdasági társaságot hoznak létre. Ez akár természetes islehet, de az átadott/átvett feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.
Kapcsolódó címkék:  

Vendéglátó-ipari szolgáltatás feltételei

Kérdés: Egyik ügyfelünk vendéglátó-ipari tevékenységet folytat, ennek keretében pékárutermékeket is értékesít, amelyet helyben sütnek. A pék­árut a vállalkozó papírzacskóban adja át a vevőknek, akik vagy elviszik, vagy a vendéglátó-ipari egységben lehetőséget kapnak a helyben fogyasztásra, igénybe véve a helyiségben lévő asztalt, széket, esetleg mosdót stb. Kérdésünk az, hogy ez utóbbi esetben – amikor helyben fogyasztják el a terméket – milyen áfamértéket kell alkalmazni: 18 vagy 25%-osat?
Részlet a válaszából: […] ...július 1-jétől a közös hozzáadottértékadó-rendszerrőlszóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló282/2011/EU végrehajtási rendelet 6. cikke tükrözi az Európai Bíróságítélkezési gyakorlatában megjelenő értelmezést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.
Kapcsolódó címke:

Közösségen belül továbbszámlázott szállítási költség

Kérdés: Vállalkozásunk külföldi (ciprusi) partnernek, aki/amely adóalany, továbbszámlázott szolgáltatásként számlázott ki szállítási költséget. A számlát áfa nélkül állította ki, figyelemmel az Áfa-tv. 37. §-a (1) bekezdésének előírására. Jól jártunk el? Vagy a júliusi törvénymódosítás ezt felülírta?
Részlet a válaszából: […] ...hely, ahol a szolgáltatást igénybevevő adóalany állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.A 2011. március 15-i 282/2011/EU végrehajtási rendelet(hatályos 2011. június 9-től) 10. és 11. cikke az adóalany gazdaságitevékenységének székhelyét, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Bányaszolgalmi jog elszámolása

Kérdés: Árverésen vásároltam ingatlant. Utána bányaszolgalmi jogot alapítottak, és megítéltek határozatban 2,5 millió forint kártalanítást. Kérdésem: a kártalanítás milyen bevétel, könyvelnem kell-e a telek értékcsökkenését?
Részlet a válaszából: […] ...A szolgalom alapján a bányavállalkozó jogosult a tevékenységvégzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére.A törvény végrehajtási rendelete alapján a kártalanításmértékét a szolgalmi jog alapításának időpontjában, az igazolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.
Kapcsolódó címke:

Zálogjog érvényesítése

Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...A főszabály szerint a zálogtárgyból való kielégítés – hajogszabály kivételt nem tesz – bírósági határozat alapján végrehajtás útjántörténik. A 257. § (1) bekezdése azonban ad arra lehetőséget, hogy a felek – alegalacsonyabb eladási ár,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.
Kapcsolódó címkék:  

Kiegyenlítetlen járó kamat

Kérdés: A kft. hitelt nyújtott egy másik kft.-nek 2007. évben. Szerződés szerint a 2007. évre járó kamatot aktív időbeli elhatárolással a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolta. A kamat 2011 áprilisáig sem folyt be. Mi ilyenkor a helyes számviteli elszámolás? Az adózásban szükséges a korrekció?
Részlet a válaszából: […] ...hogy eddig miért nem intézkedtek.A kölcsönszerződésben foglaltak megsértése miatt az adóst fel kellettszólítani, esetleg perelni, végrehajtást kérni stb. Ha ezt megtették, akkor azaktív időbeli elhatárolásként kimutatott járó, de még nem esedékes kamat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.
Kapcsolódó címke:

Eredmény elhatárolása

Kérdés: A társaság tevékenysége természetes vizek tisztaságával kapcsolatos mérések, kutatások, tervezési feladatok, valamint környezetvédelmi rehabilitációra vonatkozó tervek és pályázatok készítése. A társaság a tevékenységét a feladat végrehajtására alakult konzorcium tagjaként, vagy önállóan, de közvetített szolgáltatások igénybevétele mellett végzi. Szerződései több év alatt valósulnak meg, részteljesítés ütemezése mellett. A társaság önköltség-számítási szabályzatra nem kötelezett, 2010. évre is egyszerűsített éves beszámolót készít. Kérdésünk évek között áthúzódó két projekt eredmény­elszámolására vonatkozik. Mindkét projekt aktuálisan elkészült ütemének teljesítésigazolását a megrendelő 2011. 01. 05-én fogadta el. A társaság a közvetített szolgáltatások teljesítési idejét is 2011. 01. 05-én fogadta el. A társaság a nyilvántartást a szerződés ütemezésének megfelelő terv- és a megvalósulásnak megfelelő tényadatokat árbevétel és közvetített szolgáltatás bontásban vezeti. A saját ráfordítás közvetlen bér és járulékai összegét az év végi befejezetlen termék esetében határozza meg. A 2011. 01. 05-én átadott munkák árbevételét és a közvetített szolgáltatások értékét a társaság számolja el 2010. évre, kivéve a 2011. és öt napjára vonatkozó közvetlen költségeknek megfelelő, 2011. évi utolsó részteljesítésre vonatkozó eredménytartalom alapján meghatározott árbevételt? A 2010. év végi, utolsó részteljesítés elszámolása után felmerült közvetlen költségek 2011. évre való elhatárolása mellett döntsön? Szabályozhatja-e a társaság az áthúzódó projektek eredményelszámolását az adott projekt átlagos eredménytartalma alapján?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre, elszámolási variációkraadandó válasz előtt néhány dolgot tisztázni kell.A társaságnak a kérdés szerinti tevékenysége olyan, amelylehetőséget teremt arra, hogy részteljesítések kerüljenek számlázásra,elszámolásra, ha azt a megrendelővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.
Kapcsolódó címkék:  

Tanulmányi szerződés felbontása, követelés

Kérdés: Cégünkhöz 2005-ben belépett dolgozónkkal 2008. 09. 10-én tanulmányi szerződést kötöttünk, amely szerint dolgozónk legkésőbb 2011. június 30-ig megszerzi a diplomáját, és onnantól kezdve még legalább 1 évig nálunk dolgozik, különben vissza kell fizetnie a szerződésben foglalt támogatást (tandíj, könyvek, utazás stb.). A dolgozó 2011. 02. 28-án rendes felmondással kilépett. Hogyan kell könyvelni a dolgozó felé fennálló követelésünket? Jelenleg csak a fizetési felszólítást vette át, végrehajtás még nincs. Fizetni még nem fizetett. A felmondás miatt járó bérét a tartozás miatt visszatartottuk, de az csak töredéke a tartozásnak. (Ezt a T 471 – K 361 könyvelési tétellel könyveltem.)
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződés alapján a dolgozónak juttatott,fizetett támogatást (tandíj, könyvek, utazás stb.) – a cég nevére szólószámlák, bizonylatok alapján, a juttatás, a megfizetés időszakában – a személyijellegű egyéb kifizetések között kellett elszámolni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.
Kapcsolódó címke:
1
10
11
12
18