886 talált cikk a veszteség kifejezésre

Kérdés: A társaság osztalékot, illetve osztalékelőleget állapított meg forintban. A tulajdonosok ezt euróban szeretnék felvenni, mivel a cégnek euróban is van árbevétele. Korábban közzétett válaszok alapján ezt a számlavezető bank kifizetés napján érvényes eladási árfolyamán számítjuk át euróra. A devizaszámla nyilvántartási árfolyama eltér a fenti árfolyamtól, emiatt a kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg más forintösszegben kerül könyvelésre, mint amit eredetileg megállapított a társaság. A különbözetet árfolyam-különbözetként kell rendezni? Lehetséges-e tagi kivét, illetve megbízási díj kifizetése is euróban?

Kérdés: Két alapítványunk kapott az alapítótól nagy összegű, vissza nem térítendő támogatást. A támogatás nyújtásának célja az volt, hogy az alapító több évre biztosítsa az alapítványok cél szerinti tevékenységének folytatását. A támogatás nagyságrendjét és az alapítványok cél szerinti tevékenységének átlagos éves költségét figyelembe véve indokoltnak látszik a bevétel 3 évre történő elhatárolása. Van-e erre törvényes lehetőségünk? Ha a bevételt nem határoljuk el, a mérleg egészen torz nyereségadatot fog mutatni, míg a további évek folyamatos veszteséget mutatnak majd. Milyen lehetőségünk van?

Kérdés: Kiva-adózás alá tartozó kft. 2013. és 2014. években is kiva szerint adózik. 2013-ban fejlesztési tartalék feloldására került sor, a 2013. évben beszerzett tárgyi eszközökre vonatkozóan. Ezek a beruházások pénzügyileg is teljesültek, tehát 2013-ban csökkentették a kiva alapját. Ez nem jelent kétszeres figyelembevételt, növeli-e a kiva adóalapját?

Kérdés: Az új Ptk. hatálya alatt működő kft. társasági szerződése nem jogosítja fel a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezetére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A veszteség fedezetére a tagok önkéntesen, saját elhatározásból teljesíthetnek-e pótbefizetést, függetlenül attól, hogy a társasági szerződésben ilyen előírás nincs?

Kérdés: A társaság 10 millió Ft értékben hitelt vett fel, amelynek biztosítékául értékpapír-óvadéki szerződés keretében 10 millió Ft fedezeti értékben elismert, 10 millió Ft-ért vásárolt (de 7 millió Ft névértékű) tőke- és hozamvédett értékpapír szolgál. Az óvadéki szerződés szerint az értékpapír kamata az óvadékul történő lekötés időtartama alatt a bankot illeti, és a szerződés biztosítékaként óvadékként szolgál. Az értékpapírt egyéb követelésként a 36. számlacsoportban, vagy értékpapírként a 37. számlacsoportban kell kimutatni? Az értékpapír hozamát hogyan kell rendezni? Évenként a banktól kért kimutatás alapján, vagy az óvadék felszabadulásakor egy összegben? Vagy soha nem is kerül a társasághoz?

Kérdés: Saját üzletrész bevonását határoztuk el. A bejegyző végzés bizonyosan csak 2015-ben fog jogerőre emelkedni. Elszámolható-e a saját üzletrészre 2014-ben értékvesztés? Indoka az volna, hogy a saját üzletrész bevonásra kerül, megszűnik egy hónapon belül.

Kérdés: A társaság 1 millió euró kölcsönt kap a tulajdonosától, ami 2014. június 30-án átutalással megérkezett. Az euró beérkezésének időpontjában az MNB-árfolyam 310 Ft/euró. A kölcsön visszafizetésének határideje 2015. június 30-a. A társaság kifizetéseinek rendezéséhez az eurót forintra váltja át, és felhasználja. A társaság határidős vételi szerződést köt a bankkal, amely alapján 2015. június 30-án 315 Ft/euró árfolyamon vásárolhat a kölcsön visszafizetéséhez 1 millió eurót. Hogyan kell értékelni 2014. december 31-i beszámolóban az 1 millió eurós kötelezettséget 320 Ft/euró árfolyam esetén? A határidős vételi szerződés alapján a kölcsön futamidejére vetítve a határidős szerződésből adódó kötelezettségtöbbletet, esetleg időarányos részét?

Kérdés: A kft.-nek meg kellett emelnie a jegyzett tőkéjét 1 millió forintról 3 millió forintra. A tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt, illetve a hiányzó összeget a tagok fizették be. Az eredménytartalék terhére történő jegyzett-tőke-emelés után negatív lett az eredménytartalék az ezerforintos kerekítés miatt. A tőkeemelést a Cégbíróság bejegyezte. Mi a teendő a negatív eredmény­tartalékkal? Kerekítési különbözetként lehet könyvelni?

Kérdés: Kérem, ismertessék a reklámadóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feladatokat!

Kérdés: Az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó cég 2011-ben megbízást kapott számlázási és raktárkezelési program kifejlesztésére. A megállapodás a fejlesztésen túlmenően a piaci bevezetést és az üzemeltetést is tartalmazta. A fejlesztés várható időtartama 4 év volt, a fizetési ütemezést is ennek megfelelően határoztuk meg. Évenként kiszámláztunk 8 egységet. Az informatikai fejlesztésre alvállalkozót vettünk igénybe, aki benyújtotta a számláját évenként 7 egységről. Az alvállalkozói számlák összegét az immateriális javak között mutattuk ki. A program elkészült, sikeres tesztelés után szellemi termékként, 28 egységen (4x7) aktiváltuk. Közben változtak a feltételek. A megrendelő megveszi a rendszert, de egyéb szolgáltatásokra nem tart igényt. Ár 3 egység plusz a fejlesztési szakaszban kapott összegek. Helyesen jártunk el? A kiszámlázott részleteket elszámoltuk árbevételként, a fejlesztés költségeit pedig az immateriális javak között mutattuk ki. Esetleg halasztott bevételként kellett volna a kapott összegeket elhatárolni? Ha nem módosítjuk az előző évek eredményét, 2014-ben jelentős veszteséget mutatunk ki. Ezzel az eljárással megsértjük az összemérés elvét.