Találati lista:
361. cikk / 886 Jogelődnél keletkezett veszteség felhasználása
Kérdés: Egy gazdasági társaság kiválást határozott el, a vagyonmegosztás szabályosan megtörtént, a vagyonmérleg-tervezet alapján a kiválást a cégbíróság bejegyezte. A kiválással kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy a mérlegen kívüli tételként nyilvántartott 2011-2012. évi veszteséget a két társaság között meg kell-e osztani, vagy megállapodás kérdése, hogy melyik társaság használja fel?
362. cikk / 886 Kültag tagi kölcsöne
Kérdés: A betéti társaság kültagja tagi hitelt biztosított a társaság működéséhez. A bt. évek óta veszteséges. A beltag saját vagyonával felel-e a kültag felé, ha a tagi hitelt a kültag visszakéri, és a gazdasági társaságnak nincs vagyona, csak vesztesége?
363. cikk / 886 Devizában képzett céltartalék
Kérdés: 2013-tól euróban könyvelünk. A 2011-ben nem realizált árfolyamveszteség devizában (Ft-ban) van meghatározva. Az ehhez kapcsolódó céltartalékot év végén át kell-e értékelni?
364. cikk / 886 Áfás beruházás térítés nélküli átadása
Kérdés: Alanyi adómentességet választó alapítványunk MVH-s támogatásból megvalósított beruházása során a levonható áfát nem igényelte vissza. Az átutalt támogatás a számlák bruttó értékére nyújtott fedezetet. A beruházást aktiváltuk, a kapott támogatást a tőketartalékba, majd a lekötött tartalékba helyeztük, az időarányos értékcsökkenést elszámoltuk. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha az alapítvány térítés nélkül átadná az eszközöket az önkormányzatnak? Ha áfaköteles, kell-e arról számlát kiállítani? Átadás esetén hogyan kell elszámolnunk a lekötött tartalékot?
365. cikk / 886 Tőkeemelés után üzletrész-értékesítés
Kérdés: A kft. törzstőkéjén felüli saját tőke terhére jegyzett tőkét emel. A tőkeemelés megfelel a jogszabályban előírtaknak. A tagnak mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha elidegeníti a már meglévő és a tőkeemelésből kapott üzletrészt is? Tőkeemelésnél mennyi a megszerzett érték, ha a tagnak 1000 egység alapításkori üzletrésze van, amihez vásárol 200 egységnyit névértéken, a névérték 50 százalékáért, a névérték 200 százalékáért, az 1200 egységnyi üzletrészre a tőkeemeléssel 360 egységnyit kap? Ha mind az 1560 egységnyi üzletrészét értékesíti, akkor milyen és mennyi adófizetési kötelezettsége keletkezik?
366. cikk / 886 Megsemmisült eszköz támogatásának elszámolása
Kérdés: Társaságunk pályázat útján vissza nem térítendő támogatáshoz jutott gépbeszerzéshez kapcsolódóan. A gépeket beüzemelték, a termelés folyt, a számviteli elszámolás az előírások szerint megtörtént. A beruházás befejezését követő harmadik évben a berendezés és az épület is tűzkár miatt teljesen megsemmisült. Biztosítása volt a cégnek. Az eszközöket pótoljuk, az épületet újra felépítjük. Hogyan kell elszámolni az időbelileg elhatárolt támogatás azon részét, ami még a passzív időbeli elhatárolások között van? A biztosító várhatóan a mérlegkészítés időpontja után állapítja meg a végleges kártérítés összegét. Hogyan biztosítható a számviteli elvek teljesülése? Az eszközök megsemmisülés miatti kivezetése veszteséget okoz 2013-ban, a kártérítés pedig csak jövőre jelent bevételt.
367. cikk / 886 Devizás forgóeszközhitel esetében céltartalékképzés
Kérdés: A devizás forgóeszközhitel árfolyamvesztesége 2013. 01. 01-től elhatárolható. Rulírozó hitel esetén is? Mi a teendő akkor, ha igen, akkor hogyan kell céltartalékot képezni? Ha a rulírozó hitelt folyósítás nélkül újítják meg? (Ha újrafolyósítják, akkor teljesen új hitelnek minősül, a teendők érthetőek.)
368. cikk / 886 Követelés elévülése, értékesítése
Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
369. cikk / 886 Váltókötelezettség kivezetése
Kérdés: A társaság könyveiben váltókötelezettség szerepel, ami meghaladja a saját vagyont, rendezésére nincs lehetőség. A váltó jogosultja (a cég tulajdonosa) követelésére korábban már értékvesztést számolt el, a követelés kivezetését tervezi, mert az szerinte behajthatatlan. A követelés az elévülés fogalma szerint is leírható. A kérdező társaság könyveiben a váltókötelezettség eredeti értékében szerepel. Ha a jogosult kivezeti bármilyen jogcímen a követelését a könyvekből, akkor az adós könyveiben is meg kell szüntetni a kötelezettséget. Ez esetben mi a szabályos számviteli megoldás? Keletkeztet-e ez társaságiadó-fizetési kötelezettséget? Nincs elhatárolt veszteség, csak negatív eredménytartalék. Felmerülhet-e az ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség? Lehet-e a társaságiadó-alap csökkentésével élni?
370. cikk / 886 Veszteségfinanszírozás tőkeemeléssel
Kérdés: Társaságunk egyik leányvállalatában a befektetés összege az idei évben 5 millió forintról 50 millió forintra emelkedett. A leányvállalat 2009-től veszteségesen gazdálkodott. 2013-ban társaságunk rendezte a negatív saját tőkét azzal, hogy a leányvállalat finanszírozását biztosító tagi kölcsönt apportálta a jegyzett tőkébe. A végelszámolás várhatóan 2014-ben fejeződik be. Ha 2013-ban a befektetésre 99% értékvesztést számolunk el, kell-e növelni a társasági adó alapját? (A végelszámoló nyilatkozik, hogy a befektetés megtérülése 1% lesz!) Ha nem számolunk el értékvesztést 2013-ban, 2014-ben a végelszámolást követően kivezetjük befektetésünket, akkor már nem kell a társasági adó alapját módosítani?
