Euróban adott előleg elszámolása a számlázáskor

Kérdés: 100 000 eurós vevőszámlát kell kiállítani. Az előleg 48 000 euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100 000 euró + áfa, ebből lejön az előleg, 40 000 euró + áfa, a számla végösszege 60 000 euró + áfa. A 12 000 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB-árfolyamon. Milyen árfolyamon könyvelem az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100 000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?
Részlet a válaszából: […] ...és a 48 000 euró előlegkénti árfolyamon számítottforintértékének a különbözetét (13 440 000-12 480 000 = 960 000 Ft)árfolyamveszteségként kell elszámolni (T 8762 – K 311), az előlegkéntfolyósított teljes összeg, 48 000 euró 20 Ft-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

Alakulásától veszteséges társaság tőkeleszállítása

Kérdés: A kft. 3 millió Ft összegű jegyzett tőkével alakult. Megalakulása óta veszteséges. A saját tőkéje a jegyzett tőke alá került. Októberben módosították a társasági szerződést, amely szerint a jegyzett tőke 500 ezer Ft lett. Eredménytartaléka mínusz 900 ezer Ft, az ez évi veszteség is várhatóan 500 ezer Ft lesz. Tőketartaléka nincs. Hogyan könyvelem a jegyzett tőke csökkentését?
Részlet a válaszából: […] ...leszállíthatja. A törzstőke leszállításáróldöntő taggyűlési határozatban meg kell jelölni, hogy a törzstőke leszállítása aveszteség rendezése vagy tőkekivonás érdekében történt, esetleg a saját tőkemás elemeinek a növelése céljából.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Elhatárolt veszteség leírása

Kérdés: A kft. 10 éve nyereséges volt, majd a 12. évben, 2006. és a 2007. évben is veszteséget mutatott ki. A 2006. évi bevételek 101 M Ft, a költség és ráfordítások 140 M Ft, a társaságiadó-alap -42 M Ft. Ugyanezen adatok 2007. évben (65 M Ft, 64 M Ft, társaságiadó-alap -17 M Ft, elvárt adóalap -9 M Ft). Az APEH felé bejelentés nem történt sem a 2007., sem a 2008. évben, az szerintünk nem volt indokolt. A 2008-as évben jelentős a nyereség. A veszteségek elhatárolhatóak, leírhatóak-e pl. 2008. évben az adóalapból?
Részlet a válaszából: […] ...két adóévben is negatívvolt.Tekintettel arra, hogy a példa szerinti esetben az a) és b)egyike sem állt fenn, az adózó jogosult volt a veszteséget saját hatáskörbenelhatárolni, és jogosult azt a későbbi években (akár a 2008. adóévben)figyelembe venni adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címke:

Előtársaság elhatárolt veszteségének leírása

Kérdés: A kft. 2007. 09. 01.-10. 15-ig előtársaság volt, majd 2007. 10. 16.-12. 31-ig mint bejegyzett társaság működött. Az előtársaság időszakában költség és ráfordítás volt 300 E Ft értékben, bevételek nem voltak, így a veszteség 300 E Ft. Az APEH felé lejelentés nem történt. A 2008. évben várható eredmény 2000 E Ft. Az adóalapnál levonható-e az előtársasági veszteség a 2008-as évben?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a kft.-nél a negatív adóalap az adókötelezettségekeletkezése évében keletkezett, az adózó jogosult volt a veszteséget sajáthatáskörben elhatárolni, és jogosult azt a későbbi években (akár a 2008.adóévben) figyelembe venni adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

Elhatárolt veszteség igénybevétele végelszámolás alatt

Kérdés: A gazdasági társaság (alapítás ideje: 2005. 08. hó) 2008. október 1-jétől végelszámolás alatt áll. A 2008. 09. 30-i fordulónappal készített beszámolója szerint az adózás előtt eredménye -60 millió Ft. A végelszámolási időszak alatt (2008. 10. 01.-2009. 01. 31. között) kb. 1 millió Ft adózási eredménye lesz. A kft.-nek a végelszámolási időszakot lezáró beszámolója elkészítésekor a -60 millió Ft-os veszteséget el lehet-e határolni a végelszámolási időszak alatt képződött pozitív (1 millió Ft) eredmény terhére?
Részlet a válaszából: […] ...-az általános előírások alapján határozza meg az adóalapját. Ebből következően akorábbi adóévekben jogszerűen elhatárolt veszteséggel jogosult csökkenteniadózás előtti eredményét.Itt jegyezzük meg, nincs szó a kérdésben arról, hogy akft.-nek milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

Adótartozás rendezése bt. megszűnésekor

Kérdés: A betéti társaság végelszámolással megszűnik. A társaságnak pénzeszköze nincs, adótartozását (a beltag járulékait) csak a beltag tulajdonostól kapott pénzből tudja kifizetni. A beltag által befizetett összeg tagi kölcsönnek minősül-e? Ha igen, és mivel visszafizetésre nem számíthat, elengedettnek kell-e tekinteni? Fennáll-e az illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet tagikölcsönnek tekinteni. A beltag a Gt. hivatkozott előírásai szerintifelelősségét teljesíti akkor, amikor a társaság veszteségét rendezi. Éppenezért a beltag által befizetett összeget – mint kártérítést – kell a bt.-nélelszámolni az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.
Kapcsolódó címkék:  

Árfolyam-különbözet elhatárolása

Kérdés: 2006-ban nagy összegű beruházási hitelt vettünk fel. A kölcsön devizaneme: forintnak megfelelő euró. A folyósítás forintban történt. Társaságunk az euróban nyilvántartott hitelt 2007-ben év közben átváltotta forintra, majd év végén újra euróra. A 2007. évi átváltások nem realizált árfolyamvesztesége nem volt jelentős, így az a tárgyév eredményében került elszámolásra. 2008-ban év közben az euróban nyilvántartott kölcsönt átváltottuk forintra, amelynek eredménye jelentős összegű árfolyamnyereség volt, majd a forintkölcsönt néhány hónappal később CHF-alapú kölcsönre váltottuk át, amelyen jelentős összegű nem realizált árfolyamveszteséget kellett év végén elszámolni. A 2008. évben év közben az euró forintra átváltásának árfolyamnyereségével kell-e csökkenteni az év végi árfolyamváltozás miatti nem realizált veszteség összegét, ha azt időbelileg el akarjuk határolni? Ennek a megítélésénél társaságunknál eltérő vélemény alakult ki. Az árfolyamveszteség elhatárolását hogyan kell könyvelni 2008-ban, illetve 2009-ben? Milyen összegben kell céltartalékot képezni? Meddig és hogyan kell az elszámolást folytatni? Van-e ennek a társaságiadó-alapot módosító hatása?
Részlet a válaszából: […] ...valóbanrealizált eredménynek kell tekinteni, azt a későbbiek során (az adott esetbenaz év végi értékeléskor) keletkező árfolyamveszteséget korrigáló tételként nemszabad számításba venni, azaz annak összegével az év végén elszámolandóárfolyamveszteség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.
Kapcsolódó címke:

Devizás követelések, kötelezettségek értékelése év közben

Kérdés: Társaságunk a devizás követeléseit és kötelezettségeit az árfolyam-különbözet miatt, folyamatosan, minden hónap végén átértékeli (a számviteli politika tartalmazza). Ennek során az előző havi átértékelés visszavonására kerül sor egy technikai számla segítségével, és az adott hónap átértékelését könyveljük le. Ezután ennek egyenlegét átvezetjük a 97. vagy a 87. számlacsoportba, annak megfelelően, hogy nyereség vagy veszteség. Év végén viszont a jövedelemminimum számításánál a 97. számlacsoportot is figyelembe kell venni, így ott halmozódás van a 12 hónap alatt. Év végén a 87. és a 97. számlacsoportot összevezetjük, és az egyenleget vesszük figyelembe. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműenkövetkezik, hogy a konkrét gazdasági eseményhez kapcsolódó árfolyamnyereségetmás gazdasági eseményhez kapcsolódó árfolyamveszteséggel nem lehet összevonni(ez alól csak a mérleg-fordulónapi értékeléskor elszámolt árfolyam-különbözet akivétel, de ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Tehergépkocsi-vezetők napidíja forintban

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozásban részt vevő tehergépkocsi-vezetők részére a munkáltató külföldi kiküldetés címén a napidíjukat forintban szeretné kifizetni. Mi a helyes eljárás a kifizetéssel kapcsolatban? Milyen árfolyamot kell alkalmazni akkor, ha a napidíj kifizetése havonta, utólag a tárgyhavi bérelszámoláskor esedékes?
Részlet a válaszából: […] ...a személyi jövedelemadónak a befizetését követően a4713. számla egyenlegét árfolyam-különbözetként (az adott esetbenárfolyamveszteségként) kell elszámolni (T 8762 – K 4713).Amennyiben a társaság a munkavállalóval történő megállapodásalapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.
Kapcsolódó címke:

Végelszámolás, követelés esetén

Kérdés: A bt. 2009-ben végelszámolással – saját elhatározásból – meg akar szűnni. A 2008. évi mérlegében: a tárgyi eszközök nulla értéken (bruttó 4500 E Ft), követelések 5000 E Ft (ebből 5000 E Ft behajthatatlan), pénzeszközök 1000 E Ft. Saját tőke 6000 E Ft (ebből jegyzett tőke 1500 E Ft, eredménytartalék 4500 E Ft). Mi a teendője a bt.-nek, ha a követelést az adós felszámolását végző felszámoló nem minősíti behajthatatlannak, illetve ha behajthatatlannak minősíti, továbbá ha a bt. a tárgyi eszközt 1400 E Ft +áfáért értékesíti? A vagyonfelosztási javaslatban hogyan kell szétosztani a saját tőkét? Lesz a vállalkozásból kivont jövedelem is osztalék?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítik (abban az időszakban, amikor a követeléstbehajthatatlanként leírták!), akkor a mérleg szerinti eredmény 3600 E Ftveszteség lesz, az eredménytartalékba történő átvezetés után, a pozitív előjelűeredménytartalék összege 900 ezer Ft. Feltételezve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.
Kapcsolódó címke:
1
58
59
60
89