Visszavásárolt saját részvények bevonása

Kérdés: Társaságunk visszavásárolt saját részvényeit a jegyzett tőke leszállításával bevonja. A részvények nyilvántartási ára magasabb, mint a névértékük, így a bevonás számviteli elszámolásakor veszteség keletkezik. Jelentős eredménytartalékkal rendelkezünk. Társaságunk közgyűlési határozata szerint a tőkebevonással a jegyzett tőke csökkentéséhez nem kapcsolódik az eredménytartalék arányos csökkentése. Vonatkozik-e a leírt esetre az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének f) pontja?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. – kérdésben hivatkozott – előírása alapján az eredménytartalék csökkentéseként a tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításhoz kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – eredménytartalék-kivonás összegét kell elszámolni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címkék:  

Belföldi devizaszámlákban lévő áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...Fizetendő áfa (forint) 58 000 FtA 4671. számlán mutatkozó különbözetet, az adott esetben 500 Ft-ot árfolyamveszteségként kell elszámolni (T 8762 – K 4671).A levezetés – úgy véljük – szemlélteti, hogy a kérdésben leírt megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi hitel árfolyamveszteségének elszámolása

Kérdés: A külföldi tulajdonosok a kft.-nek 1996-ban hitelt nyújtottak, amelynek összegét valutában fizették be. A pénzügyileg nem realizált árfolyamveszteséget (amely a mérlegforduló napján keletkezett) kell-e könyvelni? Ha igen, ezt időbeli elhatárolásként kell-e számba venni, és kell-e céltartalékot képezni rá?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint a mérlegben szerepeltetni. Az év végi értékelésből adódó különbözetet – mivel az a 2000. év végéig csak árfolyamveszteség lehetett – a régi Szt. 2. számú mellékletének 14. pontja szerint egyéb ráfordításként kellett elszámolni. (A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Tartozásátvállalás veszteség esetén

Kérdés: Egy kettős könyvvitelt vezető, veszteséget kimutató adózó tartozását más társaság ellenérték nélkül átvállalta. Hogyan kell ezt elszámolni a számvitelben és a társaságiadó-alapnál?
Részlet a válaszából: […] Az ellenérték nélkül más által – írásban – átvállalt tartozást – annál, akitől a tartozást átvállalják – a kötelezettségnek megfelelő összegben (ha nem a teljes kötelezettséget vállalják át, akkor az átvállalt összegben) rendkívüli bevételként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.
Kapcsolódó címke:

Kölcsön leányvállalatnak

Kérdés: Gazdasági társaságok a leányvállalataik részére milyen összeghatárig és milyen feltételekkel (idő, kamat stb.) nyújthatnak kölcsönt? Késedelmes fizetés esetén milyen mértékű késedelmi kamat számítható fel?
Részlet a válaszából: […] ...a pénzügyi, üzleti, szervezeti kapcsolat következtében a következő feltételek valamelyike fennáll1. a nyereség átadása vagy a veszteség viselése;2. a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.
Kapcsolódó címkék:  

Tartozásátvállalás: könyvelés, adóbevallás

Kérdés: Egy kettős könyvvitelt vezető, egyszerűsített éves beszámolót készítő, a tárgyévben veszteséget kimutató kft. "tartozásátvállalási szerződés" szerinti összege miatt adóalapja pozitív lett és társaságiadó-előleg fizetésére kötelezetté vált. Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást, a beszámoló mérlegébe, eredménykimutatásába, adóbevallásába azt beállítani?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az aktív időbeli ráfordítások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt (könyvelési tétel: T 888 – K 43-47 és T 3931 – K 888) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.
Kapcsolódó címke:

Lakásszövetkezet társaságiadó-kötelezettsége

Kérdés: A lakásszövetkezetnek bérbeadásból és a közös költségből van bevétele, amely nem éri el a 10 millió forintot. Vonatkozik-e rá az adómentesség, hogyan kell az adóját megállapítani, és a korábbi évek vesztesége elhatárolható volt-e?
Részlet a válaszából: […] ...millió:5 millió) = 2 972 000 forint.Az adóalap 2 972 000-600 000 + 600 000 + (4 millió:5 millió) x 35 000 = 3 000 000 forint.A korábbi évek vesztesége (a negatív adóalap) a Tao-tv. 17. §-a szerint figyelembe vehető az adóalap csökkentéséhez. A veszteség –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.
Kapcsolódó címkék:  

Adófizetési kötelezettség végelszámoláskor

Kérdés: A társaság több éve folytatja tevékenységét, egyes években nyeresége, más években vesztesége volt. Osztalékot nem fizetett. Milyen jövedelemként kell kezelni a felhalmozódott nyereséget, és milyen adó-, járulékkötelezettség áll fenn, ha a társaság elhatározza megszűnését? Függ-e az adókötelezettség attól, hogy rendelkezik-e a társaság a kifizetéshez elegendő pénzeszközzel? Milyen adókötelezettség keletkezik a társaság tulajdonában lévő "kis és nagy értékű" eszközökkel kapcsolatban? Hogyan kell kezelni az apportként bevitt eszközöket adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] A társaság megszűnésekor (a cég törlésének bejegyzését követően) a társaság vagyonát a vagyonfelosztási javaslat szerint fel kell osztani. A magánszemély tagnak ilyenkor vállalkozásból kivont jövedelem címen keletkezik személyi jövedelemadó-kötelezettsége, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.
Kapcsolódó címke:

Veszteségelhatárolás

Kérdés: Egy kisvállalkozásnak minősülő, kizárólag magánszemély tagokból álló kft. 2001. évi adóalapja 800 ezer forint veszteség volt. 2002-ben a kft. beruházást hajtott végre, s nyereséggel zárja az évet. Megteheti-e, hogy a veszteséget 2003-ban írja le az adóalapból, s 2002-ben igénybe veszi a mikro- és kisvállalkozásokat a beruházás alapján megillető adóalap-kedvezményt? Egyáltalán dönteni kell-e arról is, hogy milyen ütemben fogja az elhatárolt veszteséget leírni az adóalapból?
Részlet a válaszából: […] ...veszteségnek a keletkezését követő években történő leírásának ütemezéséről nem, csak az elhatárolásról kell dönteni. Ezért megteheti a kft., hogy 2002-ben él a kisvállalkozásokat megillető kedvezménnyel, és a következő négy adóévben vagy azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.
Kapcsolódó címke:

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az értékelés előtti könyv szerinti érték és az értékeléskori forintérték közötti különbözetet,= amennyiben az összevontan veszteség, akkor árfolyamveszteségként kell elszámolni,= amennyiben az összevontan nyereség, akkor időbelileg el kell határolni; ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.
Kapcsolódó címke:
1
81
82
83
90