Devizában kiállított számla kiegyenlítése forintban

Kérdés: A társaság árut exportál, a számlát devizában állítja ki. Az ellenértéket a külföldi vevő forintban utalja át a magyarországi bankszámlára. Milyen árfolyamon kell a forintot átszámítani, ha a társaság a devizakövetelések értékelésénél a saját bankja középárfolyamát alkalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...240 000 Ft. A követelésként kimutatott összegnél ez 10 000 forinttal kevesebb. Lehet-e ezt a különbözetet teljes összegében árfolyamveszteségnek tekinteni? Nyilvánvalóan nem, hiszen az eltérést nemcsak az árfolyamváltozás okozhatja, abban egyéb tényezőnek is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Végleges vagyonmérlegben kimutatott saját tőke

Kérdés: Az Szt. 141. §-ának (5) bekezdése alapján, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezet szerinti jegyzett tőke értékét, a jegyzett tőkét le kell szállítani. Mit lehet tenni abban az esetben, ha erre nincs lehetőség? A mi gyakorlatunkban bt. alakul át kft.-vé, a vagyonmérleg-tervezetben még megvan a minimális 3 millió forintos jegyzett tőke, de mire bejegyzik a társaságot, a saját tőke kevesebb lesz, mint a jegyzett tőke összege.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a vagyonmérleg-tervezet elkészítésekor helyesen mérték fel az átalakuló társaság vagyoni helyzetét, és a bejegyzésig várható veszteségek fedezetére megfelelő összegű tartalékot képeztek. Amennyiben nem így történt (mert például a saját tőke azonos a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni [Szt. 65. §-ának (7) bekezdése], egyéb ráfordításként el kell számolni. Behajthatatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Kiegészítő melléklet – devizaeladási árfolyam használatakor

Kérdés: Amennyiben egy cég devizaeladási árfolyamon számol, akkor kötelező-e a kiegészítő mellékletben történő bemutatáshoz újra átszámolni a számlákat a középárfolyam alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] ...értékét könyvvitelen kívül módosítja az átlagárfolyamra. Ez az árfolyam-különbözet lehet árfolyamnyereség is, árfolyamveszteség is, az összevont hatását kell a kiegészítő mellékletben az eredményre gyakorolt hatásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Átalakuláskor tőketartalékba helyezett összeg

Kérdés: Egy bt. 1999-ben átalakult kft.-vé. Nem forgalomképes vagyontárgya miatt tőketartalékot képez. Azóta törlesztette hitelét, sőt az eszközt is értékesítette. Milyen lehetőség van a tőketartaléknak az eredménytartalékba való visszavezetésére? (A társaság folyamatosan nyereséges.)
Részlet a válaszából: […] ...Így nem jártak el jogszabályellenesen.A hatályos Szt. szerint (de a régi Szt. szerint is) a tőketartalék csökkenéseként csak a veszteség miatti negatív eredménytartalékot ellentételező összeg számolható el, azaz a tőketartalékot az eredménytartalékba csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Részesedés részletre vásárlása

Kérdés: Szövetkezetünk 2001-ben részvényeket vásárolt részletre. A részvénykönyvben az átvezetés megtörtént. A részvényeket a teljes vételár kiegyenlítéséig az eladó letétbe helyezte. A részletfizetések negyedévenként esedékesek. A vásárolt részvények az adásvételi szerződés időpontjában nyilvántartásba vehetők-e, ha azok teljes vételárát még nem egyenlítettük ki?
Részlet a válaszából: […] ...– K 384.) Annál is inkább így kell eljárni, mert az eladónál 2001-től a részesedések értékesítésének árfolyamnyereségét, árfolyamveszteségét a befektetés értékesítésekor kell elszámolni az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetében. (2001 előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Devizaszámlához kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Újra olvastam a Számviteli Levelek devizabetétszámla vezetésével kapcsolatos kérdéseit, a rá adott válaszokat, észrevételeket. Számomra még mindig nem világos, hogy a devizabetét és a valutakészlet csökkenéseit milyen árfolyamon kell forintra átszámítani. Azt nem tudom, hogy a készletcsökkenést mikor kell könyv szerinti és mikor teljesítésnapi választott árfolyamon könyvelni. Mikor keletkezik a devizabetét-, illetve a valutapénztár-számlákon árfolyam-különbözet, és mikor nem?
Részlet a válaszából: […] ...a szorzata] az árfolyam-különbözet, amelyet jellegének megfelelően kell árfolyamnyereségként (T 454, 444 – K 9762), illetve árfolyamveszteségként (T 8762 – K 454, 444) elszámolni;c) az adott esetben tehát árfolyam-különbözet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Kapcsolt vállalkozások közötti kamatmentes kölcsön

Kérdés: Két egymással kapcsolt vállalkozásban lévő társaság közül "A" 20 millió forint kölcsönt nyújt "B" társaságnak kamatmentesen. Nem találunk konkrét törvényi előírást arra, hogy a kölcsönadónak meg kell-e növelnie a társaságiadó-alapját a jegybanki alapkamattal. Vonatkozik-e erre az esetre a Tao-tv. 18. §-a? A Tao-tv. egyértelműen utal a kölcsönnyújtásra, de csak szerződést említ. Kötelezheti-e az adóhatóság "A" társaságot az adóalap növelésére? Az "A" társaság jelentős nyereséggel bír, ám a "B" társaság veszteséges.
Részlet a válaszából: […] A kölcsönszerződés is szerződés, így erre az esetre is vonatkozik a Tao-tv. 18. §-a. Ez azt jelenti, hogy az "A" társaság adózás előtti eredménye a szokásos piaci árnál kisebb ár (nulla kamat) alkalmazása miatt kisebb annál, mint lenne, ha kamatot számítana fel, ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Külföldi tulajdonostól kapott pénz elszámolása

Kérdés: Külföldi tulajdonostól költségek fedezetére kapott (átutalt) pénzek könyvelése, bizonylatolása hogyan történjen?
Részlet a válaszából: […] ...a követelésekkel szemben (T 32-33 – K 91-92, 467).Ha a külföldi tulajdonos azért utal át pénzt, hogy az általa tulajdonolt társaság veszteségét kompenzálja (a kérdés szerint a költségek fedezetére), akkor ezt írásba kell foglalni (megállapodásban rögzíteni), és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: A behajthatatlan követelés leírása érdekel, mind a nettó árbevétel, mind az áfa tekintetében. Ennek az áfája is ráfordítás lesz, vagy vissza lehet igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...amikor az az új Szt. 65. §-ának (7) bekezdése szerint részben vagy egészében behajthatatlan követelésként az üzleti év hitelezési veszteségeként leírásra kerül, a behajthatatlanság címén leírt követelés teljes összegét az egyéb ráfordítások között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
1
81
82
83
87