Találati lista:
21. cikk / 103 Elszámolt értékvesztés kivezetése
Kérdés: Ruházati tevékenységgel foglalkozó nagykereskedelmi cég 2017. évben az árukészletre értékvesztést számolt el (T 86 – K 269). Azokat az árukat, amelyekre az értékvesztést elszámoltuk, 2018-ban csökkentett áron eladtuk. A 2018. évi mérlegkészítés időszakában a 2017. évi értékvesztés megszüntetését hogyan könyveljük?
22. cikk / 103 Befektetési jegy átértékelése
Kérdés: Átértékelhetők-e a befektetési jegyek?
23. cikk / 103 Engedményezés, tartozásátvállalás
Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
24. cikk / 103 Külföldi pénzértékre szóló tulajdoni részesedés értékelése
Kérdés: Hogyan kell értékelni a külföldi pénzértékre szóló tulajdoni részesedést jelentő, külföldi befektetéseket? A mérlegfordulónapi értékeléskor kimutatott árfolyamveszteséggel csökkenthető-e a már korábban devizában kimutatott értékhelyesbítés, illetve az árfolyamnyereség összegével az értékvesztésként elszámolt összeg?
25. cikk / 103 Értékhelyesbítés megrongálódás esetén
Kérdés: Társaságunk ingatlanok esetében él az értékhelyesbítés lehetőségével. Ha megrongálódik az ingatlan, és selejteznünk kell, és az ingatlan nettó értéke alacsonyabb, mint a piaci érték, elvégezhető-e a selejtezés? Ebben az esetben hova kell könyvelni az ingatlan értékét?
26. cikk / 103 Ingatlanok piaci értéken – közalapítvány
Kérdés: A közalapítvány kuratóriuma úgy dönt, hogy az ingatlanokat piaci értéken szerepelteti a könyvekben. Köteles-e valamennyi ingatlant értékelni?
27. cikk / 103 Mikrogazdálkodói követelés többletfizetése
Kérdés: A 2016. évi mikrogazdálkodói beszámolóban egy vevői követelés után a cég értékvesztést számolt el, amit a társaságiadó-bevallásban adóalap-növelő tételként szerepeltetett. Ezen vevő 2017. november hónapban maradéktalanul kifizette az értékvesztéssel érintett tartozását. Mi a teendő ebben az esetben? A kormányrendelet számlatükrében követelések visszaírása számla nincs. Hogyan szüntethetem meg a 319. Vevőkövetelések értékvesztése számlát?
28. cikk / 103 Filmgyártás költségei
Kérdés: A filmgyártással foglalkozó kft. elsősorban dokumentumfilmeket készít, ritkán játékfilmet is. A cég produceri tevékenységet végez, megírja a pályázatokat, és felkutatja a lehetséges forrásokat a film előállításához. Amikor a megfelelő mennyiségű pénz rendelkezésre áll, megszervezi a film legyártását, kifizeti az alkotókat és közreműködőket. A kész film vetítését szervezi. Mint jogtulajdonos, az elkészült filmet – mint szellemi alkotást – készletre veheti? Milyen értéken? Mert a bekerülési érték mindig több, mint a várható bevétel. Amennyiben készletre veheti, változhat-e az értéke az évek során?
29. cikk / 103 Anyagköltség tartalmáról részletesen
Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
30. cikk / 103 Ismeretlen eredetű tőketartalék, fejlesztési tartalék
Kérdés: A kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék, valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Mivel elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?
