Áfa teljesítési időpontja

Kérdés: Cégünk EU-s beszerzéseihez kötődő bejövő számlák helyes áfateljesítési időpontjához kérek segítséget. Ezeken a számlákon rendszerint egy időpont szerepel, a számla kelte. Mi lesz a számla áfa szerinti teljesítési időpontja? Ugyanaz, mint a számla kelte? Mi van, ha nem érkezik számla a termékkel, csak szállítólevél? Akkor a szállítólevél dátuma lesz az áfateljesítés időpontja? Vagy alkalmaznunk kell az Áfa-tv. 63. § (1) bekezdését? Az áfateljesítés dátuma alatt azt értem, hogy melyik időszaki A60-as összesítő jelentésben kell szerepeltetni a számlát?
Részlet a válaszából: […] azzal a nappal tekinthető teljesítettnek, amellyel az annak megfelelő belföldi termékértékesítés lenne teljesített. Másrészt a 63. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy termék Közösségen belüli beszerzése esetében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.Mindez a kérdés szerinti esetben azt jelenti, hogy a fizetendő adót elsősorban a számla kiállításának napjával kell megállapítani. Ha tehát az EU-s partner a számlát április 30. napján állítja ki május 1-jei teljesítési dátummal, akkor a beszerzést terhelő adót a havi bevalló magyar adóalanynak az április havi bevallásában és az április hónapról beadandó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetnie. [Megjegyzendő, hogy a Tanácsnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelvének 7. pontja alapján a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítésének vagy befejezésének dátuma, amennyiben ezt a dátumot meghatározták, és az eltér a számla kiállításának dátumától. Emiatt feltételezhetően azért nem szerepel a számlán teljesítési időpont, mert az megegyezik a számla keltével. Ennek azonban a fent leírtak szerint nincs különösebb jelentősége.]Abban az esetben, ha a közösségi partner nem állít ki számlát a termékértékesítésről (vagy az nem érkezik meg időben a magyar fél számára), akkor az Áfa-tv. 63. § (1) bekezdésének fent idézett, második fordulata szerint a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.
Kapcsolódó címke:

Tagi kölcsön kamatának elszámolása

Kérdés: A vállalkozás saját erőből és tagi kölcsönből valósította meg a beruházást. A tagi kölcsönről szerződés készült, a vállalkozás még nem kezdte meg a kölcsön visszafizetését. A 2021. évi beszámolóban ki lehet-e mutatni a kamatot a pénzügyi műveletek ráfordításai között? Az "előírt kamatot" ráfordításként lehet szerepeltetni, vagy csak akkor, ha a tőketörlesztés és a kamatfizetés is pénzügyileg rendezésre került?
Részlet a válaszából: […] vállalkozás a tagi kölcsön kamatát 2021-ben nem fizette meg. A fizetendő kamatot a tagokkal szembeni kötelezettségként kell kimutatni. Könyvelése: T 8731 - K 4792.A tagi kölcsön kamatának fentiek szerinti elszámolását az összemérés számviteli alapelv követelménye indokolja [az Szt. 15. §-ának (7) bekezdése szerint].Tekintettel arra, hogy a tagi kölcsönt beruházás megvalósításához vették figyelembe, a fenti elszámolás csak arra az időszakra érvényes, amikor a beruházás már befejeződött. Ha a beruházás megvalósítása időszakára is kell a szerződés szerint kamatot fizetni a kölcsön folyósításától a beruházás befejezéséig, üzembe helyezéséig,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Gyorshajtás miatti bírság elszámolása

Kérdés: A társaság tulajdonában álló személygépkocsival az alkalmazott több esetben gyorshajtást követett el. Hogyan kell elszámolni a kiszabott bírság összegét? Keletkezik-e a bírság miatt bármilyen adó-, illetve járulékteher?
Részlet a válaszából: […] ráfordításnak. Ezért annak összegével a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint növelni kell az adózás előtti eredményt.Ha a társaság belső szabályzata szerint a magánszemélyt terheli a társaság személyautójával elkövetett közlekedési szabálytalanság miatt kiszabott bírság megfizetése, azaz a magánszemélynek meg kell térítenie a bírságot, akkor a társaságnál a már leírt módon kell a bírságot az egyéb ráfordítások között elszámolni, de elő kell írni a munkavállalóval szembeni követelésként is az egyéb bevételek között.Ugyanazon összegű bírság elszámolása az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között nem változtatja meg az adózás előtti eredményt. Ezért a bírság adózás előtti eredményt növelő tételként történő elszámolása mellett indokolt a magánszemély által megtérített, egyéb bevételként kimutatott bírság összegével az adózás előtti eredményt csökkenteni.Ha a társaság belső szabályzata szerint a magánszemélyt terheli a társaság személyautójával elkövetett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékfizetés tárgyi eszközzel

Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!
Részlet a válaszából: […] hozzájárulási adó: T4792 - K 463-8;-készpénzben kifizethető osztalék: T 4792 - K 384, 381.Ha az osztalékot nem készpénzben kívánják kiadni, hanem tárgyi eszköz formájában, akkor is a fentiek szerint meg kell állapítani a személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót, de ha a kiadásra kerülő tárgyi eszköz értéke magasabb, mint a kifizethető osztalék összege, akkor az adókülönbözetet (akár a teljes adó összegét) a tulajdonosnak az eszköz kiadása előtt meg kell fizetnie.Az adókkal csökkentett kötelezettség (a 4792. számlán) eszközátadással történő rendezésére az Szt. nem tartalmaz külön szabályt. Analóg esetek azonban vannak, mint például az áruszállításból [az Szt. 68. §-ának (5) bekezdése], pótbefizetés visszafizetéséből [az Szt. 38. §-ának (10) bekezdése] származó kötelezettségek rendezése. Az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a kötelezettség teljesítésére átadott vásárolt és saját termelésű készletek ... számlázott ... értékét. Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt elsődlegesen az egyéb bevételek között kell elszámolni. A kérdés szerinti esetben is e szerint kell eljárni, majd az értékesítésből adódó követelést a kötelezettség teljesítésébe - a Ptk. vonatkozó előírásainak figyelembevételével - beszámítani.-Könyvelés a kft.-nél: az áfát is magában foglaló piaci érték megállapítása, számlázása és elszámolása: T 311 - K 961, 467;-kapcsolódóan a lakás könyv szerinti értékének a kivezetése: T 861 - K 125 és T 129 - K 861;-a lakásértékesítés eredményének megállapítása: T961 - K 861, a kisebbik összegben történő átvezetés után valószínű, hogy a 961. számlán marad[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Elhatárolt veszteség felhasználása a kivánál

Kérdés: A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe a kiva-adóalanyiság időszaka előtt, a társaságiadó-alanyiság időszaka alatt keletkezett negatív társaságiadó-alapjának azt a részét, amit a társaságiadó-alap vagy a kivaadóalap meghatározásakor, csökkentésként még nem vett figyelembe. Kiva-adóalanyiságunk kezdő időszaka a 2021. év. Továbbvihető-e a 2022. évre, a Tao-tv. előírásai szerint, a 2021. évben elévült, elhatárolt veszteség?
Részlet a válaszából: […] felhasználását biztosítja, hanem a negatív adóalapét. A felhasználáshoz a Katv. időtartamot nem határoz meg. Ennek alapján - véleményünk szerint - továbbvihető a 2022. évre, a Tao-tv. előírásai szerint,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címkék:    

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] végelszámolás befejezésekor a könyvviteli nyilvántartásokban, akkor-azokat a végelszámoló köteles piaci értéken értékelni,-a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti, az eszközök és a kötelezettségek átértékeléséből adódó különbözetet= a kötelezettségek, valamint a részesedésnek, értékpapírnak vagy tartósan adott kölcsönnek nem minősülő eszközök - a vásárolt követelések kivételével - az egyéb ráfordítások, illetve egyéb bevételek között kell elszámolni,= minden más eszköz esetében, az eszköz jellegének megfelelően a pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között részesedésekből, befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként, vagy részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztéseként kell elszámolni (ha ezen eszközök a forgóeszközök között szerepelnek, akkor a pénzügyi műveletek egyéb bevétele, illetve az előbbiek szerinti értékvesztés).A végelszámoló díját (és járulékait), továbbá - amennyiben a végelszámolás befejezéséig azokat nem számolták el - a végelszámolás költségeit, az iratanyag őrzésének a költségeit és a társaság megszűnésével kapcsolatosan felmerülő egyéb költségeket, ráfordításokat (esetleges adófizetési kötelezettséget) a kötelezettségek közé be kell állítani a megfelelő költségekkel, ráfordításokkal szemben, esetenként a tulajdonosokkal szembeni követelésként.A végelszámolás befejezéséig el nem számolt, a vagyon kiadásáig - a kiadandó eszközökhöz kapcsolódóan - felmerülő bevételeket a neki megfelelő bevételek között (pl. kamatbevétel, árfolyamnyereség) az egyéb követelésekkel szemben kell kimutatni.Az eszközök, a kötelezettségek piaci értéken történő értékelésének, továbbá-a még várható költségek, ráfordítások kötelezettségkénti,-a vagyon kiadásáig esedékes (várhatóan felmerülő) bevételek követeléskénti felvételének,-az adózás előtti eredményre gyakorolt hatásáta végelszámolást lezáró számviteli beszámoló eredménykimutatásának tartalmaznia kell.Ha a végelszámolás során a végelszámoló az eszközök egy részét nem tudja értékesíteni, akkor-a tulajdonosoknak indokolt azok - áfát is magában foglaló - piaci értékén átadni, a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség teljesítésébe beszámítani,-ha a tulajdonosok nem tartanak rá igényt, és eladni sem lehet, akkor a feleslegessé vált vagyontárgyak kivezetésére vonatkozó előírások szerint kell eljárni, azaz a könyv szerinti érték terven felüli értékcsökkenéseként az egyéb ráfordítások között elszámolni.A tulajdonosoknak történő eszközök (készletek, tárgyi eszközök) kiadását jellemzően áfa terheli. Az eszköz kiadását az áfa felszámításával az eszköz piaci értékén számlázni kell, készletek esetében az áfa nélküli értéket árbevételként, tárgyi eszközök esetében az áfa nélküli értéket egyéb bevételként kell elszámolni, és a tulajdonossal szembeni követelésként kell kimutatni (T 355 - K 91-92, 961, 467), az áfát az adóhatósággal szembeni kötelezettségként kell előírni. Az eszköz tényleges kiadása ugyan még nem történhet meg, de az említett tételeket a végelszámolást lezáró fordulónappal könyvelnie kell. Természetesen az adott eszköz könyv szerinti értékét is ki kell vezetni: T 814 - K 21-26, T 861 - K 12, 13, 14 (nettó).Ha a társaságnak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címke:

Munkaruházati termék, védőszemüveg elszámolása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek jogszabályi hivatkozással levezetni, hogy az éven belüli elhasználódású munkaruházat, védőruházat miért könyvelendő anyagköltségként, miközben a monitor előtti munkavégzéshez jogszabály által előírt védőszemüveg személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] annak a beszerzési költségeit az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján anyagköltségként kell elszámolni (eladott áruk beszerzési értéke nem lehet, mert nem értékesítés eredményeként került ki a készletek közül).Ez az előírás az 1992. január 1-je előtt a fogyóeszköznek minősülő eszközök költségkénti elszámolási szabályából került át a számviteli törvénybe. Abban az időben viszont még nem volt a képernyő előtti munkavégzéshez használt, jogszabály által előírt szemüveg.Az előbbiekből következett, hogy ezen védőszemüveg megjelenésekor a költségkénti elszámolását nem lehetett a fogyóeszközök költségkénti elszámolásával azonosan kezelni. Ebbe belejátszott az is, hogy amíg a munkaruházatot, a védőruhát a cégek jellemzően ingyenesen biztosították a munkavállalók[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni. Az Szja-tv. 3. § 9/f. pont szerint a szokásos piaci érték tőzsdén nem forgalmazott részvény esetében - ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja - a részvényt kibocsátó társaságnak a részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerv által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll. Erendelkezés szerint az ügyvezető által megszerzett részvény szokásos piaci értéke - ha nincs a részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék - 30,6 millió forint. Ebből számítva - ha kiadás csak az ellenérték címen merült fel - a jövedelem 28,5 millió forint. A jövedelem jogcíme attól függ, hogy az ügyvezető milyen jogviszonyban látja el ezt a feladatot. Például, ha munkaviszonyban látja el, akkor a jövedelem után a magánszemélynek az szja mellett tb-járulékot is kell fizetni, a társaságnak pedig szociálishozzájárulásiadó-kötelezettsége keletkezik.A társaságnál:-ha a részvény ellenértéke meghaladja a könyv szerinti értéket, azt pénzügyi műveletek bevételeként (árfolyamnyereségként) kell kimutatni az Szt. 84. § (2) bekezdés a) pont, vagy az Szt. 84. § (7) bekezdés a) pont szerint, illetve-ha az ellenérték kisebb a könyv szerinti értéknél, akkor a különbözetet (árfolyamveszteséget)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Közösségi szolgáltatás áfájának árfolyama

Kérdés: Egyéni vállalkozó által EU-tagállamból igénybe vett szolgáltatás és fizetendő fordított áfa pénztárkönyvben történő könyvelésével kapcsolatban kérem válaszukat. A vállalkozó havi rendszerességgel EU-tagállamból vesz igénybe szolgáltatást, melyet bankkártyával fizet ki, és a lakossági bankszámlája kerül terhelésre a kifizetett összeggel. A számla euróban kerül kiállításra. Az egyéni vállalkozó alanyi adómentes áfaadóalany, ezért vállalkozói bankszámla nyitására nem kötelezett. A kiadás forintra történő átszámításához a vállalkozó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát választotta, és erről a NAV felé bejelentést tett. Helyes-e az alábbi könyvelés?
1. A kiadás forintra történő átszámításához a számlán lévő teljesítési időpontban érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza, és a pénztárkönyvben költségnek minősülő kiadásként könyveli.
2. A kiadást a pénzforgalmi teljesítés napjával (azaz a lakossági számla megterhelésekor) kell könyvelni.
3. Az árfolyam-különbözet vállalkozási bevételként/ráfordításként történő elszámolására az Szja-tv. nem tartalmaz szabályt, ezért az 1. pont szerint számított összeg és a lakossági számlán terhelt összeg közötti különbözetet nem könyveli, vagy ha mégis, akkor költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
4. Az MNB hivatalos devizaárfolyamán számított adóalapra megállapítja a 27%-os felszámított fordított áfát, és a pénztárkönyvben a bevételek között fizetendő áfaként könyveli.
5. A 4. pont szerinti összeggel azonosan megállapítja az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát, és a pénztárkönyvben a költségek között el nem számolható kiadásként könyveli. (A 4. és 5. pont szerinti tételek pénzforgalmi egyenlege nulla.)
6. A tárgyhónapot követően elkészített havi áfabevallás alapján megállapított és átutalt áfát költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
Részlet a válaszából: […] hogy az átváltási különbözetből keletkező árfolyamnyereség elszámolására az Szja-tv. 1. számú melléklet 7.4. pontja tartalmaz szabályt, amely szerint adómentes: "a valuta, a deviza forintra, a forint devizára, valutára, valamint a devizának, a valutának más devizára, valutára való átváltásakor keletkezett árfolyamnyereség, feltéve, hogy az átváltás nem üzletszerű tevékenység keretében történik." Tekintettel arra, hogy a kérdéses esetben nem erről van szó, így a 3. pontban leírtak is elfogadhatóak,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Leltárhiány könyvelése

Kérdés: Segítségüket kérem a munkavállalókkal szembeni leltárhiányból eredő kártérítés könyvelésével kapcsolatosan. Hogyan alakulnak pontosan a könyvelési tételek? A leltárhiány kollektív szerződésben és munkaszerződésben rögzített módon, határozattal közölt összegét elő kell-e írni a munkavállalóval szembeni követelésként az egyéb bevételekkel szemben (T 3612 - K 9632)? Apénzügyi rendezés nem történik meg az adott üzleti évben, mert a munkavállalók részletfizetési kedvezményt (24 hónap) kapnak a munkáltatótól az összeg befizetésére, így a kártérítés egy része folyik csak be az adott évben. Kérem, ismertessék a pontos kontírozási tételeket!
Részlet a válaszából: […] (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Ez - természetesen - fordítottan is igaz!Az Szt. 81. §-a szerint a készletekkel kapcsolatos hiányt (könyv szerinti értéken) az egyéb ráfordítások között kell kimutatni, nyilvánvalóan a leltározás időpontjával. A megállapított hiányhoz kapcsolódik az, hogy annak egy részét a munkáltató a munkavállalóval megtérítteti. A megtérített összeget az egyéb bevételek között kell elszámolni az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján, az összemérés számviteli alapelv alapján azon időszakra, amely időszakra a leltárhiány elszámolásra került a ráfordítások között, követelésként a munkavállalóval[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
7