Le nem vonható áfa könyvelése

Kérdés: Adóköteles tevékenységet végző cégnél a le nem vonható áfát mikor kell 86-os egyéb ráfordításként és mikor kell költségként elszámolni? Pl. a telefon 30% le nem vonható áfarész, személygépkocsi-bérlés 50%-os le nem vonható áfa, jóléti eszközök (mikró) le nem vonható áfa?
Részlet a válaszából: […] értékcsökkenési leírás, igénybe vett szolgáltatások költsége). Ebből pedig az következik, hogy az eszközök bekerülési (beszerzési) értékének részét nem képező tételeket nem lehet költségként elszámolni. Ezért az Áfa-tv. szerint az arányosan megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányadát az egyéb ráfordítások között (8671. számlán) kell kimutatni.Így egyéb ráfordításként kell elszámolni:–a telefonszolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa összegének 30 százalékát;–a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást, a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított áfa összegének 50 százalékát.A kérdésben említésre kerültek a jóléti eszközök is. Ezek azonban olyanok, amelyek a munkavállalók érdekében is és a vállalkozási tevékenység érdekében is működtethetők. Vegyes használat esetén van arányos megosztás. Ha a jóléti eszközöket kizárólag a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] befejezésekor a könyvviteli nyilvántartásokban, akkor–azokat a végelszámoló köteles piaci értéken értékelni,–a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti, az eszközök és a kötelezettségek átértékeléséből adódó különbözetet= a kötelezettségek, valamint a részesedésnek, értékpapírnak vagy tartósan adott kölcsönnek nem minősülő eszközök – a vásárolt követelések kivételével – az egyéb ráfordítások, illetve egyéb bevételek között kell elszámolni,= minden más eszköz esetében, az eszköz jellegének megfelelően a pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között részesedésekből, befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként, vagy részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztéseként kell elszámolni (ha ezen eszközök a forgóeszközök között szerepelnek, akkor a pénzügyi műveletek egyéb bevétele, illetve az előbbiek szerinti értékvesztés).A végelszámoló díját (és járulékait), továbbá – amennyiben a végelszámolás befejezéséig azokat nem számolták el – a végelszámolás költségeit, az iratanyag őrzésének a költségeit és a társaság megszűnésével kapcsolatosan felmerülő egyéb költségeket, ráfordításokat (esetleges adófizetési kötelezettséget) a kötelezettségek közé be kell állítani a megfelelő költségekkel, ráfordításokkal szemben, esetenként a tulajdonosokkal szembeni követelésként.A végelszámolás befejezéséig el nem számolt, a vagyon kiadásáig – a kiadandó eszközökhöz kapcsolódóan – felmerülő bevételeket a neki megfelelő bevételek között (pl. kamatbevétel, árfolyamnyereség) az egyéb követelésekkel szemben kell kimutatni.Az eszközök, a kötelezettségek piaci értéken történő értékelésének, továbbá–a még várható költségek, ráfordítások kötelezettségkénti,–a vagyon kiadásáig esedékes (várhatóan felmerülő) bevételek követeléskénti felvételének,–az adózás előtti eredményre gyakorolt hatásáta végelszámolást lezáró számviteli beszámoló eredménykimutatásának tartalmaznia kell.Ha a végelszámolás során a végelszámoló az eszközök egy részét nem tudja értékesíteni, akkor–a tulajdonosoknak indokolt azok – áfát is magában foglaló – piaci értékén átadni, a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség teljesítésébe beszámítani,–ha a tulajdonosok nem tartanak rá igényt, és eladni sem lehet, akkor a feleslegessé vált vagyontárgyak kivezetésére vonatkozó előírások szerint kell eljárni, azaz a könyv szerinti érték terven felüli értékcsökkenéseként az egyéb ráfordítások között elszámolni.A tulajdonosoknak történő eszközök (készletek, tárgyi eszközök) kiadását jellemzően áfa terheli. Az eszköz kiadását az áfa felszámításával az eszköz piaci értékén számlázni kell, készletek esetében az áfa nélküli értéket árbevételként, tárgyi eszközök esetében az áfa nélküli értéket egyéb bevételként kell elszámolni, és a tulajdonossal szembeni követelésként kell kimutatni (T 355 – K 91-92, 961, 467), az áfát az adóhatósággal szembeni kötelezettségként kell előírni. Az eszköz tényleges kiadása ugyan még nem történhet meg, de az említett tételeket a végelszámolást lezáró fordulónappal könyvelnie kell. Természetesen az adott eszköz könyv szerinti értékét is ki kell vezetni: T 814 – K 21-26, T 861 – K 12, 13, 14 (nettó).Ha a társaságnak magánszemély[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címke:

Be nem jelentett dolgozó utólagos bejelentése

Kérdés: Munkaügyi ellenőrzés során az egyik efós dolgozó nem volt aznapra bejelentve. Az ellenőrzés kérte, hogy 30 napra visszamenőlegesen jelentsük be a dolgozót. A hatósági ellenőrzés miatt bejelentett 30 napra előírt nettó munkabért a dolgozónak ki is kell fizetni, szja-t le kell vonni (tényleges munkavégzés nélkül kap jövedelmet a dolgozó), vagy mivel tényleges munkavégzés nem volt, szja-t nem kell levonni, a bruttó bért pedig elengedett kötelezettségként egyéb bevételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] és 11. § (1) bekezdése alapján egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti munkaviszony csak akkor jön létre, ha azt a munkáltató a munkavégzés megkezdését megelőzően bejelenti az állami adóhatóság felé. Ha a munkáltató a munkavégzés megkezdéséig az Efo-tv.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszony nem jött létre, ezért a jogviszonyra az általános munkajogi szabályokat kell alkalmazni. Az efo szerinti munkaviszony és az általános szabályoknak megfelelő munkaviszony esetén is a munkáltatónak bevallást is be kell nyújtania, és a vonatkozó közterheket meg kell fizetnie.Az általános munkaügyi szabályoknak megfelelő jogviszony esetén a bevallásban szerepel a bruttó bér, a levont 15% személyi jövedelemadó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.
Kapcsolódó címke:

Többféle támogatás és támogatott eszközök elszámolása

Kérdés: Társaságunk támogatásban részesült a Magyar Falu Program keretén belül. A támogatás célja: kistelepülésen meglévő kereskedelmi üzlet fejlesztése és egyéb szolgáltatás nyújtása. Támogatott tevékenységek:
–Építés/felújítás/akadálymentesítés: átmeneti támogatás, energiahatékonysági célú beruházási támogatás, megújulóenergia-termeléshez nyújtott támogatás jogcímen.
–Eszközbeszerzés: átmeneti támogatás jogcímen.
–Közteher-támogatás: átmeneti támogatás jogcímen.
A támogatást vissza nem térítendő támogatásként, támogatási előleg formájában, egy összegben, utólagos elszámolási kötelezettség mellett átutalással kapta meg társaságunk 2021. 12. 31. napján a fent megnevezett tevékenységekre. A megvalósítási időszak kezdőnapja: 2021. 03. 01. A megvalósítás utolsó napja: 2023. 06. 30. Társaságunk a támogatott tevékenységet és a beszerzett eszközöket a megvalósítási időszakot követő 5 évig köteles fenntartani. A támogatás felhasználásáról a megvalósítási időszakot követő 15 napon belül kötelesek vagyunk elszámolást, beszámolót készíteni, és benyújtani a lebonyolító részére. A fel nem használt, vagy a jogosulatlanul igénybe vett, illetve a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatást, vagy annak egy részét vissza kell utalni. Társaságunk megkezdte az üzletek felújítását, átépítését, az eszközbeszerzéseket. Megérkeztek a szállítói számlák, azok kiegyenlítésre kerültek. Az eszközöket, a lezárult felújításokat, beruházásokat aktiváltuk, elkezdődött az értékcsökkenés elszámolása is. A folyósított támogatást a kapott előlegek között tartjuk nyilván a pénzügyi elszámolás elfogadásáig? Mikor történik a felújításra, építésre, eszközbeszerzésre kapott támogatás egyéb bevételkénti elszámolása? A közteher-támogatások esetén hogyan kell szabályosan eljárni? Kérem segítségüket a fenti gazdasági események kontírozásában!
Részlet a válaszából: […] közterhet elkülönített költségként.Az építés – a feltételezhetően új – akadálymentesítés beruházásként kezelendő külön-külön, az Szt. elő­írásának megfelelő felújítás pedig egy adott eszköz értékét növelő beruházási ráfordításként.Az eszközbeszerzések feltételezhetően tárgyi eszközök beszerzése, amelyet elsődlegesen – az előbbiektől elkülönítetten – beruházásként kell kimutatni.Ha a beruházások, a felújítások rendeltetésszerűen használatba vehetők, akkor azokat aktiválni kell, és természetesen a terv szerinti értékcsökkenési leírást is – az általános szabályok szerint – el kell számolni költségként.A támogatási előlegként egy összegben megkapott, vissza nem térítendő támogatást mindaddig előlegként kell kimutatni (T 384 – K 4794), amíg a megvalósítási időszakot követően a beszámolót nem fogadták el, függetlenül attól, hogy a támogatás pénzeszközeivel a támogatott jogcímek számláit már kiegyenlítették.Ha a támogatás felhasználásáról készült beszámolót a lebonyolító jóváhagyta egyrészt támogatott tevékenységként, másrészt ezen belül támogatási jogcímenként, akkor a konkrét eszközökhöz hozzárendelt támogatást eszközönként a támogatási előlegszámláról át kell vezetni a véglegesen fejlesztési célra kapott támogatás számlára (T 4794 – K 9646), azt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni (T 9646 – K 4832). A halasztott bevételként eszközönként időbelileg elhatárolt támogatást az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint a költségként elszámolt terv szerinti értékcsökkenési előírásokkal arányosan kell megszüntetni, a támogatás jóváhagyásának időpontjától az eszköz várható hasznos élettartama alatt. (A támogatás jóváhagyásának időpontját magában foglaló üzleti év egésze számításba vehető, ha az eszköz az üzleti év egészében használatban volt.)Más a helyzet a közteher-támogatás esetében. A támogatott közterhet elsődlegesen költségként kell elszámolni, amely költséget azonban időbelileg nem lehet elhatárolni. Így előfordulhat az, hogy például a 2022-ben felmerült közteherre jutó támogatást csak 2023-ban hagyják jóvá, számolható el a költségek, ráfordítások[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Áfa teljesítési időpontja

Kérdés: Cégünk EU-s beszerzéseihez kötődő bejövő számlák helyes áfateljesítési időpontjához kérek segítséget. Ezeken a számlákon rendszerint egy időpont szerepel, a számla kelte. Mi lesz a számla áfa szerinti teljesítési időpontja? Ugyanaz, mint a számla kelte? Mi van, ha nem érkezik számla a termékkel, csak szállítólevél? Akkor a szállítólevél dátuma lesz az áfateljesítés időpontja? Vagy alkalmaznunk kell az Áfa-tv. 63. § (1) bekezdését? Az áfateljesítés dátuma alatt azt értem, hogy melyik időszaki A60-as összesítő jelentésben kell szerepeltetni a számlát?
Részlet a válaszából: […] termékbeszerzés azzal a nappal tekinthető teljesítettnek, amellyel az annak megfelelő belföldi termékértékesítés lenne teljesített. Másrészt a 63. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy termék Közösségen belüli beszerzése esetében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.Mindez a kérdés szerinti esetben azt jelenti, hogy a fizetendő adót elsősorban a számla kiállításának napjával kell megállapítani. Ha tehát az EU-s partner a számlát április 30. napján állítja ki május 1-jei teljesítési dátummal, akkor a beszerzést terhelő adót a havi bevalló magyar adóalanynak az április havi bevallásában és az április hónapról beadandó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetnie. [Megjegyzendő, hogy a Tanácsnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelvének 7. pontja alapján a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítésének vagy befejezésének dátuma, amennyiben ezt a dátumot meghatározták, és az eltér a számla kiállításának dátumától. Emiatt feltételezhetően azért nem szerepel a számlán teljesítési időpont, mert az megegyezik a számla keltével. Ennek azonban a fent leírtak szerint nincs különösebb jelentősége.]Abban az esetben, ha a közösségi partner nem állít ki számlát a termékértékesítésről (vagy az nem érkezik meg időben a magyar fél számára), akkor az Áfa-tv. 63. § (1) bekezdésének fent idézett, második fordulata[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.
Kapcsolódó címke:

Iskolarendszerű képzés átvállalt tandíjának elszámolása

Kérdés: Az iskolarendszerű képzés (egyetemi tandíj) munkáltató általi átvállalásával kapcsolatos a kérdésem. Hogyan kell bérként helyesen elszámolni az átvállalt tandíj összegét? Bruttó vagy nettó munkabérként kell elszámolni? Milyen bizonylat az elszámolás alapja (munkáltató nevére kiállított számla, hallgatói szerződés)? A munkavállaló részére kell fizetnünk a juttatást, és ő a képzőintézmény felé rendezi, kipótolva a levont adó, járulék összegével, vagy a képzőintézmény részére a munkáltató fizeti ki a tandíj összegét a munkáltató nevére kiállított számla ellenében? Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az átvállalt tandíj bérjövedelemként való helyes elszámolásáról, kifizetéséről, bizonylatolásáról (számla ellenében kell-e kifizetni a tandíjat a munkáltatónak)!
Részlet a válaszából: […] számára, amelynek a szja és a járulékok levonása után fennmaradó nettó összege megegyezik a tandíj összegével.Az elszámolás alapja lehet a munkáltató nevére kiállított számla, vagy a hallgatói szerződés is. A munkavállalóval, illetőleg a képzőintézménnyel történő megállapodástól függően lehetséges, hogy a munkáltató fizeti ki a tandíj összegét a munkáltató nevére kiállított számla ellenében a képzőintézmény részére. Ha hallgatói szerződés alapján közvetlenül a munkavállaló részére fizetik ki a tandíjat, és a munkavállaló a képzőintézmény felé rendezi azt, akkor bruttó összeg számfejtése esetén a tandíjat nem kell kipótolni a levont adó, járulék összegével. Aszámlázott vagy hallgatói szerződés szerinti tandíj összegét személyi jellegű egyéb[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.
Kapcsolódó címke:

Tagi kölcsön kamatának elszámolása

Kérdés: A vállalkozás saját erőből és tagi kölcsönből valósította meg a beruházást. A tagi kölcsönről szerződés készült, a vállalkozás még nem kezdte meg a kölcsön visszafizetését. A 2021. évi beszámolóban ki lehet-e mutatni a kamatot a pénzügyi műveletek ráfordításai között? Az "előírt kamatot" ráfordításként lehet szerepeltetni, vagy csak akkor, ha a tőketörlesztés és a kamatfizetés is pénzügyileg rendezésre került?
Részlet a válaszából: […] a tagi kölcsön kamatát 2021-ben nem fizette meg. A fizetendő kamatot a tagokkal szembeni kötelezettségként kell kimutatni. Könyvelése: T 8731 – K 4792.A tagi kölcsön kamatának fentiek szerinti elszámolását az összemérés számviteli alapelv követelménye indokolja [az Szt. 15. §-ának (7) bekezdése szerint].Tekintettel arra, hogy a tagi kölcsönt beruházás megvalósításához vették figyelembe, a fenti elszámolás csak arra az időszakra érvényes, amikor a beruházás már befejeződött. Ha a beruházás megvalósítása időszakára is kell a szerződés szerint kamatot fizetni a kölcsön folyósításától a beruházás befejezéséig, üzembe helyezéséig, akkor az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Gyorshajtás miatti bírság elszámolása

Kérdés: A társaság tulajdonában álló személygépkocsival az alkalmazott több esetben gyorshajtást követett el. Hogyan kell elszámolni a kiszabott bírság összegét? Keletkezik-e a bírság miatt bármilyen adó-, illetve járulékteher?
Részlet a válaszából: […] ráfordításnak. Ezért annak összegével a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint növelni kell az adózás előtti eredményt.Ha a társaság belső szabályzata szerint a magánszemélyt terheli a társaság személyautójával elkövetett közlekedési szabálytalanság miatt kiszabott bírság megfizetése, azaz a magánszemélynek meg kell térítenie a bírságot, akkor a társaságnál a már leírt módon kell a bírságot az egyéb ráfordítások között elszámolni, de elő kell írni a munkavállalóval szembeni követelésként is az egyéb bevételek között.Ugyanazon összegű bírság elszámolása az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között nem változtatja meg az adózás előtti eredményt. Ezért a bírság adózás előtti eredményt növelő tételként történő elszámolása mellett indokolt a magánszemély által megtérített, egyéb bevételként kimutatott bírság összegével az adózás előtti eredményt csökkenteni.Ha a társaság belső szabályzata szerint a magánszemélyt terheli a társaság személyautójával elkövetett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Dolgozói részvény elszámolása, adózása

Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
Részlet a válaszából: […] felüli saját tőke terhére történik a jegyzett tőke emelése – az (1) bekezdésben rögzített feltételek mellett akkor is, ha ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt bocsátanak ki. Könyvelése: –a jegyzett tőke felemelése a dolgozói részvények névértékének megfelelő összegben a jegyzett-tőke-felemelés cégbírósági bejegyzése alapján: T355 – K 411, –az előbbi tétellel egyidejűleg a névérték alaptőkén felüli tőke terhére történő emelése: T 412, 413 – K 355, –kedvezményes áron biztosított dolgozói részvények dolgozókat terhelő része: T 384 – K 355. A dolgozói részvény ingyenes, illetve kedvezményes megszerzése az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdésének d) pontja alapján nem keletkeztet a magánszemélynél adókötelezettséget. A dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása esetén az Szja-tv. 77/A. § (5) bekezdése értelmében munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül a magánszemély által az említett jogügylet révén megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az Szja-tv. 77/A. § (6) bekezdésében foglaltak alapján az értékpapír megszerzésére fordított értéket és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költséget az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezések (Szja-tv. 67. §) szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy dolgozói részvény bevonása, átalakítása esetén a munkavállalónál az értékpapír megszerzésére fordított érték részét képezi a névérték azon részének 50 százaléka is, amely rész a jegyzett tőkének a saját tőke terhére történő felemeléséből származik. Ha például ingyenes a dolgozói részvény juttatása, majd a későbbiekben a dolgozói részvények visszavásárlása valósul meg (nem vonják be azokat, vagy nem átalakítás valósul meg), akkor a névérték azon részének 50 százaléka is, amely rész a jegyzett tőkének a saját tőke terhére történő felemeléséből származik, nem lesz a megszerzésre fordított érték része. Ilyen esetben legfeljebb az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összege lehet a megszerzésre fordított érték, ennek hiányában pedig a teljes bevétel munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül a magánszemélynél, és ezután kell a kifizetőnek a közterheket megállapítania, megfizetnie. Ha a zrt. visszavásárolja a dolgozók számára ingyenesen kibocsátott dolgozói részvényt, akkor a zrt.-nél a vételáron kell e részvényeket nyilvántartásba venni az Szt. előírása szerint a pénzeszközökkel szemben, és eladáskor keletkezhet árfolyamnyereség vagy -veszteség, amely része lesz a társaságiadó-alapnak. (Kéziratzárás: 2022. 05. 04.)   Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 465. számában – 2022.05.12.) Észrevétel: Pontosítást szeretnék kérni a 8870. válaszhoz kapcsolódóan. Melyik paragrafus[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.
Kapcsolódó címke:

Egyesület támogatása szponzori szerződéssel

Kérdés: A Tao-törvény által biztosított jogunkkal élve társasági adónk egy részével egyesületet támogatunk. Alapesetben a cég és az egyesület között három szerződés jön létre: együttműködési megállapodás, együttes kérelem és kiegészítő támogatási szerződés. A felajánlott társasági adót a felajánló átutalja a NAV-nak, amely az ellenőrzést követően az alábbi bontásban utalja a befolyt összeget:
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
Részlet a válaszából: […] igénybe veszi, akkor a felek között fennáll a szolgáltatás-ellenszolgáltatás kapcsolat, a kedvezményezett Áfa-tv. szerinti szolgáltatást nyújt a támogatás nyújtója felé. Ennek megfelelően a kedvezményezettnél áfafizetési kötelezettség, a támogatás nyújtójánál – az adólevonásra vonatkozó általános feltételek teljesülése esetén – áfalevonási jogosultság keletkezik.Fentiekre tekintettel a támogatott sportszervezetnek a szolgáltatás teljesítésének időpontjában számlát kell kiállítania arról. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás az ellenszolgáltatás áfa nélkül számított értéke, amelyet a támogatott sportszervezet a szolgáltatásnyújtás árbevételeként számol el. Az ellenszolgáltatás áfa nélküli ellenértéke nem könyvelendő a támogatást felajánló adózónál, azaz nem jelenik meg leírható költségként, mert annak összegét társasági adó jogcímen számolta (számolja) el a támogatást nyújtó.A támogatást felajánló adózónak és a sportszervezetnek a szponzori szerződésben kell megállapodnia[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
7