Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. január 25-én (2. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 28

[…] napos késedelemben lévő követelések együttes értékének 2 százaléka, a 181-360 napos késedelemben lévő követelések együttes értékének 5 százaléka, a 360 napon túli követelések együttes értékének 25 százaléka), a bíróság előtt nem érvényesíthető, illetve elévült követelésre (amelyre értékvesztést számolt el, vagy hitelezési veszteséget írt le az adózó) a könyv szerinti értéken felül befolyt összeg, tekintettel arra, hogy ezzel az elszámoláskor az adózás előtti eredményt növelni kell, és nem lehet csökkenteni, mivel azt a Tao. törvény nem ismeri el behajthatatlannak. A Tao. törvény 8. §-a [az (1) bekezdés gy) és h) pontja] ugyanakkor az adózás előtti eredmény növelését írja elő: a követelésre az adóévben elszámolt értékvesztéssel, a számviteli előírások alapján behajthatatlannak minősülő követelés leírásakor az elszámolt hitelezési veszteséggel, a megelőző adóévben a követelésre elszámolt értékvesztéssel, de legfeljebb az adóév (a megelőző) végén, a határidőn túli követelések bekerülési értéke arányában számított, az előző adóévben az adózás előtti eredmény csökkentésekor figyelembe vett összeggel, a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés értékével. A Tao. törvény a bíróság előtt nem érvényesíthető, és az elévült követelés kivételével a számviteli törvényben foglaltakkal azonos minősítés alapján tekinti a követelést behajthatatlannak. Külön előírást tartalmaz a Tao. törvény az átalakulással létrejött adózóra vonatkozóan. A jogelődtől átvett követelésre, a könyv szerinti értéket meghaladóan befolyt összegre, illetve a követelés behajthatatlanná válásának esetére vonatkoznak a külön előírások. A rendelkezés [16. § (2) bekezdés i) pont] szerint a jogutód úgy módosítja az adóalapot, ahogyan a jogelődnek módosítania kellett volna, ha az átalakulás nem történik meg. Ez azt jelenti, hogy a követelésre a könyv szerinti értéket meghaladóan befolyt összegnek az a része csökkenti a jogutód adózás előtti eredményét, amelyet a jogelőd (vagy a jogutód) adózás előtti eredmény csökkentéseként nem vett figyelembe. Így például, ha a követelés egy részét a jogelőd vagy a jogutód hitelezési veszteségként leírta azért, mert bíróság előtt nem érvényesíthető vagy elévült, illetve ha értékvesztést számolt el a jogelőd vagy a jogutód, és azt az adózás előtti eredmény csökkentésére (a késedelem ideje alapján) nem vette figyelembe, vagy azt már az adózás előtti eredményt növelő tényezőként számításba vette. A követelésnek a jogutódnál […]