249. Számviteli Levelek / 2011. augusztus 25.

TARTALOM

5109. kérdés Jegyzett tőke csökkentése (eva)
Adott egy evás kft., amelynek a jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az eredménytartaléka 3 millió Ft a társasági adós időszakból. A kft. 500 ezer forintra kívánja a jegyzett tőkét lecsökkenteni. A csökkentés fejében a tulajdonos egy garázst kapna 1,5 millió Ft piaci értékben. Hogyan könyvelje és adózza?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5110. kérdés Előleg áfájának számításba vétele
A kft. egy projekt készítésekor - a szerződés szerinti első részteljesítésként -, 2007. január hónapban 100 millió forint + 20% áfa összegben előlegszámlát állított ki a megrendelőjének. A megrendelő - 2007 áprilisában - a szerződést felbontotta. 2011. júniusban a felek megállapodtak abban, hogy a kft. a megrendelő részére 120 millió forint + áfa összegről végszámlát állíthat ki, amelyből levonásra kerül az előlegszámla összege. A végszámlát milyen áfakulccsal (20% vagy 25%) állítsa ki a kft., ha a tényleges produktum 2007. év elején készült el, amikor az áfa kulcsa 20% volt?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5111. kérdés Pénzforgalmi számla fióktelepnél
Kötelezett-e egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe pénzforgalmi számla nyitására, azaz kell-e neki belföldi pénzforgalmi számlával rendelkeznie? Az Art. 38. §-a alapján pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély, ideértve az egyéni vállalkozót is.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5112. kérdés Termékbeszerzés későbbi fuvarköltsége
A társaság Hollandiából, anyavállalatától terméket szerez be, értékesítési célra. A beszerzés DDP-paritás szerint történik. A szerződés külön rendelkezik a fuvarköltség elszámolásáról is, mely szerint a fuvart az anyavállalat rendeli meg, de az a magyarországi leányvállalatot terheli, ezért havonta felé egy számlában, összesítés alapján számlázásra is kerül. A fuvarköltséget a magyar beszerző elszámolhatja-e a nevezett paritás mellett a vállalkozás érdekében felmerült költségként? Kell-e társaságiadó-alapot növelnie? Az áfa levonásba helyezhető-e?
Kapcsolódó tárgyszavak:
5113. kérdés Lekötött tartalék a kilépő taggal történő elszámoláskor
Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5114. kérdés Járulékfizetés a tag után
Ha egy tag nem vesz fel jövedelmet, de saját járulékát befizeti a céghez, az utána fizetendőt pedig a cég rendezi, mekkora összeg után lehet ezt megtenni? Az 5019. számú kérdésre adott válaszban 2010. évre 150 ezret tekintettek elfogadhatónak. Idén a minimálbér? Aki nem vesz fel jövedelmet, nem fizethet akármennyi összeg után járulékot?
Kapcsolódó tárgyszavak:
5115. kérdés Termeltetés áruhitel-szerződéssel
A mezőgazdasági egyéni vállalkozó a gesztorszövetkezettel gabonatermesztésre termeltetési szerződést köt. A szükséges vetőmagot a szövetkezet áruhitel-szerződés keretében biztosítja, saját banki hitelkeretéből. Az áru átadásakor a szövetkezet - halasztott fizetési határidővel - a számlát kiállítja. A hitel visszafizetésekor kiállítja a hitelügyletben felszámított áfás kamatszámlát is. Nyilatkozata szerint a szövetkezet a vetőmag értékéről szóló számlát a saját analitikus áfanyilvántartásában megjelenteti. A fenti hitelügylettel fedezett halasztott fizetési határidejű számla áfatartalmát a mezőgazdasági vállalkozó miként kezelje? Megfizetettnek tekintendő-e, és mint olyan levonható-e a megfizetendő áfából, s visszaigényelhető-e?
Kapcsolódó tárgyszavak:
5116. kérdés Fióktelep kötelező könyvvizsgálata

Külföldi vállalat magyarországi fióktelepének lesz-e könyvvizsgálati kötelezettsége a következő bevételi adatok alapján? 2009-ben 0 Ft, 2010-ben 1 milliárd Ft, 2011-ben 5 milliárd Ft, 2012-ben 4 milliárd Ft.

5117. kérdés Csődeljárás keretében elengedett kötelezettség
Társaságunknál 2010. évben eredményes csődeljárás keretében elengedésre került a kötelezettségeink 50%-a. A fennmaradó 50%-ot pedig 4 egyenlő részletben kell megfizetni. A csődegyezségi jegyzőkönyv szerint: "Hitelezők jelen megállapodás aláírásával kifejezetten kijelentik, hogy a jelen megállapodásban foglaltak Adós általi maradéktalan teljesítése esetén, az Adóssal szemben fennállt vagy fennálló bármilyen jogviszony, illetve jogügylet alapján semminemű ezt meghaladó követelést, semmilyen jogcímen nem érvényesítenek, az Adóssal szemben fennálló, az 50%-ban meghatározott kielégítést meghaladó bárminemű követelést jelen megállapodás aláírásával elengednek, illetve arról kifejezetten lemondanak." Azaz az elengedés az egyezség aláírásának a napjával (2010. 04. 12.) történik, de egy jövőbeni maradéktalan teljesítéshez kötik. Mikor elengedett a kötelezettség? Probléma, hogy likviditási gondok miatt már az első és a második fizetési kötelezettségünknek sem tudtunk eleget tenni, vagyis nem tartottuk meg a csődegyezséget. Mi a teendő? Vissza kell könyvelni? Milyen időponttal? Mindennek milyen adó vonzatai vannak?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5118. kérdés Követelés engedményezéséhez kapcsolódó áfa
"X" kft. 20 millió forintért engedményezés keretében - az engedményező teljes jogú jogutódjaként - megvásárolta "S" kft. bruttó 50 millió forint peresített vevőkövetelését. "X" kft. peren kívüli egyezséget kötött a vevővel, aki a követelést bruttó 37,5 millió Ft (30 millió Ft + áfa) összegben elismerte, és kéri az eredeti számla sztornírozását (mínuszolását) és az új számla kiállítását. Kérdések: "X" kft., mint az "S" kft. perbeli jogutódja kiállíthat-e 40 millióról + áfáról számlát? ("X" kft. áfa nélküli engedményezéssel jutott a követelés birtokába.) A vevő befogadhatja-e ezt a számlát, ha a produktum/a teljesítés ugyanaz, de a szállítók neve más? "X" kft. a 40 millió forint és a 30 millió forint összegek után az áfakülönbözetet visszaigényelheti-e, ha az engedményező "S" kft. az eredeti (első) számla kibocsátásakor a 40 millió Ft után az áfát bevallotta és befizette?
Kapcsolódó tárgyszavak:
5119. kérdés Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással
A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalék­előleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
5120. kérdés Apartman bérleti díjának áfája
Ha egy cég apartmanbérleti díjként munkásszállásköltséget számláz ki havonta, szerződés alapján, 25 vagy 18 százalékos áfakulcsot kell alkalmaznia?
Kapcsolódó tárgyszavak:
5121. kérdés Szállítói tartozás, alárendelt kölcsöntőke
Anyag- és áruvásárláshoz kapcsolódó - éven túli - szállítói tartozás átalakítható-e alárendelt kölcsöntőkévé a szállító beleegyezése és a számviteli törvényben előírt szerződés megkötéséhez való hozzájárulása alapján? Az elmúlt két évben a vevő forgalma jelentősen visszaesett, nagyon komoly fizetési gondjai vannak, fizetni csak hosszabb távon, a piacok visszaszerzését követően tudna. A szállító 23 százalékos tulajdoni részesedést szerzett a cégben az elmúlt évben.
Kapcsolódó tárgyszavak:
5122. kérdés Kölcsönnyújtás bérleti díj fejében
A zrt. a tulajdonosoktól földterületet bérel, évi bérleti díj fejében. A bérleti szerződés lejáratakor egyes tulajdonosok nem hosszabbítják meg a bérleti szerződést, hanem eladásra kínálják fel a földterületet. Ezen területek akadályozzák a termelést. Ezért a zrt. dolgozójának biztosítjuk az adott földterület vételárát, aki ténylegesen meg is vásárolja a földterületet. Vele kötünk 15-20 éves szerződést, amíg a vételár el nem fogy. Helyesen járunk el? Hogyan könyveljük a gazdasági eseményeket?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5123. kérdés Euróban teljesített pótbefizetés nyilvántartása
A társaság forintban vezetett könyveiben a veszteség pótlására teljesített befizetést - taggyűlési határozatban rögzített euróösszegben - a banki nap árfolyamán mutatja ki. Amikor áttért forintról euróban történő könyvvezetésre, akkor az új devizában készített nyitó mérlegben a lekötött eredménytartalék során a pótbefizetésnek az átutalt, a visszafizetendő euróösszegnek kell-e szerepelnie, vagy az áttérés napján érvényes árfolyammal átszámított összegnek? Az így kimutatott kötelezettség kevesebb, mint az eredetileg átutalt euróösszeg. Melyik összeg szerepeljen az áttérés utáni nyitó mérlegben?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5124. kérdés Vissza nem fizetett pótbefizetés
"A" kft. pótbefizetést teljesített a vele részesedési viszonyban álló "B" társaságnak. "B" társaság végelszámolással megszűnt, a vagyon azonban már a jegyzett tőke visszafizetésére sem volt elegendő. Mi történik a pótbefizetéssel "A" társaságban?
Kapcsolódó tárgyszavak:
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére