Követelések értékvesztésének megállapítása
Kérdés
A vagyongazdálkodási társaság az önkormányzat tulajdonában lévő lakás- és nem lakásbérleményeket kezeli, bérbe adja, bérleti jogviszonyban áll a bérlőkkel. A bérlők négy év alatt több mint 170 millió Ft hátralékot halmoztak fel. A bérlők zöme magánszemély. A felhalmozódott követelésekre százalékos mértékben értékvesztést számoltunk el, amelynek a mértékeit – a könyvvizsgálóval egyeztetve – a számviteli politikában rögzítettük. A követelések jogi úton történő behajtása akár évekig (a bérlő haláláig) is eltarthat. Van-e arra lehetőség, hogy az éven túli tartozások esetében – a számviteli politikában rögzített – 100%-os értékvesztés elszámolásától eltérjünk?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2013. augusztus 15-én (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5984
[…] különösen nem úgy, hogy a 271-360 nap közötti határidőn túli követeléseknél 25%, az éven túliaknál 100% az értékvesztés mértéke.A számviteli politikában a vevők, az adósok minősítésének szempontjait kell rögzíteni, és nem az értékvesztés elszámolásának mértékét.A vevő, az adós (a magánszemély bérlő esetében is) minősítésénél abból indokolt kiindulni, hogy fizetőképes, de nem fizet (a végrehajtás eredménnyel járhat), nem fizetőképes (fizetésképtelen), a szerződésben kikötött fizetési garanciákat, biztosítékokat teljesíteni tudja, a zálogjog érvényesíthető-e? Mindezeket dokumentálni kell.A kérdés szerint a lakásbérlők esetében a felszólítások megküldését követően fizetési meghagyást bocsátanak ki, illetve a bérleti szerződést felbontják. A tapasztalati adatok alapján nyilvánvaló, hogy a fizetési meghagyások többsége – lehet, hogy 360 napon túl – eredménnyel jár, legfeljebb csökkentett összegben (a várható különbözet összegében indokolt az értékvesztés összegét meghatározni). Valószínű, hogy a magánszemély bérlők jól körülhatárolható részénél a fizetési meghagyás nem jár eredménnyel. Ez jogcím lehet a követelés teljes összegére történő értékvesztés elszámolására, továbbá a bérleti szerződés felmondására, a kilakoltatásra, illetve – ha a bérleti szerződésben erre az esetre rögzítették – a bérlő ingóságainak a végrehajtás során történő értékesítésére, az értékesítés során befolyó bevételből a követelés legalább részbeni kiegyenlítésére. (Ez esetben a várhatóan meg nem térülő összeg […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2013. augusztus 15-én (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5984
[…] különösen nem úgy, hogy a 271-360 nap közötti határidőn túli követeléseknél 25%, az éven túliaknál 100% az értékvesztés mértéke.A számviteli politikában a vevők, az adósok minősítésének szempontjait kell rögzíteni, és nem az értékvesztés elszámolásának mértékét.A vevő, az adós (a magánszemély bérlő esetében is) minősítésénél abból indokolt kiindulni, hogy fizetőképes, de nem fizet (a végrehajtás eredménnyel járhat), nem fizetőképes (fizetésképtelen), a szerződésben kikötött fizetési garanciákat, biztosítékokat teljesíteni tudja, a zálogjog érvényesíthető-e? Mindezeket dokumentálni kell.A kérdés szerint a lakásbérlők esetében a felszólítások megküldését követően fizetési meghagyást bocsátanak ki, illetve a bérleti szerződést felbontják. A tapasztalati adatok alapján nyilvánvaló, hogy a fizetési meghagyások többsége – lehet, hogy 360 napon túl – eredménnyel jár, legfeljebb csökkentett összegben (a várható különbözet összegében indokolt az értékvesztés összegét meghatározni). Valószínű, hogy a magánszemély bérlők jól körülhatárolható részénél a fizetési meghagyás nem jár eredménnyel. Ez jogcím lehet a követelés teljes összegére történő értékvesztés elszámolására, továbbá a bérleti szerződés felmondására, a kilakoltatásra, illetve – ha a bérleti szerződésben erre az esetre rögzítették – a bérlő ingóságainak a végrehajtás során történő értékesítésére, az értékesítés során befolyó bevételből a követelés legalább részbeni kiegyenlítésére. (Ez esetben a várhatóan meg nem térülő összeg […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
