Követelések értékvesztésének visszaírása
Kérdés
A társaságon belül nem tudtuk eldönteni, hogy az előző év(ek)ben elszámolt értékvesztést mikor lehet (esetleg kell) visszaírni, illetve azon is vitatkoztunk, ha a Tao-tv. szerint lehet csökkenteni a korábban elszámolt értékvesztéssel az adózás előtti eredményt, lehet-e csökkenteni, azaz visszaírni a korábban ráfordításként elszámolt értékvesztést? Kérem, segítsenek a fenti kérdésekben dönteni!
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. december 10-én (437. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8392
[…] amennyiben az 53-56. § szerint alkalmazott leírások miatt az (1) bekezdés szerinti eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél, és az alacsonyabb értéken való értékelés (a terven felüli értékcsökkenés, az értékvesztés-elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, az 53-56. §-ok szerinti leírásokat meg kell szüntetni a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével.Nyilvánvaló, hogy a mérlegkészítés időszakában rendelkezésre álló információk alapján is el kell végezni a hivatkozott értékeléshez kapcsolódóan a már elszámolt értékvesztés visszaírását. Ez azonban nem zárja ki azt, ha már év közben ismertté válik, hogy a könyv szerinti érték alacsonyabb, mint a piaci érték, mert az értékvesztéssel csökkentett követelést könyv szerinti értékénél magasabb értéken értékesítik, vagy a vevő, az adós az értékvesztéssel csökkentett követelés könyv szerinti értékénél többet fizet, akkor az értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, így a megbízható és valós összkép érdekében a már elszámolt értékvesztést az eladási ár összegéig, illetve a ténylegesen megfizetett követelés összegéig vissza kell írni.Az előbbiekből következik, hogy a követeléseknél értékvesztést elszámolni – általában – a mérlegfordulónapi értékelés alkalmával lehet, illetve kell, míg az értékvesztés visszaírására (ha annak a feltételei év közben teljesülnek) év közben is sor kerülhet, de a mérlegfordulónapi értékelés keretében is.Ha a már ismertetett esetekben év közben nem írjuk vissza az elszámolt értékvesztést a ténylegesen megtérült összegben, akkor az eredménykimutatás nem valós képet fog mutatni (nem az eredményben, hanem az eredményre ható tényezőkben):– a követelések értékesítése esetén a könyv szerinti érték és az eladási ár különbözete úgy jelenik meg, mint a követelésértékesítés nyeresége (pedig a követelést eredeti összegénél alacsonyabb értéken adták el, esetleg engedményezték);– az értékvesztéssel csökkentett követelés esetén, ha a vevő, az adós többet fizet, de maximum annyit, mint az eredeti követelés összege, akkor a különbözetet – a számviteli törvény egyéb előírásai figyelembevételével – az egyéb bevételek között kell kimutatni.Még […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. december 10-én (437. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8392
[…] amennyiben az 53-56. § szerint alkalmazott leírások miatt az (1) bekezdés szerinti eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél, és az alacsonyabb értéken való értékelés (a terven felüli értékcsökkenés, az értékvesztés-elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, az 53-56. §-ok szerinti leírásokat meg kell szüntetni a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével.Nyilvánvaló, hogy a mérlegkészítés időszakában rendelkezésre álló információk alapján is el kell végezni a hivatkozott értékeléshez kapcsolódóan a már elszámolt értékvesztés visszaírását. Ez azonban nem zárja ki azt, ha már év közben ismertté válik, hogy a könyv szerinti érték alacsonyabb, mint a piaci érték, mert az értékvesztéssel csökkentett követelést könyv szerinti értékénél magasabb értéken értékesítik, vagy a vevő, az adós az értékvesztéssel csökkentett követelés könyv szerinti értékénél többet fizet, akkor az értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, így a megbízható és valós összkép érdekében a már elszámolt értékvesztést az eladási ár összegéig, illetve a ténylegesen megfizetett követelés összegéig vissza kell írni.Az előbbiekből következik, hogy a követeléseknél értékvesztést elszámolni – általában – a mérlegfordulónapi értékelés alkalmával lehet, illetve kell, míg az értékvesztés visszaírására (ha annak a feltételei év közben teljesülnek) év közben is sor kerülhet, de a mérlegfordulónapi értékelés keretében is.Ha a már ismertetett esetekben év közben nem írjuk vissza az elszámolt értékvesztést a ténylegesen megtérült összegben, akkor az eredménykimutatás nem valós képet fog mutatni (nem az eredményben, hanem az eredményre ható tényezőkben):– a követelések értékesítése esetén a könyv szerinti érték és az eladási ár különbözete úgy jelenik meg, mint a követelésértékesítés nyeresége (pedig a követelést eredeti összegénél alacsonyabb értéken adták el, esetleg engedményezték);– az értékvesztéssel csökkentett követelés esetén, ha a vevő, az adós többet fizet, de maximum annyit, mint az eredeti követelés összege, akkor a különbözetet – a számviteli törvény egyéb előírásai figyelembevételével – az egyéb bevételek között kell kimutatni.Még […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
