Ingatlanértékesítés részfizetéssel
Kérdés
Az ingatlan eladási árát a vevő csak részben fizette meg, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a hátralévő részfizetések teljesítése előtt az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkákat. Ha azonban a teljes vételárat a szerződésben rögzített határidőig nem fizeti meg, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. Az említett határidő lejárt, a vevő a teljes vételárat nem fizette meg, az eladó az ingatlant újból értékesíteni akarja. A meghiúsult szerződés felbontása lehet-e az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata? Esetleg a vevőnek vissza kell számláznia? Mi a helyes eljárás?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. november 28-án (416. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8081
[…] visszavételkori értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő számlában rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesítésének későbbi meghiúsulása miatt (a teljes vételárat a vevő nem fizette meg) az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített – áfát nem tartalmazó – értékét az értékesítés nettó árbevételét (jelen esetben az egyéb bevételeket) csökkentő tételként kell elszámolni.Az előbbiekből az következik, hogy az eladónak kell a helyesbítő számlát, az Áfa-tv. 170. §-a szerinti, a számlával egy tekintet alá eső okiratot kiállítani az épület (a földterület) visszavétele időpontjára vonatkozóan, maximum az eredeti eladási ár + áfa összegben. (A visszavételi érték lehet az eladási árnál kisebb érték is. Így például lehet a vevő által már rendezett összeg, illetve az elhasználódásnak megfelelően csökkentett összeg is.)A helyesbítő számlának előjel nélkül tartalmaznia kell az eredeti eladási árat és az áfát, negatív előjellel pedig a visszavételi értéket és annak az áfáját. Az eredeti eladási ár + áfa és a visszavételi érték + áfa különbözetét kell pénzügyileg rendezni, ha van különbözet, illetve részletfizetések esetén a különbözetet meghaladó részletfizetéseket.A helyesbítő számla alapján könyvelni kell az épület (a földterület) visszavétele időpontjával a visszavételi értéket és annak az áfáját (T 961, 467 – K 311). Mivel az épület (földterület) teljes eladási árát a vevő nem egyenlítette ki, az előbbi könyvelése előtt a 311. számlának Tartozik egyenlege van az eladónál. Az előbbi tétel könyvelése után pedig Követel egyenleg, amely azt mutatja, az eladónak a meghiúsult értékesítés miatt milyen összeget kell a kapott részfizetések miatt visszafizetnie.A leírtak alapján tehát az értékesített épület (földterület) visszavételének bizonylata az eladó által a visszavétel időpontjára vonatkozóan kiállított helyesbítő számla, amelynek alapbizonylata a meghiúsult adásvételi szerződés alapján a szerződés szerinti feltételek vevő általi nemteljesítésének a dokumentálása. Így a vevő nem számlázhat vissza, nem adhatja el azt, ami a teljes ár megfizetése hiányában még nem az övé.A visszavett épületet (földterületet) az eszközök között is állományba kell venni. Ha a visszavett épületet (földterületet) a visszavétel után újból értékesíteni akarja az eladó, természetesen a készletek között kell akkor állományba vennie, kizárva annak még a lehetőségét is, hogy az eladó az épületet (földterületet) bármilyen célból, bármilyen célra még átmenetileg se hasznosítsa.Az Szt. 50. §-ának (6) bekezdése alapján a részletfizetéssel […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*