Lízingbe adott lakás építményadója
Kérdés
Magánszemély ügyfelem pénzügyi lízing keretében használja a lakását. Ezzel kapcsolatban az ingatlanszerzés után illetéket is fizetett. A lízingcég külön kiszámlázza neki az építményadót, és nem érti, hogy miért nem veheti igénybe az önkormányzat által a magánszemélyeknek adott adómentességet. A szabályokból nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kell-e építményadót fizetni, valamint az, hogy ki érvényesítheti a mentességet.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. március 5-én (421. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8156
[…] vagy véglegesen elutasította, vagy azt visszavonták, vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét. Ugyanezen paragrafus 3. pontja azt is rögzíti, hogy mi (mely jog) minősül a Htv. szerinti – adóalanyiságot keletkeztető – vagyoni értékű jognak (pl.: haszonélvezeti jog, használati jog).A tényállásból az tűnik ki, hogy a kérdéses lakás Htv. szerinti (ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett) tulajdonosa a magánszemély ügyféllel zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötő pénzügyi intézmény. Amennyiben a lízingbe adó nem járult hozzá a lízingbe vevő javára semmilyen – a Htv. szerinti – vagyoni értékű jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez (szinte bizonyos, hogy ez így van), akkor a lízingbe adó az építményadó alanya is egyben. (A lízingbe adás tényét ugyan az ingatlan-nyilvántartás tartalmazhatja, de az – mivel tény és nem jog bejegyzéséről van szó – nem eredményez az ingatlanon vagyoni értékű jogot.)Tekintettel erre a körülményre, így – még ha a helyiadó-rendelet alapján a magánszemély tulajdonos adóalany mentességet is élvez az adó alól – ez a mentességi szabály nem alkalmazható a magánszemély lízingbe vevő esetén, hiszen ő nem adóalany (nem tulajdonos és nincs vagyoni értékű joga az ingatlanon). Mindez a pénzügyilízing-konstrukció sajátosságából következik.Az építményadó-kötelezettség szempontjából irreleváns az, hogy a lízingbe vevő mint ingatlanszerző – a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől függetlenül – már a lízingszerződés megkötése okán köteles a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére. Az Itv. 3. §-ának (7) bekezdése ugyanis a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező, ingatlanok pénzügyi lízingjére vonatkozó szerződések esetén – a tulajdonszerzés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől függetlenül – a szerződés megkötésének napjához rendeli az illetékkötelezettség […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. március 5-én (421. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8156
[…] vagy véglegesen elutasította, vagy azt visszavonták, vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét. Ugyanezen paragrafus 3. pontja azt is rögzíti, hogy mi (mely jog) minősül a Htv. szerinti – adóalanyiságot keletkeztető – vagyoni értékű jognak (pl.: haszonélvezeti jog, használati jog).A tényállásból az tűnik ki, hogy a kérdéses lakás Htv. szerinti (ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett) tulajdonosa a magánszemély ügyféllel zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötő pénzügyi intézmény. Amennyiben a lízingbe adó nem járult hozzá a lízingbe vevő javára semmilyen – a Htv. szerinti – vagyoni értékű jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez (szinte bizonyos, hogy ez így van), akkor a lízingbe adó az építményadó alanya is egyben. (A lízingbe adás tényét ugyan az ingatlan-nyilvántartás tartalmazhatja, de az – mivel tény és nem jog bejegyzéséről van szó – nem eredményez az ingatlanon vagyoni értékű jogot.)Tekintettel erre a körülményre, így – még ha a helyiadó-rendelet alapján a magánszemély tulajdonos adóalany mentességet is élvez az adó alól – ez a mentességi szabály nem alkalmazható a magánszemély lízingbe vevő esetén, hiszen ő nem adóalany (nem tulajdonos és nincs vagyoni értékű joga az ingatlanon). Mindez a pénzügyilízing-konstrukció sajátosságából következik.Az építményadó-kötelezettség szempontjából irreleváns az, hogy a lízingbe vevő mint ingatlanszerző – a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől függetlenül – már a lízingszerződés megkötése okán köteles a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére. Az Itv. 3. §-ának (7) bekezdése ugyanis a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező, ingatlanok pénzügyi lízingjére vonatkozó szerződések esetén – a tulajdonszerzés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől függetlenül – a szerződés megkötésének napjához rendeli az illetékkötelezettség […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
