1221 talált cikk az adó alapja kifejezésre

Kérdés: Nem lakás céljára szolgáló építmény 50-50 százalékban magántulajdonban van. A tulajdonos magánszemélyek ezt az épületet kapcsolt vállalkozás részére (csak adózás szempontjából kapcsolt) bérbe akarják adni. Mindkét magánszemély egyéni vállalkozó, az egyik evás. A bérbeadást magánszemélyként kívánják gyakorolni. Ebben az esetben mi az eljárás az adó alá való bejelentkezés, a számlázási mód és az adózás tekintetében (evás és nem evás vállalkozó esetében)?

Kérdés: Egy holland társaság Magyarországon építkezési tevékenységet végez be nem jegyzett telephelyen. A telephely az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, de nem alanya az Szt.-nek. Jól tudjuk-e, hogy a be nem jegyzett telephelyet könyvvezetési kötelezettség nem terheli? Mi alapján kell meghatározni az adó alapját? Mikor kell beadni a társaságiadó-bevallást? Mi számít egy üzleti évnek, a naptári év, vagy az alakulás utáni 12 hónap? A telephely egy, már a holland cég által korábban nyitott bankszámláját jelentette be az adóhivatalhoz. Helyesen járt-e el?

Kérdés: Cégünk éves beszámoló készítésére kötelezett. Készletvezetési kötelezettségünk nincs. Milyen módon kell a selejtezés értékét meghatározni az év közben beszerzett és megsemmisült készletekre vonatkozóan? Úgy gondolom, mivel nincs nyilvántartási kötelezettségünk, a selejtezett készlet bekerülési (beszerzési) értéke a költségek között számolandó el.

Kérdés: Cégünk főtevékenységként 25 százalékos áfás szolgáltatást végez. Ügyfeleinknek – szolgáltatásunk mellé – számlázzuk az utánvétes postaköltséget, de nem áfával növelten. Bevételeink után valóban kellene fizetnünk egy adómentes szolgáltatás – a postaköltség – után is áfát? Ráterhelhetjük-e ügyfeleinkre ezt a költséget?

Kérdés: Egészségügyi ellátást nyújtó, otthoni szakápolást végző betéti társaság a szolgáltatások finanszírozására a 43/1999. Korm. rendelet alapján szerződést kötött az OEP-pel. A bt.-nek csak ebből a szolgáltatásból származik bevétele. Kell-e iparűzési adót fizetnie? A bt. telephelye a beltag családi házának egy része, amelyet a tulajdonos a bt. rendelkezésére bocsát térítés nélkül. A használat fejében a részarányos rezsiköltséget és az esetleges felújítást a bt. téríti. Elszámolhatók ezek a költségek?

Kérdés: Állattenyésztéssel foglalkozó kft. az FVM-mel kötött támogatási szerződés alapján a vidékfejlesztési célelőirányzatból a 104/2001. Korm. rendeletre hivatkozással támogatást kapott. A beruházás jogcímei: úthálózat-fejlesztés, állattenyésztő telep energiaellátásának fejlesztése, a felvásárlótelephez kapcsolódó útmérleg, amely építés, tárgyieszköz-beszerzés, fejlesztésihozzájárulás-fizetés formájában valósult meg. A támogatást jogosulatlan felhasználás esetén vissza kell fizetni. Hogyan kell a támogatást elszámolni? Tőketartalékba helyezés esetén hogyan számolandó el az értékcsökkenési leírás? A társasági adó alapjánál milyen korrekcióval kell számolni, ha maradványérték is van? A válaszok egyértelmű megértése érdekében kérem a könyvelési tételek megjelölését is.

Kérdés: Hogyan szabályos a bizonylatok kiállítása, ha a termékértékesítést előlegfizetés előzi meg? A számlát helyettesítő okmányról kell-e negatív okmányt kiállítani? Mi legyen azon a teljesítési időpont?

Kérdés: Egy kft. a 2001. évre nem számolt el 260 ezer forint értékcsökkenést. Hogyan kell kijavítani a mérleget, eredménykimutatást, társaságiadó-bevallást (milyen nyomtatványon, milyen formában), ha az adóbevallásnál 423 ezer forint veszteséget írt le a kft., amely 163 ezer forintra csökkenne, de társaságiadó-kötelezettség így sem keletkezne?

Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?

Kérdés: Társaságunk külföldi tulajdonos társasága 2000-ben jelentős összegű hitelt nyújtott üzletrészvásárlásra. Az üzletrészt társaságunk megvásárolta. A külföldi tulajdonos a kft.-ből 2001-ben kilépett, az általa nyújtott hitel miatti követelése nagy részéről lemondott a kft. javára. A hitelt az eredeti szerződés szerint 2003-tól kellett volna 5 éven keresztül törleszteni. Az elengedett hiteltartozást időbelileg elhatároltuk, a 2003-ra jutó törlesztőrészt viszont 2003-ban rendkívüli bevételként számoljuk el. Helyes-e a könyvelésünk? Az elengedett kötelezettség 2003-ra jutó összege csökkenti-e a társasági adó alapját?