Ingatlan bérbeadása magánszemély által

Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. évtől az egységes adókulcs bevezetésével megszűnt azingatlan-bérbeadásból származó jövedelem elkülönült adóztatásának a választásilehetősége. Ebből következően a magánszemélynek az ilyen jövedelmére – ha atevékenységet nem egyéni vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Árfolyam-különbözet a bankadónál

Kérdés: A devizában felvett hitelárfolyam különbözetével csökkenthető-e a bankadó? Pénzügyi mikrovállalkozás vagyunk, a megemelkedett árfolyam-különbözet miatt a tevékenységünkhöz viszonyítva ez nagyon jelentős összeg.
Részlet a válaszából: […]  Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról ésjáradékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (4) bekezdésének 3/a. pontjaalapján a különadó alapja a pénzügyi vállalkozásnál a vonatkozó kormányrendeletszerint készített 2009. évi éves beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Helyi adó alapjának értelmezése

Kérdés: Jól értelmezzük-e a helyi adókról szóló törvényt, miszerint az iparűzési adó alapjának megállapítására vonatkozóan az Szja-tv. hatálya alá tartozó vállalkozások (egyéni vállalkozó, őstermelő) negatív megkülönböztetésben részesülnek az Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásokkal (társaságokkal) szemben, mivel az előbbinél az iparűzési adó alapjába beletartoznak az olyan – a tevékenységgel összefüggő – költségek ellentételezésére kapott támogatások, amelyeket az Szt. szerint egyéb bevételként kell elszámolni, ezért utóbbiaknak ezen támogatások után nem kell iparűzési adót fizetniük?
Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6165-ös válaszunkat is!Az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónál, őstermelőnél a nettó árbevétel fogalmát a Htv. 52. §-a 22. pontjának g) alpontja tartalmazza. Ez szerint a nettó árbevétel a tevékenység végzéssel (termékértékesítés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Utólag adott engedmény vagy ajándék

Kérdés: Könyvelőirodánknál többen jelezték, hogy egy szakmai cikk jelent meg azzal kapcsolatban, miszerint a bónusz – forgalom alapján utólag adott engedmény – nyilvántartási és adózási szabályai megváltoztak. Információink szerint az engedmény értékének 1,19-szeresét terheli a 16 és 27 százalékos adó, valamint névre szóló nyilvántartást kell vezetni. Úgy gondoljuk, félreértés lehet e mögött, hiszen nem üzleti ajándékról, hanem forgalomtól függő ajándékról van szó. Változtak tehát a bónusz adózási és elszámolási szabályai?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés alapján arra lehet következtetni, hogy a forgalomalapján utólag adott engedmény forgalomtól függő ajándék juttatását jelenti.Ennek személyi jövedelemadóban történő kezelése többféle lehet, és az adózásiszabályok a 2011. és a 2012. évre is változtak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Evás kft. végelszámolása

Kérdés: Az evás kft. végelszámolással való megszüntetéséről döntöttek 2011. 12. 01. kezdő időponttal. A kft. tulajdonában van egy személygépkocsi 2 millió Ft bruttó nyilvántartási értékkel, eladását decemberre tervezik. A gondot az értékcsökkenés szakszerű elszámolása jelenti. A társasági adós időszakban elszámoltak 438 521 Ft-ot, az evás időszakban 767 000 Ft-ot értékcsökkenésként kivezettek, de nem számolták el. A tevékenységet lezáró beszámolóban ezt az eredménytartalékkal szemben kell könyvelni? A fennmaradó 794 479 forintot az eladáskor kell kivezetni? Magánszemélynek történő értékesítéskor az áfát a számlában fel kell számítani? Kell-e nyitómérleghez könyvvizsgáló? Sem követelés, sem kötelezettség nincs. A piaci értéken való számítás csak a gépkocsira vonatkozhat.
Részlet a válaszából: […]  Az evás kft. az evás időszak alatt is a számviteli törvényhatálya alatt van, és ezért a számviteli törvény előírásait alkalmaznia kell, asajátos evás tételek elszámolása kivételével. Ebből az következik, hogy aszemélygépkocsi terv szerinti értékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Használati díj és rögzített mennyiségű vásárlás

Kérdés: "Eladó" és "Partner" között eszközhasználatra történő átadásról jött létre szerződés: az "Eladó" jelképes összegű éves használati díjért adja használatba az eszközt annak fejében, hogy a "Partner" X éven keresztül Y mennyiségű terméket vásárol az "Eladó"-tól. Amennyiben a "Partner" teljesíti a feltételeket, akkor a "Partner" jelképes összegért megvásárolja a használatra átvett eszközt. A fenti ügyletet hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzata lehet? Az előbbi "Eladó" meggondolta magát, és a "Partner" részére használatba adott eszközt eladta a "Vevő"-nek azzal a feltétellel, hogy az "Eladó" és a "Partner" között létrejött – előbbi – szerződésből származó jogait és kötelezettségeit is átruházza a "Vevő"-re. Az "Eladó" az eszköz eladásáról áfás számlát állított ki. Ezen ügyleteket hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzatai lehetnek?
Részlet a válaszából: […]  A választ kezdjük a számviteli elszámolással, majdkapcsolódóan az adókkal.A jelképes használati díjat az "Eladó"-nak számláznia kell,és azt árbevételként kell elszámolnia. Egyértelmű, hogy a használatba adotteszköznek a gép értékével, használatával arányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Bérbeadó lemond a bérleti díjról

Kérdés: A Számviteli Levelek 256. számában az 5237. kérdéshez kapcsolódóan kiegészítésként kérdezem: ha a bérbeadó nyilatkozattal lemond a bérleti díjról, milyen adóvonzata van a bérbeadónál?
Részlet a válaszából: […]  Ha a bérbeadó lemond a bérleti díjról, ennek megfelelőenmódosítani kell a bérleti szerződést, és ezáltal megvalósul a térítés nélkülibérbeadás. A magánszemély bérbeadót ez esetben sem terheli személyijövedelemadó. Egyebekben a Számviteli Levelek 256. számában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Önellenőrzés illetőségigazolás után

Kérdés: A Tao-tv. 2. § (4) bekezdésének b) pontja és 15. §-a alapján 2010-ben a külföldi szervezet a társasági adó alanya volt. Az adó alapja a részére fizetett, juttatott kamat, jogdíj, valamint szolgáltatási díj a Tao-tv. 15. §-ában meghatározottak szerint. A külföldi szervezet ilyen jövedelmei után a forrásadó mértéke 30%, amely adót a (magyar) kifizető köteles megállapítani, levonni és befizetni. A kifizetőt nem terheli a 30%-os adó levonásának, befizetésének kötelezettsége, ha egyezményes állambeli külföldi személy részére fizet (juttat) kamatot, jogdíjat, meghatározott szolgáltatási díjat. Annak igazolására, hogy a külföldi szervezet illetőséggel rendelkezik egy olyan államban, amellyel Magyarországnak van hatályos egyezménye – az Art. 4. számú mellékletének 7. pontja szerint –, a kifizetést (juttatást) megelőzően illetőségigazolást kell kérni. Amennyiben a külföldi személy a kifizetés (juttatás) időpontjában nem tudja igazolni illetőségét, akkor a kifizető a külföldi személy írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Az illetőségigazolást azonban legkésőbb a bevallás benyújtásáig be kell szerezni, ellenkező esetben a kifizető köteles megfizetni a nyilatkozat alapján le nem vont, meg nem fizetett adót. Ha a kifizető 2011. május 31-ig beszerezte a külföldi szervezet (német társaság) illetőségigazolását, de a társaságiadó-bevallást május 20-án elküldték, szükséges-e az 1029-es bevallást önellenőrizni, bevallani az adót, majd azt önellenőrzéssel visszakérni, és ha szükségesek az önellenőrzések, az adó pénzügyi rendezése elhagyható-e, elegendő-e az önellenőrzési pótlék pénzügyi rendezése?
Részlet a válaszából: […]  Az adózónál a bevallás benyújtásakor nem állt rendelkezésreaz illetőségigazolás, amelynek következtében a kifizető köteles megfizetni a lenem vont, meg nem fizetett adót. Tekintve, hogy az adózó nem a törvény szerintjárt el – az adóhatósági ellenőrzést megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Bejelentett részesedéshez kapcsolódó veszteség

Kérdés: Társaságunk 2007-ben vásárlás útján tulajdoni részesedést szerzett egy zrt.-ben, amelynek mértéke meghaladta a 30%-ot. Ezt az adóhivatalnak bejelentettük, amely a bejelentést nyilvántartásba vette. A vásárlással egyidejűleg alaptőke-emelést is végrehajtottunk (erről bejelentés nem történt). 2011-ben a meglévő üzletrészünket teljes egészében értékesítettük, jelentős veszteséggel. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének "m" pontja szerint a bejelentett részesedéshez kapcsolódóan, a befektetés kivezetése miatt, a ráfordításként elszámolt összeg bevételt meghaladó része a társasági adó alapját növeli. A teljes ráfordítástöbblet növeli-e az adóalapot, vagy csak a bejelentett részesedésre eső összeg, az alaptőke-emelésre jutó rész viszont nem (vagyis egy ún. megosztást kell számolnunk és alkalmaznunk)?
Részlet a válaszából: […]  A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének m/b) pontja szerint abejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámoltértékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történőkivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Cég által cégnek adott tagi kölcsön

Kérdés: Cégünk az általa több éve alapított cégnek folyamatosan biztosít tagi kölcsönt. El kell-e számolnunk bevételként az alapított cégnek számlázott kamatokat, és az hogyan befolyásolja a társasági adó alapját? Lehet-e mellőzni a kamat számlázását? Megfelelő-e a kamat elszámolása, ha az az alapkamattal történik?
Részlet a válaszából: […]  A kamatfizetési kötelezettségre és részben annak mértékérevonatkozó szabályok diszpozitívak. A szerződéses szabadság elvével összhangbana felek a törvényben meghatározott kamat mértékétől mindkét iránybaneltérhetnek, azaz szabadon köthetnek ki akár magasabb, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.
1
56
57
58
120