Átalakulás után adóalap-csökkentés veszteséggel

Kérdés: Egy betéti társaságnak 2004. évben 400 E Ft vesztesége keletkezett, a veszteséget elhatárolta, APEH-engedélyt nem kért. 2006. évben a társaság kft.-vé alakult. 2007. évben a kft.-nek 500 E Ft nyeresége képződött. Kérdés, hogy a 2004. évben az elhatárolt veszteséggel a kft. csökkentheti-e a 2007. adóévi adóalapját?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg, hogy a betéti társaság2004-ben jogosult volt-e adóhatósági engedély nélkül elhatárolni a negatívadóalapot. Erre akkor volt jogosult, ha a 2004. adóéve az adókötelezettségekeletkezését követő legfeljebb harmadik adóév, azaz ha a betéti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Boltba kiszállított saját termelésű készlet (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Egyik ügyfelünk (női szabó egyéni vállalkozó) néhány hónapja divatáruüzletet nyitott. Az üzletben a vásárolt készleteken kívül saját termelésű készleteket is értékesítenek. A saját előállítású ruhákat az egyéni vállalkozó leszámlázza a saját üzletének, és a könyvelésben ugyanúgy árubeszerzésként könyveljük le, mint az értékesítési céllal vásárolt egyéb árukat. Az egyéni vállalkozó olyan áron számlázza le a terméket az üzletének, mintha azt a terméket kereskedőnek adta volna el. – Megfelel-e az itt leírt gyakorlat a törvényi előírásoknak? – Az év végi leltározáskor a saját termelésű árukat milyen áron kell értékelni? – Az Szja-tv. szerint "a saját termelésű készletet előállítási áron – az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében – kell szerepeltetni." Kérdésünk az, hogy az alkalmazottak által végzett munka mások által végzett munkának minősül-e, vagy ebbe a fogalomba csak az alvállalkozók által végzett munka tartozik? – Az iparűzési adó alapjának meghatározásakor az eladott saját termelésű készletek értéke ELÁBÉ-ként figyelembe vehető-e? Kell-e külön nyilvántartást vezetni a vásárolt és a saját előállítású készletekről?
Részlet a válaszából: […] ...minősül mások általvégzett munkának, ebbe a fogalomba csak az alvállalkozók által végzett munkatartozik.Az egyéni vállalkozó iparűzésiadó-alapjának meghatározásakoraz eladott saját termelésű készletek értéke ELÁBÉ-ként nem vehető figyelembe,mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Minimum-járulékalap és az szja-alap eltérése

Kérdés: A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?
Részlet a válaszából: […] ...mint a minimálbér kétszerese, ésezt a munkaadó a havi adó- és járulékbevallásban nem jelenti be, akkor valóbaneltér a személyijövedelemadó-alapja (a bruttó bér) a minimálbér kétszeresévelazonos minimum-járulékalaptól, ami után járulékfizetési kötelezettsége van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Kamatmentes tagi kölcsön adói

Kérdés: Kamatmentes (szerződésben határozatlan idejű visszafizetési kötelezettséggel kötött) tagi kölcsön növeli a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsönt kétféle formában használják: egyrészt a tagrészére nyújtott kölcsönként, másrészt a tag által nyújtott kölcsönként.Feltételezzük, hogy a kérdésben ez utóbbiról, az általánosan használt tagikölcsönről van szó.A tagi kölcsönt a tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Szakképzési támogatás elszámolása

Kérdés: Felsőfokú intézmény részére – szakképzési támogatási szerződés alapján – adott fejlesztési támogatás a számvitelben a bérjárulékok között számolandó el. A jogszabályban a bruttó kötelezettséget csökkentő mérték, azaz a 37,5 százalék, illetve 35 százalék felett adott fejlesztési támogatást is a bérjárulékok között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem!A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésénektámogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (Szhj-tv.) 1. §-a meghatározza aszakképzési hozzájárulás célját, 3. §-a a szakképzési hozzájárulás alapját ésmértékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Elvesztett foglaló

Kérdés: "A" társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt "A" társaságnak át kell utalnia a kereskedő számlájára. Ezt "A" társaság nem tudta teljesíteni, ezért a foglalót nem kapja vissza. Hogyan számolandó el a foglaló számviteli, adózási szempontból? Milyen bizonylatok szükségesek az elszámolás dokumentálásához?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. idevonatkozó előírása szerint a szerződésmegkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A foglalótcsak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésbőlkétségtelenül kitűnik. A teljesítés meghiúsulásakor felelős személy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Minimumjövedelem, mint a társasági adó alapja

Kérdés: Minimumjövedelem számításához kérem segítségüket. A kft. 2007. évi adózás előtti eredménye: -1 872 000 Ft, adóalapja: -1 670 000 Ft. Összes éves bevétele: 56 800 000 Ft, az elábé: 32 500 000 Ft, korrigált bevétel: 24 300 000 Ft, amelynek a 2 százaléka 486 000 Ft. Arányosított adóalap: -1 670 000 Ft 50 százaléka: -835 000 Ft, a minimumjövedelem: 486 000 Ft 50 százaléka: 243 000 Ft. Összes éves minimumjövedelem: 835 000 + 243 000 = -592 000 Ft. Így a minimumjövedelem alapján nincs társasági adó! Vagy valamit elvétettem?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 6. §-ának (5) bekezdése szerint, ha az adózó (2)bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy az (1) bekezdés szerintiadóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimumot,akkor – a kérdező választott, és – a jövedelem- (nyereség-)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Importáfa kontírozása

Kérdés: Hogyan történik az importáfa kontírozása? Az első rendeltetési helyig felmerült szállítási költség is alapja az áfának? A VPOP által kivetett áfát a T 3686 – K 4652, T 4661 – K 3686 tétellel kell könyvelni? És mit kell könyvelni a 467-re? A pénztári kiegyenlítést hogyan kell könyvelni? A bevallásban melyiket hol tüntetem fel?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az új Áfa-tv. előírásaira hivatkozunk.Az új Áfa-tv. 74. §-ának (1) bekezdése szerint az adó alapjatermék importja esetében az importált terméknek a teljesítéskor hatályosvámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke. A vámérték alapján azáfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Fejlesztési tartalék egyéni vállalkozónál

Kérdés: Fejlesztési tartalék egyéni vállalkozónál képezi-e osztalékadó alapját? A fejlesztési tartalékot használt ingatlan vásárlására fel lehet-e használni? A használt ingatlan irodabővítést szolgálna.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 49/B. §-a (6) bekezdésének f) pontja szerint avállalkozói bevétel csökkenthető fejlesztési tartalék címén az egyénivállalkozó belföldi pénzforgalmi bankszámláján fennálló számlakövetelésből azadóévben lekötött, az adóév utolsó napján lekötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Lakás bérbeadása térítés nélkül

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-a szabályozza, hogy mi minősültermészetbeni juttatásnak, mi az, ami adóköteles, illetve adómentes. Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján akifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtottszolgáltatás (az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
1
78
79
80
120