29 talált állásfoglalás az áfa (le nem vonható) kifejezésre

Kérdés: Adott egy áfacsoport, ahol van olyan csoporttag, aki olyan tevékenységet is végez, amely áfa alóli mentességet is élvez. Így a beszerzéseinél tekintettel kell lenni arra is, hogy a beszerzett eszközt áfaköteles vagy áfamentes tevékenységhez használja fel. A tételes elkülönítés nem valósítható meg, pontos arányt sem tud meghatározni, így arányosításba vonja azokat a beszerzéseket, ahol nem állapítható meg egyértelműen a kapcsolódó felhasználás. Ezért az Áfa-tv. szabályai alapján számított arányszámmal vezeti át az időszak végén a levonható áfát. Kérdésünk, hogy csoportos áfaalanyiság esetén is így működik? Minden tagnak úgy kell eljárnia, hogy arányosításba veszi az adott beszerzés áfaösszegét? A képviselő pedig az áfabevallás összeállításakor a csoport minden áfás és mentes értékesítése figyelembevételével állapítja meg az arányt. Az arány megállapítása után az egyes tagokra jutó arányos áfa feladását kell lekönyvelni?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi áfáját nem kívánjuk visszaigényelni. A gépkocsi értéke 10 millió forint, 5 millió forint az önrész, amely gépkocsi-beszámítás volt. A hátralévő összeget fizette ki a lízingbeadó, amelyről törlesztőrészlet+áfa+kamat megbontásban számlát küld minden hónapban. A maradványérték bruttó 1,4 millió forint. A beszerzési érték tartalmazza-e a le nem vonható áfát? Hogyan kell azt könyvelni?

Kérdés: A társaság 2010 óta nyílt végű lízingszerződés keretében lízingelt egy lakóingatlant, amelyet bérbeadásra használt, a bérbeadási tevékenységet adókötelessé tette. A lízingdíjak előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A nyílt végű lízing keretében beszerzett ingatlant beruházásként számolta el, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor – áfa nélküli értéken – aktiválta. Felújítás is volt, amelynek áfáját levonásba helyezte, áfa nélküli értékével az ingatlan értékét növelte. Ha a lízingbe vevő a nyílt végű lízingszerződés lejárata előtt az ingatlant megvásárolja, a lízingbe adó értékesítési számlájának áfaösszegét levonásba helyezheti? Ha az így megvásárolt ingatlant a lízingbe vevő adómentesen értékesíteni fogja, a korábbi lízingdíjak bérbeadás miatt levonásba helyezett áfáját kell módosítani? Az Áfa-tv. 135-136. §-aiban szereplő figyelési időszakot csak a nyílt végű lízingelt ingatlanon végzett felújítás áfájának vonatkozásában lehet figyelembe venni? A lízingbe adó értékesítési számlájának összegét rá kell-e aktiválni a tárgyi eszközre, vagy külön eszközként kell kezelni? Ha a megvásárolt ingatlant csak pár hónappal később értékesíti, akkor át kell-e sorolni a készletek közé?

Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?

Kérdés: Az e-útdíj elszámolása kapcsán adott válaszuk az áfalevonhatóság vonatkozásában nem fedi a valóságot, mivel a 3,5 tonnát meghaladó szárazföldi közlekedési eszközöknél az útdíjhasználat áfája levonható.

Kérdés: A Számviteli Levelek 283. számában az 5822. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem. A szolgáltatások esetén könyvelésileg ez azt jelenti, hogy a költségek elszámolásakor (T 529, 4661 – K 454) kapcsolódó tételeként könyvelem a T 55 – K 467-et, és az áfabevallásban is szerepeltetem? Az eszközök beszerzésekor bruttó módon könyvelek (T 161 – K 454), nem vonok le áfát, az értékcsökkenés elszámolásakor pedig T 55 – K 571 kapcsolódó tételt könyvelem? Ha magasabb értéken szereztem be az eszközt, mint a támogatás, akkor a különbözetet hogyan könyvelem?

Kérdés: A társaság 2008-2009. években egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amit adóköteles bérbeadással szeretett volna hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint – mint tervezési és engedélyezési díj – elszámolásra került (az áfát levontuk és visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe, azzal az indokkal, hogy az új épületet adókötelesen kívánja majd hasznosítani). A válság miatt az építkezés nem valósult meg. 2012-től újra előtérbe került a fogászati centrum építése, ugyanazon a területen, de más tervekkel és más céggel közös beruházásként. A korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A korábban levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?

Kérdés: 2004. évben alakult a bt. Az alakulás évében felmerült beruházások áfáját és az alakulás költségeivel kapcsolatos számlákban foglalt áfát levonásba helyezte. Árbevétel hiányában ténylegesen levonni nem tudta, azóta is átvihető követelésként szerepel az áfabevallásban, a könyvekben. Ennek az áfakövetelésnek van-e lejárata, és ha van, mikor jár le? A lejáratot az áfabevallásban hogyan kell rendezni? Ha nincs lejárata, a végelszámolás befejezésekor ez az áfa visszaigényelhető-e?

Kérdés: Cégünk utazásszervezési szolgáltatást nyújt, árrés szerint adózik. Az árrés számítására lennénk kíváncsiak. Több szaklapban, iránymutatásban eltérő számítási módokat találtunk. Mind pozíciószámonkénti, mind az utankénti árrésszámítás szerint. A két számítási mód szerint ugyanaz a fizetendő áfa jön ki? Ha a bevétel 1000 Ft, az árrés 29%, az árrés összege 290 Ft, ami az áfát is magában foglalja? Külfölditől szerzem be az árrésadózáshoz a szolgáltatást, fordítottan adózik, és nem vonhatom le az áfát, az árrés ennyivel csökken! Jól értelmezzük? A le nem vonható áfát hova kell könyvelni? A külföldi szolgáltatás áfájának le nem vonhatóságában 2011-től csak pontosítás történt? 2010-ben is így volt? Ha a külföldi számla áfáját nem vonjuk le, azzal az árrést csökkentjük, mennyi lesz az áfa?

Kérdés: A nonprofit kft.-nek ebben az évben csak állami támogatásból származó, áfakörön kívüli bevétele volt. Nem volt ellenérték fejében végzett tevékenysége. Ennek megfelelően – véleményünk szerint – a kft.-t nem illette meg az áfalevonás joga. A beszerzések időpontjában tudtuk, hogy olyan tevékenységhez lesznek igénybe véve, amelyek áfa levonására nem jogosítanak. A beszerzéseket bruttó módon az 5. számlaosztályban könyveltük, nem használtuk a 86. számlacsoportot. Helyesen jártunk el?