347 talált cikk az áfabevallás kifejezésre

Kérdés: Tisztítószerek gyártásával foglalkozó magyar cég a Magyarországon gyártott tisztítószereket fióktelepére, Svájcba kívánja kiszállítani és ott értékesíteni. Pénzügyi rendezés nem lesz. Magyarországon ez termékértékesítésnek minősül, és mint export szerepel az áfabevallásban, vagy mint vagyonmozgás az áfában nem is szerepel? Kell-e számlát kiállítani, vagy elegendő a szállítólevél? A könyvekben a készletmozgást kell szerepeltetni önköltségi áron? Vámoltatásra szükség van?

Kérdés: Az autószerelő kft. alkatrészeket vásárol. Előfordul, hogy visszaviszik, mert mégsem az kell, de nincsen más. Ilyenkor visszafizetik az árát. Az is előfordul, hogy visszaveszik, és más fajtát hoznak el, vagy egészen mást. Ilyenkor ez az alkatrész kevesebbe kerül, a különbözetet visszafizetik. Az áfabevallásba a visszárut a 31. sorba kell beírni, mint fizetendő áfát. Egyik esetben sem lehet, mint visszaigényelhető adót csökkentő tételként a 66. sorba beírni? Számvitelileg a visszáruk értékesítésként kezelendők?

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?

Kérdés: A Számviteli Levelek 283. számában az 5822. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem. A szolgáltatások esetén könyvelésileg ez azt jelenti, hogy a költségek elszámolásakor (T 529, 4661 – K 454) kapcsolódó tételeként könyvelem a T 55 – K 467-et, és az áfabevallásban is szerepeltetem? Az eszközök beszerzésekor bruttó módon könyvelek (T 161 – K 454), nem vonok le áfát, az értékcsökkenés elszámolásakor pedig T 55 – K 571 kapcsolódó tételt könyvelem? Ha magasabb értéken szereztem be az eszközt, mint a támogatás, akkor a különbözetet hogyan könyvelem?

Kérdés: Olajosnövény-kereskedelemmel foglalkozó társaság 2012 októberében napraforgót értékesített, szerzett be. Novemberben kézhez kapta a magas olajsavtartalom miatt számlázható bonifikációról szóló értesítést. Helyesen jár el a társaság, ha mind a bejövő, mind a kimenő számlái helyesbítő számlák lesznek? A számlán elegendő-e a bonifikáció feltüntetése egy sorban? A helyesbítő számlát milyen időszakra kell könyvelni? Melyik hónap bevallásában kell szerepeltetni?

Kérdés: Cégünk ingatlant bérelt, amit a bérbeadó most értékesített. Az elővásárlási jogról lemondtunk, amiért 2 millió forintot kaptunk a vevőtől. Kell ezt számlázni? Milyen bevételként kell könyvelni?

Kérdés: A 2012. évi CXLVI. törvény kiegészítette az Áfa-tv.-t a XIII/A. fejezettel, az áfa pénzforgalmi elszámolásának választási lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy a kiállított számlákban felszámított adót csak a számla kiegyenlítésekor kell kötelezettségként bevallaniuk és megfizetniük, viszont a kapott számlában előzetesen felszámított adót csak a számla kiegyenlítésekor lehet levonni. Pénzforgalmi elszámolást választónál hogyan kell könyvelni? És hogyan kell könyvelni az egyéb adózóknál?

Kérdés: A készpénzes beszerzések pénztári megjelenítése feltétlenül kötelező-e azon a napon, amikor a vásárlás történt? A több munkaterületen dolgozók, tulajdonosok, ügyvezetők nem tudják napokig leadni a számlákat. A napokkal, esetleg hetekkel a vásárlást követően kiadásba tett készpénzes beszerzések áfájának levonásba helyezéséhez megfelelő-e így a bizonylat?

Kérdés: A társaság 2008-2009-ben egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amelyet adóköteles bérbeadással akart hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint, mint tervezési és engedélyezési díj, elszámolásra került (az áfát levontuk, visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe). A válság miatt az építkezés a korábbi terveknek megfelelően nem valósult meg. Ismételten előtérbe került a fogászati centrum megvalósítása (ugyanazon a területen, de más tervekkel és egy másik céggel közös beruházásként). Kérdés, hogy a korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat – a fentiekre tekintettel – elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?

Kérdés: A telefonköltség átalányban magánszemély részére történő terhelése kapcsán szeretném a mai érvényes véleményüket kérni. A kérdező hivatkozik – a kérdésével összefüggően – a Számviteli Levelek 245. számában megjelent 5050. kérdésre adott válaszra, továbbá a Számviteli Levelek 140., illetve 146. számában megjelent 2855., illetve 2975. kérdésekre adott válaszokra.