195 talált állásfoglalás az ajándékozás kifejezésre

Kérdés: A társaság 2007. évi beszámolója jelentős összegű hibákat tartalmaz. A hibák és hibahatások alapján a nyereséges év veszteséggel zárul. 2008. év is veszteséges lesz. A tulajdonosok által elfogadott és 2008 májusában közzétett 2007. évi beszámolóban a tárgyévi adózott eredmény és az eredménytartalék összege fizetendő osztalékként került kimutatásra. A 2007. évi jóváhagyott osztalék nem került kifizetésre. A 2007. évi beszámoló ismételt közzétételekor a tulajdonosok módosíthatják-e az osztalékfizetésre vonatkozó döntésüket?

Kérdés: Társaságunk bevásárlóközpontban bérelt üzlethelyiséget, amelynek egy részén társhasználói szerződéssel másik partner termékeit is értékesíti. A partner az üzlethelyiség kialakítására, a beruházáshoz hitelt nyújtott társaságunknak, amelyet társaságunk az üzemeltetési szerződés ideje, 10 év alatt törleszt. A bérleti szerződés idő előtt megszűnt. A hitel futamidejéből még 8 év hátravan. A partner cég a hitel hátralévő részének a törlesztésétől eltekint, mivel a beruházás értéke elveszett. Hogyan kell az elengedett hitel összegét a kötelezettségek közül kivezetni?

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?

Kérdés: A kft. a követelései (kintlevőségei) egy részét behajtáskezelő cégre engedményezte. Ha a tulajdonos (magánszemély) megvásárolja a behajtó cégtől a kft. kintlevőségeit, akkor a kft. kifizetheti-e a tulajdonosnak a teljes összeget a pénztárból? Milyen adókötelezettsége keletkezik ilyenkor a kft.-nek, illetve a tulajdonosnak?

Kérdés: A kft. követelése 5 millió forint a zrt.-vel szemben. A kft.-nek a zrt. már öt éve tartozik. A zrt. felszámolási eljárás alatt áll. A kft.-nek kell-e ajándékozási illetéket fizetnie, ha elengedi 5 millió forintos követelését abban az esetben, ha a követelést a felszámoló nem minősítette behajthatatlannak, illetve ha behajthatatlannak minősítette? A zrt.-nek kell-e ajándékozási illetéket fizetnie, ha a kft. elengedi 5 millió forintos követelését úgy, hogy a követelést a felszámoló nem minősítette behajthatatlannak, illetve ha azt behajthatatlannak minősítette?

Kérdés: A Számviteli Levelek 183-as számában megjelent 3818. Árva gyerek bankszámlájára átutalt összeg című tájékoztatással kapcsolatosan kérdezem, hogy a bankszámlára történő utalással teljesített ajándékozás esetén nincs szja-kötelezettség? Jelenti ez azt, hogy a társasági adó megfizetésével bármely magánszemélynek adómentesen adhatunk ajándékba pénzt, feltéve hogy azt a bankszámlára utaljuk, és nincs velünk semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban?

Kérdés: Az ügyvédi iroda tagja a saját tulajdonában lévő ingatlant apportként vitte be az irodába. A lakást most a gyermekének adná el, ajándékozná oda. (A gyermekek a lakást már felújították, az iroda ezzel kapcsolatosan költséget nem számolt el.) Az ingatlan könyv szerinti értéke 4 millió forint, a piaci értéke 25 millió Ft. Hogyan lehet a felvetetteket optimálisan megoldani?

Kérdés: A 3503. kérdésben azt írták, hogy a tagi kölcsön elengedése illetékköteles. Egy hetilap 2009. évi adókülönszáma a 19. oldalon azt írja, hogy a tagi kölcsön elengedése a gazdasági társaságnál illetékmentes. Melyik a helyes?

Kérdés: Magánszemély édesapa 3 millió forintot ad gyermekének. Ezen összeg szja-köteles-e, illetve illetékköteles-e? Milyen összegig? Hogy legális legyen a tranzakció, elég, ha csak átutalja a gyermek bankszámlájára, vagy a szülőnek közjegyző előtt kell okiratot készítenie erről, hogy ez mindenképpen megállja a helyét a hatóságok előtt is?

Kérdés: A magánszemély eladja ingatlanát egy lízingcégnek, annak érdekében, hogy azt a saját cégén (kft.) keresztül ugyanezen lízingcégtől visszabérelje (a cégben 50%-os tulajdonos). Az induló lízingdíjat – az ingatlan 20 százalékát – a saját kft. nem pénzmozgással egyenlíti ki, hanem a lízingcég, a lízingbe vevő saját kft. és a volt tulajdonos magánszemély beszámítási megállapodása alapján az eladó magánszemélynek járó vételárból beszámítja a cég önerős fizetési kötelezettségébe. Felmerülhet itt az ajándékozás esete? Valamilyen szempontból aggályos lehet-e az ügylet? Hogyan kell nyilvántartani ezt az ügyletet, ami egyébként valós piaci áron realizálódott?