172 talált cikk az aláírás kifejezésre

Kérdés: Az irodát a cég egy kft.-től bérli, az ingatlan azonban lakásként van az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. A bérleti díj havonta (2001 szeptemberétől) 25 százalékos áfával érkezett, melyet a bérbevevő kifizetett, és annak áfatartamát levonásba helyezte. A bérbevevőt mennyire terhelheti ebben az esetben felelősség az eladó által rosszul kiállított számla miatt, mivel az nem tárgyi adómentesen számlázta a bérleti díjat? És a jövőben hogyan kell eljárni? Vissza kell utasítani? Javíttatni kell, vagy nem lehet levonni ennek áfáját? Ha esetleg a bérlő megvenné a lakást, mire kell különösen figyelnie az adásvételnél az adókötelezettség szempontjából?

Kérdés: Társaságunk a Széchenyi-terv Turizmusfejlesztési Programja keretében támogatást kap. A megállapodás szerint: a támogató vállalja, hogy a beruházás megvalósításához vissza nem térítendő támogatást nyújt. A támogatás a beruházás áfával csökkentett összköltségének 30 százaléka. A beruházáshoz kapcsolódó áfát ez esetben arányosítanunk kell?

Kérdés: Társaságunk a szolgáltatótevékenységéről számítógépes úton, emberi beavatkozás nélkül, folyamatosan és nagy tömegben állítja ki a számlákat, a számlázási rendszer által számított és a rendszerbe bevitt, ellenőrzött adatok alapján. Ezért az Szt. szerint mentesült az aláírási kötelezettség alól. A késedelmesen fizető ügyfeleink részére kiállításra kerülő kamatközlő levelek ugyanezen számítógépes program alapján, de a program más alrendszere által nyilvántartott adatok alapján kerülnek előállításra. A kamatközlő levelek aláírásánál hogyan kell eljárnunk? Alá kell-e írni, és ha igen, kinek?

Kérdés: 2003 májusában szerződést kötöttünk földterület vásárlására. A szerződésben a vételár 20 százalékának megfelelő összegű foglalóban állapodtunk meg, amelyet a szerződés aláírásakor megfizettünk az eladónak. Sajnálatos módon vevőink nem fizetnek, piaci kilátásaink sem jók, így az ingatlanvásárlással kapcsolatos fejlesztéseinket sem tudjuk megvalósítani, a terület megvétele okafogyottá vált. Az eladó a foglaló viszafizetéséről nem hajlandó egyezkedni. Társaságunk a megfizetett foglalót elszámolhatja-e a vállalkozás érdekében felmerült költségei között?

Kérdés: 2003 júliusában adásvételi szerződéssel a tulajdonunkat képező ingatlanunkat eladtuk 3,5 millió forintért. Előtte a vevő 1,5 millió forint foglalót adott, júliusban 1 millió forint vételárrészletet fizetett, a fennmaradó részt 2004 májusában köteles megfizetni. Mikor állítsuk ki a számlát, és mikor vezessük ki a könyveinkből? Az eladó az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg az ingatlant a vevő használatába adta (a vevő azt a saját költségén felújítja), de az eladó a tulajdonjogot a teljes vételár megfizetéséig fenntartja. Mennyiben változik a helyzet, ha a vételárból 1 millió forint a telek, 2,5 millió forint a gazdasági épület, és nem rögzítették, hogy a foglalót és az első részletet mire fizették?

Kérdés: A tűzoltóság költségvetése terhére (jutalom, illetve bérmegtakarítás) a dolgozók, és egy hozzátartozója részére lehetséges-e adómentes üdülési csekk juttatása?

Kérdés: Úgy hallottuk, az Európai Unióban nem kötelező a számlák aláírása. Magyarországon is változik az előírás? Változnak-e a követelmények az elektronikus aláírással, a bizonylatok megőrzésével kapcsolatban?

Kérdés: Társaságunk társasházépítésre telket vásárolt egy, az USA-ban élő személytől. Az adásvétel feltétele volt, hogy társaságunk fedezi az eladó útiköltségét, ami a szerződés magyarországi aláírása miatt merült fel. Az útiköltségről a társaság nevére szóló számla lett kiállítva. Milyen formában számolható el ez a költség a társaságnál, költség vagy a beszerzési ár része, illetve milyen adókötelezettség kapcsolódik hozzá?

Kérdés: A kft. pénznyerő automatát helyezett el egy vendéglátóegységben (közvetítő). A közvetítői szolgáltatásra szerződést kötöttek, amelynek díjazását a tiszta játékbevétel százalékában határozták meg. A vendéglátóegység vezetője (a közvetítő) tárgyi mentes szolgáltatásról számlát állít ki. Helyes ez? Az elmúlt évben a közvetítői szolgáltatásra kötött szerződést kiegészítették bérleti szerződéssel, havi fix összeggel. Ez utóbbi is tárgyi mentes, vagy 25 százalékos áfaköteles?

Kérdés: A bérlő a bérleti díjon felül a felmerülő közös költségekre szolgáltatásidíj-átalányt fizet a várhatóan felmerülő, a bérbeadó által dokumentált és a bérlő által elfogadott közös költségekre. Január 1-jétől a bérbeadó a havonta számlázott szolgáltatásidíj-átalányt jelentősen megemelte, amit a bérlő megkifogásolt, mert az emelés indokoltságát a bérbeadó részletes költségtervezettel nem támasztotta alá. A bérbeadó ezt követően a bérleti szerződést felmondja, és a bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat számláz. A bérlő sem a bérleti szerződés felmondását, sem a használati díjat nem fogadja el, bírósághoz fordul. A bírósági döntésig továbbra is megfizeti a szerződés szerinti bérleti díjat és a korábbi szolgáltatásidíj-átalányt. Jogos-e a kétszeres használati díj? Jogos-e a megkifogásolt számlák többszöri megküldése? Jogos-e, hogy a bérbeadó a bérleti díjat a használati díj számlázott összege teljesítéseként veszi figyelembe?