172 talált cikk az aláírás kifejezésre

Kérdés: Ügyvédi iroda egyik tagjától személygépkocsit vásárolt 2013. december hónapban, adásvételi szerződéssel. Az ellenértéket 2013 decemberében kifizették. A beruházási számlára könyveltük, és a 2012-ben képzett fejlesztési tartalékot feloldottuk. A gépkocsi átírása 2014. január 5-én történt meg, az aktiválásra is 2014-ben került sor. Helyesen jártunk el?

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki a kataadózást választotta, folyamatosan számlát bocsát ki saját tulajdonú kft.-nek. A kft.-ben 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik (férj 50% és feleség 50%), ahol önálló aláírással rendelkező személy. A kft.-ből csak osztalékot vesz ki, főállása az egyéni vállalkozásában van. Az egyéni vállalkozás adminisztrációs tevékenységet végez a kft.-nek, ezt számlázza ki minden hónapban. A vállalkozás székhelye megegyezik a kft. székhelyével (a tulajdonosok lakása, a férj és a feleség egyenlő arányban rendelkeznek az ingatlan felett). Az egyéni vállalkozás csak a kft.-nek számláz. A kft. jól működő társaság. Könyvvizsgálatra kötelezett. Az adminisztráció igen sok, ezért az egyéni vállalkozás tevékenysége valós. A leírtak alapján adhat-e ki az egyéni vállalkozás a kft. részére adminisztrációs tevékenységről számlát, mint katás vállalkozó? Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e a két vállalkozási forma? Ha igen, akkor azt jelenteni kell-e a NAV felé?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó kiállíthat-e pénztárbevételi, ill. -kiadási bizonylatot? Egy könyvelő szerint az egyéni vállalkozó nem kötelezett pénztári nyilvántartás vezetésére úgy, mint a társas vállalkozások, ezért neki nem kell ilyen bizonylatot kiállítania. Egy üzletet bérbe adok egy egyéni vállalkozónak, amiről kiállítom a számlát, és ráírom, hogy a bérlő a bérleti díjból levonta az szja-előleget. Erről a levonásról nem kapok bizonylatot, ezért azt kértem, hogy adjon a bérlő egy pénztárbevételi bizonylatot, hogy azt ő "visszavette" tőlem. Az ő könyvelője szerint ez nem lehetséges, mert az egyéni vállalkozó nem kötelezett ilyesmire. A mi könyvelőnk viszont ragaszkodna valamilyen bizonylathoz, ami a levonást igazolja.

Kérdés: Felszámolási eljárás megkezdése esetén meddig járhat el az ügyvezető a cég ügyeiben? Amikor a bírósági döntés már megszületett, de ténylegesen a Cégközlönyben nem jelenik meg a felszámolás kezdetének időpontja? Milyen törvényi feltételek vonatkoznak az "átmeneti" időszakra? Ha a felszámolási eljárás megindult, megteheti-e a felszámoló, hogy a bankszámlákat nem íratja át, hanem az ügyvezetőnek ad utasítást a kifizetések rendezésére? A felszámolási eljárás megkezdése előtt, ha a cég (ár)bevétele megengedi a korábbi tagi kölcsön visszafizetését, akkor ezt az ügyvezető szabályosan megteheti?

Kérdés: Hogyan kell a selejtezést dokumentálni annál a társaságnál, ahol csak egy személy dolgozik? Minden esetben szükséges két tanú aláírása? Csak hitelesítik a selejtezésben részt vevők aláírását, vagy ténylegesen is részt vesznek a selejtezésben? Ki fogadható el tanúként?

Kérdés: A beszállító partnerünkkel kötött szerződés szerint a szállító a megrendelő részére utólagosan adott engedményt biztosít, havonta az egyeztetett nettó kiszállított és kiszámlázott áru alapján. Az utólagosan adott engedmény mértéke a mindenkori havi nettó forgalom 22%-a. A számviteli törvény a vásárolt készlethez utólag adott-kapott engedményt az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás kategóriában nevesíti. Elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg történik. Az így nyújtott engedmény nem kapcsolható konkrét áruszállításhoz, illetve számlához, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik. Elszámolás: a szállító a tárgyhót követő 3. napon a megrendelő felé faxon és levélben elszámolólevelet küld, amely tartalmazza a megállapított utólagos adott/kapott engedmény összegét, küldi az adott időszak beszerzésére vonatkozó forgalmi adatokat és a kibocsátott számlák listáját. Az elfogadott elszámolólevél egy példányát, egyeztetés után, a megrendelő aláírásával ellátva visszaküldi a szállítónak. Az elfogadott elszámolólevél a könyvelés, a pénzügyi nyilvántartás bizonylata is.

Kérdés: Egyre több partner csak e-mailben (PDF-formátumban) küldi a számlát. A vevőnél kinyomtatott bizonylat minőségében is teljesen egyforma tud lenni a szállítói oldalon kinyomtatott és postázott bizonylattal, viszont e-mailben hamarabb megérkezik, és nincs hozzá kapcsolódó egyéb költség sem. Ez a bizonylat e-számlának minősül? (Az 5942. kérdésre adott válaszuk arra utal, hogy igen.) Milyen feltételekkel fogadható be és alkalmazható áfalevonásra az ilyen számla?

Kérdés: Az ingatlan tulajdonjoga az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg átszáll a vevőre. A teljes vételár kiegyenlítése egy hónapon belül lesz, akkor lesz a birtokba adás is. A vevő tulajdonosként rendelkezik az ingatlannal. A szerződés szerint a vevő a birtokba adás napjától viseli a terheket. Mi a számla Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontja, a tulajdonjog átadásának vagy a birtokba adásnak a napja?

Kérdés: E-mailben, PDF-formátumban érkező számlát kinyomtatunk, 2013. 01. 01-jétől befogadható-e a számla, levonhatjuk-e az áfát? A PDF-számla pont úgy néz ki, mintha postán küldték volna, mivel a számla aláírása nem kötelező.

Kérdés: Az egyesület kettős könyvvitelt vezet, vállalkozási tevékenységet nem végez, nem tartozik az áfakörbe, de még nem kapta meg a közhasznú jogállást. Az egyesület bevételei magánszemélyek és önkormányzatok által nyújtott támogatások, amelyekből ingyenétkezést valósít meg. A bevételekről kell-e igazolást vagy számviteli bizonylatot kiállítani? Az egyesület bevételeinek másik része az egyesület által üzemeltetett adományházba került használt ruházat, bútor és műszaki berendezésből származik, ezek az adományok a kerületi rászoruló családok között kerülnek kiosztásra. Az adakozók nagy része ismeretlen. Hogyan kell értékelni az így beérkező adományokat? És hogyan kell bizonylatolni a rászorultaknak kiadott használt ruhákat, egyéb eszközöket, illetve az ingyenétkeztetést?