552 cikk rendezése:
201. cikk / 552 Készletek selejtezése
Kérdés: Cégünk gépkocsi-márkakereskedés és -szerviz. Az alkatrész-beszerzéseket év közben a 2. Számlaosztályban könyveljük. Év végén a leltár szerint megmaradt készletet meghaladó különbözetet átkönyvelem az eladott áruk beszerzési értéke számlára. Vannak elfekvő készleteink, amelyeket szeretnénk kivezetni. Kell-e igazolás a selejtezésről vagy arról, hogy elszállítottuk-e valahová? Hogyan könyveljem?
202. cikk / 552 Részteljesítés elszámolása
Kérdés: 2014-ben generálkivitelezőként megbízást kaptunk egy 4 lakásos társasház építésére. Az építéshez folyamatosan igénybe veszünk külső vállalkozókat, akik az elvégzett munkákról benyújtják a számlát, melyeket közvetített szolgáltatásként könyvelünk. Vásárolunk alapanyagot is, amelyet készletként mutatunk ki. A megrendelő kérte, hogy a műszaki szakértői jelentés alapján elkészült munkákról részszámlát állítsunk ki, amit a megrendelő hitelből kifizetett. A beruházás év végén 80%-os készültségi fokon állt. Ez lett számlázva. Hogyan kell elszámolni a befolyt bevételt? A beruházás teljes befejezéséig elhatárolható? Amennyiben árbevételként kell elszámolni, a befogadott közvetített szolgáltatások ráfordításként elszámolhatók? A beépített anyagköltséget is elszámolhatjuk megosztva?
203. cikk / 552 Bevizsgálás céljából átadott készlet
Kérdés: Mi a helyes elszámolása a hatóság számára bevizsgálás céljából véglegesen átadott termékeknek? Ez nem tekinthető sem értékesítésnek, sem leltárhiánynak, sem selejtezésnek.
204. cikk / 552 Helyi iparűzési adónál a K+F tevékenység anyagköltsége
Kérdés: Egy magyarországi társaság saját tevékenységi körében végez K+F tevékenységet. A társaság a K+F költségeit az immateriális javak között aktiválja. A helyi adóról szóló 1990. évi C. tv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóalap-csökkentő tételként tudja elszámolni többek között az anyagköltséget, illetve az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét. A helyi adóról szóló törvény fogalmi meghatározásánál az 52. § 37. pontja az Szt. 78. §-ának (2) bekezdésére utal, ami alapján az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékével lehet az iparűzési adó alapját csökkenteni. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének fogalmát a Htv. 52. § 25. pontja a Tao-tv. 4. §-ának 32. pontjára hivatkozva határozza meg, mely közvetlen költségbe az anyagköltség is beletartozik. A fentiek alapján a K+F-hez felhasznált anyagköltség kétszer csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, egyszer mint anyagköltség, másodszor mint a K+F közvetlen költségének része?
205. cikk / 552 Informatikai program fejlesztése
Kérdés: Cégünk megrendelést kapott informatikai program fejlesztésére, amelyet saját dolgozókkal és saját eszközökkel végezne el. A megrendelő tájékoztatása szerint ez K+F tevékenységbe sorolható, de ennek megítélésében bizonytalanságaink vannak. Az informatikai program fejlesztése milyen feltételek teljesülése esetén minősülhet K+F tevékenységnek? Kérjük tájékoztatásukat a saját tevékenységi körben, de megrendelésre végzett K+F tevékenység helyes számviteli elszámolására!
206. cikk / 552 Üzemanyag a javított gépjárműbe
Kérdés: Az autójavító műhelyben rendszeresen előfordul, hogy üzemanyagot kell vásárolni a javításra kerülő gépjárművekbe. Ezt a költséget hogyan lehet megtéríttetni a jármű tulajdonosával? Jelenleg a számla a műhely nevére szól, és anyagköltségként kerül elszámolásra. A vevő felé kiállított számlában az áfát felszámítják, de a megnevezés nem üzemanyag továbbszámlázása, hanem extra szervizcsomag. Helyesen járnak így el?
207. cikk / 552 Személygépkocsi káresemény miatti javítása
Kérdés: A társaságunk tulajdonában lévő személygépkocsit káresemény miatt javítani kellett, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére. A szerviz a javításról szóló áfás számlát cégünknek állítja ki: szervizszolgáltatás és anyagköltség 150 000 Ft + 40 500 Ft áfa, összesen 190 500 Ft, társaságunk a szervizcégnek 20 250 Ft-ot, a biztosító a szerviznek 170 250 Ft-ot fizet a költségek + áfa címén. Az áfalevonást szabályozó rendelkezések a kárral kapcsolatosan tartalmaznak-e speciális előírást? A szerviz számlázott költségeit igénybe vett szolgáltatás költségeként kell elszámolni, vagy az egyéb ráfordítások között?
208. cikk / 552 Térítésmentesen átadott mérőeszköz
Kérdés: Egészségügyi termékek kereskedelmével foglalkozó cég az árut EU-s partnertől szerzi be. Belföldön csak kiskereskedőknek értékesít szerződés alapján. A szerződésben van mennyiséghez kapcsolódó, közvetlenül adott árengedmény és meghatározott mennyiséghez utólag adott árengedmény, általában negyedéves elszámolással, pénzügyi értesítő levél kiküldésével. A szerződés tartalmazza még az áru értékesítéséhez tartozó mérőeszköz térítésmentes átadását a kiskereskedőknek, amelyet a külföldi szállító helyesbítő számlával megtérít a kft.-nek. A térítésmentesen átadott mérőeszköz elszámolásának mi a helyes gyakorlata és milyen adóvonzata van? A mennyiséghez kötött árengedmény elszámolásának melyek a jogszabályi feltételei?
209. cikk / 552 Áram-felülvizsgálati szolgáltatás
Kérdés: A kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, amelynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számított fel az indokoltnál. Ezért a szolgáltató 2012. januártól kezdődően 2014. április hóig minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát. A számla kelte: 2014. 05. 12. A helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni? Ha az összemérés elvből indulok ki, akkor az elszámolási időszakokhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy 2014-ben kell könyvelni a 2012., a 2013. éveket érintő számlákat is? Emiatt önrevíziózni kell ezen évek társasági adóját, helyi iparűzési adóját is? Nincs valamilyen lehetőség – a speciális helyzetre tekintettel –, hogy minden számlát 2014. évre könyveljünk? Mint az áfánál, az adóalap csökkenése miatt nem kell az áfabevallást önrevíziózni.
210. cikk / 552 Készpénzes számlák későbbi elszámolása
Kérdés: A NAV mulasztási bírságot szabott ki, mivel az adózó 2 darab pénztárbizonylatot nem a pénzmozgással egy időben állított ki, azokon nem a gazdasági események valós dátumát tüntette fel. A társaság negyedéves bevallásra kötelezett. A 2 darab számla októberben készpénzes számla volt, amit a könyvelés később kapott kézhez, ezért azt novemberi kiadási pénztárbizonylattal könyvelte. A számlák üzemanyag-vásárlást tartalmaznak. Erre az időszakra áfa-visszaigénylésünk volt (a mulasztási bírság miatt később fogunk hozzájutni). A számviteli politikában szerepel, hogy a pénztárból elszámolásra is felvehető összeg, amelyből az következik, hogy a számlák későbbi elszámolása indokolt. Alakíthatja-e a társaság úgy a számviteli politikáját, hogy a bejövő készpénzes számlák későbbi elszámolása szabályos legyen?
