Törzstőke emelése tagi kölcsön kamatával

Kérdés: A kft. jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkezik. A tagi kölcsönről szóló szerződésben a kölcsönre kamatot határoztak meg. A kft. a kölcsönt visszafizetné a kölcsönt adónak, a tagi kölcsönre számított és kötelezettségként nyilvántartott kamat összegéig törzstőkét emelne. A tagi kölcsön kamata után fizetendő személyi jövedelem­adó és egészségügyi hozzájárulás mikor merül fel? A törzstőkeemelés időpontjában, vagy később, amikor a törzstőke például csökken, vagy esetleg a cég megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...célszerű áttanulmányozni a Számviteli Levelek 168. számában a 3519. kérdésre adott választ, amely a tagi kölcsön miatti követelés apportkénti elszámolását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Egyéni vállalkozó, zárt végű lízing

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?
Részlet a válaszából: […] ...díja stb.) a beszerzési ár részét képezi.Az értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben év közben valósul meg, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Jegyzett tőke tagok által nyújtott kölcsönből

Kérdés: A kft. többévi veszteséges működés után megszüntette összes tevékenységét, és szeretné a negatív saját tőkét apport bevitelével rendezni. A veszteséget a tagok által nyújtott kölcsön fedezte. Az egyik tulajdonos végleg lemondana az általa nyújtott kölcsönről, és hozzájárulna ahhoz, hogy azt apportként a saját tőke rendezésére fordítsák. Lehet-e az apa és a tagok által nyújtott kölcsönökkel a jegyzett tőkét minimálisan, a tőketartalékot jelentősen megnövelve a negatív saját tőkét rendezni? Kell-e az apa által nyújtott, majd elengedett, és apportként bevitt kölcsön után illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre érdemileg más a válasz akkor, ha a kölcsönt elengedik, illetve ha a kölcsönt apportálják. A kölcsönt elengedni és apportálni egyidejűleg nem lehet! Vagy ez, vagy az, mindkettő nem lehet.Nem egyértelmű, hogy az édesapa tag vagy nem tag. Ha tag, akkor felesleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Offshore cégben lévő üzletrész apportálása

Kérdés: Lehetséges-e egy Magyarországon bejegyzett kft. offshore cégben lévő üzletrészét apportálni egy másik magyarországi kft.-be, amely szintén üzletrész-tulajdonos a szóban forgó offshore cégben? A két üzletrész együtt az offshore cégben többségi részesedést jelent. Ha lehetséges, miként határozható meg az apportérték?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a nem pénzbeli hozzájárulás (az apport) bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog – ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Végelszámolás vagy felszámolás

Kérdés: A cég végelszámolással szeretné megszüntetni a tevékenységét. Adótartozása, szállítói tartozása nincs, de nagy összegű tagi kölcsön és ki nem fizetett osztalék szerepel a kötelezettségek között. Meg tud-e szűnni ez a cég végelszámolással? Ha igen, annak milyen terhei vannak? Hogyan lehetne ezeket minimalizálni? Ha nem tud megszűnni végelszámolással, akkor hogyan fejezheti be a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a tagok éljenek a Gt. 13. §-ában felkínált tőkeemelés lehetőségével, azaz a tagok a tagi kölcsön miatti követelésüket apportálják – a tőkeemelés szabályai szerint – a cégbe azzal, hogy annak egy részével a jegyzett tőkét emelik meg, a nagyobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni cég alapítása – egyéni vállalkozó eszközei

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított 500 000 forint pénzapporttal (az árukészletet és a beruházást apportként az alapításkor nem akarta bevinni az egyéni cégbe). Az egyéni céget kft.-vé akarja alakítani: kereskedő, működő bolttal, kb. 1 millió forintos árukészlettel, 5 millió forintos beruházással, 3 millió forint hitellel. A hitel miatt választotta az átalakulást. A beruházás és a bolti készlet "hogyan kerül be" az egyéni cégbe? A megszűnő egyéni vállalkozó felleltározott árukészlete és beruházása (még üzembe nem helyezett gépek) az Áfa-tv. 17. és 18. §-a alapján a 2011. július 1-jei módosítás szerint átalakulásnak minősül, és áfafizetési kötelezettséget nem von maga után? Az Szja-tv. szerint az átalakulás során meglévő és az egyéni cégbe át nem vitt eszközök után kiszámított adó megfizethető három adóévben?
Részlet a válaszából: […] ...jegyzett tőke értékének tőkeemeléssel történő módosításával, de ez márnem azonos az egyéni vállalkozó egyéni cég alapításakori apportjával, akorábban egyéni vállalkozóként megfizetett áfa már nem igényelhető vissza. Természetesen az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.
Kapcsolódó címke:

Más cégnél lévő ingatlan apportálása

Kérdés: Új kft.-t szeretnénk létrehozni, abba apportként egy ingatlant bevinni, ami jelenleg egy másik kft. befektetett eszközei között szerepel, a bruttó és nettó értéke is jóval alacsonyabb piaci értékénél. A régi cégben át kell-e értékelni az ingatlant a piaci értékére? Hogyan történik a számviteli elszámolása, milyen adóvonzata van? Az apportot befogadó cégben milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...társaságot alapítani a kérdező cég. Akérdésekre csak akkor tudunk választ adni, ha a szükséges lépésekegymásutániságát bemutatjuk. Apportálni csak azt az eszközt lehet, amely eszköz azapportáló tényleges rendelkezésére áll, amelynek az apportáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.
Kapcsolódó címke:

Társaságból kivont ingatlan illetéke

Kérdés: Az egyik általunk könyvelt kft. végelszámolással szeretné megszüntetni a tevékenységét. 1994-ben alakult meg 4 M Ft törzstőkével, és tőkén felüli apportként az alapító házaspár ingatlana is a cég tulajdonába került, 30 M Ft értékben, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Most, a cég megszűnésekor, a cég vagyonának a felosztásakor az ingatlan visszakerül az eredeti tulajdonoshoz. Kell-e illetéket fizetni, és ha igen, hány százalékot? Az ügyvéd szerint nem kell, mert eredetileg is az alapító tagoké volt az ingatlan.
Részlet a válaszából: […]  Sajnálatos módon az ügyvéd nem tette kijelentése mellé azt ajogszabályi helyet, amely kijelentését alátámasztja. Ennek hiányában azilletékről szóló 1990. évi XCIII. törvény következő előírásai alapján azilletékfizetési kötelezettséget tudjuk visszaigazolni.Az Itv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi hitelből jegyzett tőke

Kérdés: "A" kft. jelentős összegű tagi hitellel rendelkezik. A vállalkozás 2008-ban alakult, azóta minden évben veszteséges volt. Az egyik tag szeretné eladni az üzletrészét, de a felgyülemlett tagi hitel ezt akadályozza. Lehet-e tagi hitelből jegyzett tőkét emelni? Szükséges-e könyvvizsgáló az ügylethez? A teljes tagi hitelt fel kell használni a jegyzett tőke emeléséhez? Van adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...Errőlrészletesen írtunk a Számviteli Levelek 168. számában a 3519. kérdésre adottválaszban.A tagi kölcsön, mint a tag követelése apportálásakor vanarra lehetőség, hogy a tagi kölcsönnek csak egy részével növeljék meg atörzstőkét, további (esetleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetbennincs jó megoldás, legfeljebb az APEH által javasoltak.A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbelihozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozatonalapuló követelés is.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
1
6
7
8
15