Külföldre történő értékesítés helyesbítésekor az árfolyam

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?
Részlet a válaszából: […] A külföldi vevő részére történő patron-, tonerértékesítés esetén a számlának azt a mennyiséget kell tartalmaznia, amelyet a vevő a szerződés alapján megvásárolt, és a szerződésnek megfelelő minőség esetén átvett. Ha azonban a számlát nem a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Forintért vásárol, euróval fizet

Kérdés: Esetenként a vásárlók euróval fizetnek. Ennek kezelésére a pénztárgépünk nem alkalmas. Az adóhatóságnál az MNB-árfolyam alkalmazásának választását jelentették be. A jelenlegi gyakorlatban az üzlet telefonál a központba a napi árfolyam alkalmazása érdekében, és megkapja a számlavezető bank napi árfolyamát, amelyen átszámítja a bevételt forintra, és azt üti be a pénztárgépbe, de a vevő euróval fizet. Ez a gyakorlat – véleményem szerint – helytelen. Az alkalmazott árfolyam tekintetében szeretne alacsonyabb árfolyammal számolni. A helyes gyakorlatot mely jogszabályhely alkalmazásával tudnám alátámasztani? Az alacsonyabb átváltási árfolyam alkalmazásának lehetőségét mely jogszabályban találom meg?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés végével kezdjük. Nincsen olyan jogszabály, amely – bármilyen okból – alacsonyabb árfolyam alkalmazását lehetővé tenné. A valuta, a deviza árfolyamát valójában a piaci viszonyok határozzák meg, mennyit adnak érte. Valuta-, devizaértékesítéssel azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
Kapcsolódó címkék:      

Külföldön megnyitott bankszámla

Kérdés: A kft. Ausztriában vett fel beruházási hitelt, ezért ott is kellett nyitnia bankszámlát. A korábbi könyvelő, könyvvizsgáló szerint ezt nem lehet másként könyvelni, csak a gazdasági események aznapi árfolyamának alkalmazásával, amikor a pénz befolyt, amikor a számláról kifizetés történt. Ez a külföldi bankszámla euróban egyezik a könyveléssel, de itt is – véleményem szerint – alkalmazni kellene a FIFO vagy az átlagár módszerét, különben nagyon torz lehet az árfolyam-különbözet.
Részlet a válaszából: […] A külföldön megnyitott bankszámlát forintban ugyanúgy kell vezetni, mint a Magyarországon megnyitott deviza-betétszámlát. A bankszámla vezetésénél alapvetően az Szt. 60. §-ának előírásaiból kell kiindulni.Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.
Kapcsolódó címke:

Áfatörvény szerinti árfolyam használata

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból indulunk ki, hogy a kérdező cég az Áfa-tv. 80. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint az MNB hivatalos árfolyamát választotta, és erről a döntéséről az állami adóhatósághoz előzetes bejelentést tett, továbbá számviteli politikájában az Szt. 60....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.
Kapcsolódó címke:

Eltérő mérleg-fordulónapi devizaárfolyam

Kérdés: Cégcsoportunk több társaságánál problémát jelent a devizás tartozások és követelések állományának a december 31-én érvényes árfolyamra történő értékelésének elszámolása, annak az eredményre, a saját tőkére, az adókötelezettségre gyakorolt hatása. A december 31-i kiugróan magas euró- és CHF-árfolyam alkalmazásával keletkező árfolyam-különbözet jelentős mértékben torzíthatja a cégek vagyoni és pénzügyi helyzetét jelző mutatókat. Elfogadható-e a könyvvizsgálóval való egyetértés esetén [az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése alapján], hogy az év végi devizás tartozások és követelések átértékelésénél a december 31-i árfolyam helyett egy átlagárfolyammal számoljunk? Megítélésünk szerint az átlagárfolyammal számított különbözettel a beszámoló jobban megközelítené a valós vagyoni és pénzügyi helyzetet.
Részlet a válaszából: […]  A kérdés olyan problémára keres megoldást, amely aszámviteli törvény tételes előírásától eltérő módon szeretné elérni azt, hogy abeszámoló megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatást adjon agazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Euróban számlázott szolgáltatás árfolyama

Kérdés: Folyamatos szolgáltatásként euróban számlázott áramdíj esetében melyik napra vonatkozó árfolyamon kell a könyvekbe bekerülnie a számla nettó értékének? A 2012. január havi áramdíjszámlán feltüntetett dátumok: elszámolási időszak: 01. 01.-01. 31.; számla kelte: 02. 06.; teljesítés ideje: 03. 06.
Részlet a válaszából: […]  A 2011. december 31-ig hatályos előírás szerint alkalmazandóválasztott euróárfolyam a szerződés szerinti teljesítéshez kapcsolódott, ami akérdés szerinti esetben 2012. 01. 31. Ez az előírás 2012-ben is hatályos.2012. 01. 01-től kiegészült az Szt. 60. §-a egy új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Kerekítés a számlán

Kérdés: Megfelel-e a jogszabályoknak az olyan, belföldi által, de devizában kiállított számla, ahol a devizaérték kerekítetten van feltüntetve az összesítő részben? Például nettó 777 euró, áfa 194 euró, bruttó 971 euró. Egyre több partnerünk tér át ilyen számlázásra. Jogszabályi rendelkezés hiányában nem tudjuk visszaküldeni, pedig a kerekítés az áfaérték forintban kifejezett összegére is hatással van. Nem beszélve arról, hogy a könyvelőprogramok többsége nem képes kezelni a számszaki "összefüggéstelenséget". Kérem tanácsukat!
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy van jogszabályi előírás (azArt. 1. számú melléklete), amelyik meghatározott körben (az adóbevallásokelkészítése során) szabályozza a kerekítéssel kapcsolatos követelményeket. Ezazonban nem vonatkozik a számlákra.A Ptk. előírásaiból az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Európai Központi Bank árfolyamának használata

Kérdés: Használható-e az EKB (Európai Központi Bank) árfolyama a számviteli elszámolás során, mint választott árfolyam?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (4)–(6) bekezdése szerinti árfolyamokhasználatával kell a devizaeszközök és a devizakötelezettségek forintértékétmeghatározni. A (4) bekezdés szerint ez lehet a választott hitelintézet általmeghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Ellenérték devizában, az áfa forintban

Kérdés: Magyarországi üzleti partnerünk devizában kívánja számlázni az általuk értékesített termékek ellenértékének – áfa nélküli – összegét. Az áfa összegét pedig a teljesítés napján érvényes MNB középárfolyammal kiszámolva forintban számlázná. A szerződéstervezet szerint a devizában számlázott összeg devizában, a forintösszeg forintban kerülne kiegyenlítésre. Megfelel a tervezett számlázási mód a számviteli és az Áfa-tv. előírásainak?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem felel meg. Az Áfa-tv. 169. §-ának (1) bekezdése alapján az adóalanyköteles a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról a termék beszerzője, aszolgáltatás igénybevevője részére számla kibocsátásáról gondoskodni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.
Kapcsolódó címke:

Bérleti szerződésben kikötött maradványérték áfája

Kérdés: A felek tartós bérleti szerződést kötöttek egymással 2007. 03. 08. napján, 2 éves határozott időre. A bérleti szerződés CHF-alapú, a bérbeadó a havi bérleti díjakat, valamint a maradványértéket a finanszírozó bankjánál érvényes folyósításkori vételi árfolyamon határozta meg. A bérleti díjak számlázásakor a bérbeadó az előző hónap 25. napjára vonatkozó eladási árfolyamon számláz, az egyéb kapcsolódó szolgáltatások HUF-alapúak (téli gumi, szerviz, csereautó stb.). A maradványértéket a bérbeadó a szerződés megkötésekor a gépkocsi bruttó vételára alapján határozta meg, a folyósításkori CHF-árfolyam alkalmazásával. A havi bérleti és szolgáltatási díjakban az árfolyamváltozás miatti eltérések a bérleti díjat változtatták, és áfaalapot képeztek. A szerződés lejáratakor a bérbeadó a maradványérték árfolyam-különbözetét átterhel(het)i a bérbevevőre a szerződés alapján (mivel a szerződés aláírásakor és a lejáratakor eltér a CHF árfolyama, ezért árfolyam-különbözet keletkezik). A gépkocsi későbbi sorsa a bérbevevő számára nem ismert, lehet, hogy eladásra kerül, lehet, hogy bérautóként vagy tesztautóként hasznosítják.
Részlet a válaszából: […] A válasz előttmegjegyezzük, a rosszul megkötött bérleti szerződés hátrányos következményeivelmár a szerződés megkötésekor számolni kell. A 2 éves határozott időre megkötöttszerződés mitől tartós bérleti szerződés, különösen a kérdésben leírtakmellett? Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:    
1
3
4
5
6