Euróban kapott számla áfája

Kérdés: Belföldi szállítótól eurós számlát kaptam. Forintban az áfát is feltüntette a szállító. Azt állítom be az áfabevallásba. A számvitelben hogyan könyvelem? A számla szerinti teljesítés időpontja alapján számolom ki a választott árfolyamon az áfaalapot? A szállítót nem a teljesítési időpontban egyenlítem ki, nem euróban, hanem a forintszámlámról. A szállítónál is lesz egy árfolyam-különbözet meg az áfánál is? Ha nyitok egy devizaszámlát a jövőben, és devizában egyenlítem ki a következő szállítómat, akkor a számvitelben milyen árfolyamot kell alkalmaznom?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése határozza meg, hogya szállítónak, ha az adó alapja külföldipénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhozmilyen árfolyamot kell alkalmaznia. A számlán azonban nemcsak az áfát kell aszállítónak forintban feltüntetnie, hanem az áfa alapját is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Ingatlannal rendelkező társaság

Kérdés: A társaság zártkörűen működő belföldi részvénytársaság, amely 100%-ban amerikai – az Amerikai Egyesült Államokban működő – társaság tulajdonában van. A magyar társaság leányvállalata a tulajdonos amerikai cégnek. Az amerikai tulajdonos társaság részvényeit a NASDAQ-tőzsdén jegyzik, a külföldi tagnak nem keletkezett részesedéskivonás vagy elidegenítés okán jövedelme a 2010-es üzleti évben (ez a cégcsoport esetében 2009. 10. 01.-2010. 09. 30-ig tartott, mivel naptári évtől eltérő üzleti évesek) és azóta sem. Amennyiben nem keletkezik olyan típusú jövedelem, amely adóztatható lenne, ha egyébként a cégcsoport bármely tagja külön-külön vagy együttesen 75%-ot meghaladó belföldi ingatlantulajdonnal rendelkezik, ez esetben is kell-e vizsgálni magát a 75%-os ingatlanarányt, és ez azt jelenti-e, hogy kvázi ingatlan-értékbecslést kell végeztetni, vagy más módon is meghatározható az ingatlan piaci értéke? Másik kérdés az, hogy amennyiben a fent nevezett tőzsdén az anyavállalat részvényeit jegyzik, ez esetben a belföldi leányvállalat lehetne-e a többi feltétel teljesülése esetén ingatlannal rendelkező társaság?
Részlet a válaszából: […] ...amellyel a MagyarKöztársaság nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt, vagy azegyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történőadóztatását.Az Amerikai Egyesült Államokkal kötött hatályos egyezményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Diszkontáron vásárolt étkezési utalvány

Kérdés: Diszkontáron (94%) vásárolt étkezési utalványnál hogyan kell kezelni a bekerülési és a névérték közötti különbözetet? Szerintünk a bekerülési, nyilvántartási érték a 94%-os érték, felhasználáskor is ezt vezetem ki a könyvekből árfolyam-különbözet nélkül. Az adózás alapja viszont a névérték.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakkal lényegében egyet lehet érteni,legfeljebb az elszámolás technikája vitatható.Nyilvánvaló, hogy a diszkontáron vásárolt étkezési utalványnévértéke az, amelyért a munkavállaló az étkeztetési szolgáltatást igénybeveheti. Ez esetben ezen az értéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Részvények szerzési értéke

Kérdés: 2010-ben átalakult egy szövetkezet részvénytársasággá. Az átalakulással egy időben a jegyzett tőke is felemelésre került a szabad eredménytartalékból. A zrt. alapszabályába már a megemelt vagyoni hozzájárulás került. Amennyiben a részvényes el akarja adni a felemelt részvényét, mi a szerzési érték: a befizetett részjegy, vagy a már eredménytartalékból megemelt részvény értéke?
Részlet a válaszából: […] ...ami az átalakuláskor nem bevétel,azt bevételként kell számításba venni, amikor a magánszemély a részvénytértékesíti. Ha ez árfolyamnyereség, annak összege után 16 százalék személyijövedelemadót és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Devizában adott előleg árfolyam- különbözete

Kérdés: A beruházásra devizában adott előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete elszámolható-e a bekerülési értékben akkor, ha az előleg finanszírozására kapott hitel árfolyam-különbözetét az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján figyelembe vesszük a bekerülési értékben? Nem sértené-e az összemérés számviteli alapelvét, ha az előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete az eredménytartalékban, míg az ahhoz tartozó forrásoldali hitel árfolyam-különbözete a mérlegben az eszközök bekerülési értékének részeként kerülne elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek azeszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete,függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy -veszteség.A beruházásra devizában adott előleg – mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Kereskedelmi áruk év végi értékelése

Kérdés: Kereskedelmi cégünk folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet készleteiről. Ettől függetlenül az elszámolás, az értékelés érdekében év végén leltárt vesz fel a készletekről. Az októberben felvett leltár szerinti készletre eső árrést meghatározza, majd a december 31-i könyv szerinti készletre kiszámítja a leltár szerinti árrést. A könyv szerinti árrés és a kiszámított árrés közötti eltérést az elábé és az árrés számla között könyveli. Kérem ezt véleményezni!
Részlet a válaszából: […] ...esetén az elszámolóár és atényleges beszerzési ár különbözetét elszámolóár-különbözetként kell kimutatni.Ha jelentős az árfolyam-különbözet, akkor az elszámolóárat kell módosítani azelszámolóár-különbözettel szemben, és így – emiatt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Külföldről származó osztalék 10%-os adója

Kérdés: Magyar magánszemély 1999-től 100%-os tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett gazdasági társaságnak. A társaság az eltelt időszak alatt jelentős nyereséget halmozott fel. A ciprusi társaság a felhalmozott (elszámolt) eredményét osztalékként – a magánszemély bankszámlájára történő átutalással – 2008. évben és 2009. évben kifizette. A bevallásban 25% adókulcs alkalmazásával lett az adó bevallva és megfizetve. Van-e lehetőség önrevízió keretében utólagosan alkalmazni a 10%-os adómértéket? Milyen feltételei vannak a 10%-os adókulcs alkalmazásának?
Részlet a válaszából: […] ...§-a, majd a 2009. évi CXXXIV. törvény 23. § (9)–(10) bekezdésetartalmaz – terjesztik ki a kedvezményes adómértéket – a kamat,árfolyamnyereség stb. mellett – valamennyi külföldről származó osztalékra. Emódosítások azonban – egyéb feltételek mellett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

CTI Business devizaárfolyam használata

Kérdés: A társaság a devizás tételek forintra átszámításánál a CTI Business üzletágba tartozó ügyfelek részére – a bank által honlapon – közzétett ("CTI Business devizaárfolyamok 1 egységre 10 000 USD alatti tranzakciók esetén") árfolyamot alkalmazza. Elfogadható-e ez az árfolyam az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése szerint meghirdetett devizaárfolyamnak?
Részlet a válaszából: […] ...forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát – aválasztott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladásiárfolyam átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett hivatalosdevizaárfolyamon kell forintra átszámítani. A (6) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Tagi kölcsön euróban

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély a tulajdonosa. Az egyik magánszemély tag euróban adna kölcsönt a kft.-nek. A magánszemély adhat-e a kft.-nek euróban tagi kölcsönt? Ha adhat, akkor a visszafizetése milyen devizanemben lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...ha a kölcsönadott euróösszeget nem euróban kell visszafizetni, hanempéldául forintban, akkor a visszafizetendő forintösszeget milyen euróárfolyamhasználatával kell meghatározni. (Célszerű, ha forintban történik azeurókölcsön visszafizetése, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Devizaárfolyam megváltoztatása

Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2010. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet kereskedelmi középárfolyamát alkalmazta. A számviteli politika 2011. 01. 01-től módosult, az MNB-középárfolyam szerinti értékelésre tértünk át. A 2010. 12. 31-én a számlavezető pénzintézet középárfolyamán nyilvántartott devizaalapú kötelezettségeinket, követeléseinket át kell-e értékelni az MNB-középárfolyamnak megfelelően, vagy csak 2011. év végén történjen meg az átértékelés, és addig a számlavezető pénzintézet közép­árfolyama szerint könyveljünk? Ha az év elején át kell értékelnünk, a különbözet pénzügyi bevételként vagy ráfordításként számolandó el?
Részlet a válaszából: […] ...értékpapír) és kötelezettségeka helyénvaló fogalmak. A számlavezető pénzintézet által meghirdetettdevizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga (nem középárfolyam), vagy az MNBáltal közzétett, hivatalos devizaárfolyam (nem középárfolyam).Az Szt. 60....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.
1
44
45
46
80