822 talált cikk az árfolyam kifejezésre

Kérdés: Az Szt. előírása alapján: a mérlegfordulónapon meglévő, külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, valamint a valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. A mérleg-fordulónapi értékelés hatással lesz az eredményre. Kérdésem az, hogy ha egy devizában történt megállapodást követően a teljesítésről a szállító forintban állítja ki a számlát (a teljesítéskori napi árfolyam alapján), akkor az külföldi pénzértékre szóló kötelezettségnek számít? Át kell értékelni? (A kérdező példát is hoz erre.)

Kérdés: Társaságunk 2007-ben vásárlás útján tulajdoni részesedést szerzett egy zrt.-ben, amelynek mértéke meghaladta a 30%-ot. Ezt az adóhivatalnak bejelentettük, amely a bejelentést nyilvántartásba vette. A vásárlással egyidejűleg alaptőke-emelést is végrehajtottunk (erről bejelentés nem történt). 2011-ben a meglévő üzletrészünket teljes egészében értékesítettük, jelentős veszteséggel. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének "m" pontja szerint a bejelentett részesedéshez kapcsolódóan, a befektetés kivezetése miatt, a ráfordításként elszámolt összeg bevételt meghaladó része a társasági adó alapját növeli. A teljes ráfordítástöbblet növeli-e az adóalapot, vagy csak a bejelentett részesedésre eső összeg, az alaptőke-emelésre jutó rész viszont nem (vagyis egy ún. megosztást kell számolnunk és alkalmaznunk)?

Kérdés: "Z" kft. hitelszerződést kötött egyéves fu­tam­időre, 2010. 05. 05-én felvett a hitelintézettől 10 000000 Ft-nak megfelelő eurót. A hitelt az euróbankszámlájára megkapta, havonta törlesztette euróban. 2011. évben is törlesztette az aktuális tőkét. A hitelszerződés szerint a hitel utolsó részlete (4,5 millió Ft) egy összegben volt esedékes 2011. 05. 05-én. "Z" kft. ezt a részletet nem tudta kifizetni. A hitelszerződés szerint a "Z" kft. által felvett hitel fedezete az "Y" kft. készfizető kezessége. A hitelintézet érvényesítette a készfizető kezességet, az "Y" kft. bankszámlájáról levonta a 4,5 millió forintnak megfelelő eurót. Ezt a "Z", illetve az "Y" kft.-nél miként kell kimutatni? Jár-e kamat az "Y" kft.-nek? Köteles-e kamatot fizetni a "Z" kft.? Év végén át kell-e értékelni?

Kérdés: Az Szt. 2011. 01. 01-jétől kötelezővé teszi a devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi választott árfolyamon történő értékelését. Társaságunk devizaalapú zárt végű lízing keretében beszerzett eszközöket ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjban valamennyi, a pénzintézet által közölt realizált árfolyamváltozásból eredő különbözetet tovább tudja hárítani a bérbevevőre. Eddig az év végi átértékelést – részben ezért – nem tartottuk jelentősnek, nem könyveltük. Most könyvelni kell, és az tetemes árfolyamveszteség lesz. Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint ezt az árfolyamveszteséget el lehet határolni, de egy részére céltartalékot kell képezni, ami valószínűleg veszteséget fog eredményezni. Megítélésünk szerint a kötelező átértékelés miatt nem biztosított a megbízható és valós összkép kialakítása: ráfordítást számolunk el a nem realizált árfolyamveszteségre, de nem számolunk el bevételt a majdani bérleti díjban való megtérülésre. Eltérhetünk-e az Szt.-től a 4. § (4) bekezdése alapján úgy, hogy eltekintünk az év végi értékeléstől, az árfolyam-különbözet összegének megfelelő összegű bevételt határolunk el, illetve úgy, hogy a bérbe adott eszközt is átértékeljük? Társaságunk könyvvizsgálatra nem kötelezett. Ha az eltérések valamelyikével élhetünk, akkor elegendő-e a számviteli politika módosítását jóváhagyatni könyvvizsgálóval, vagy ettől kezdődően folyamatosan kell könyvvizsgálót igénybe venni?

Kérdés: A kft. alapított egy céget, ahol 100%-ban tulajdonos. A céget azért hozta létre, hogy eladja egy külföldi magánszemélynek. Az alapításkor befizetett törzstőkét, 500 E Ft-ot T 3731 – K 3841 könyvelési tétellel könyvelte. Az alapítás jogi költségénél az áfát nem igényelte vissza, mivel az üzletrészeladás jogi személyiség nélküli társaságok esetén áfamentes. Helyesen járt-e el a cég? Eladás esetén kell-e számlát kiállítani, vagy elég a szerződésben rögzíteni az eladási árat és a fizetési feltételeket? Hogyan kell az eladást könyvelni?

Kérdés: A társaság a devizaszámláján a bekerülő devizát MNB-árfolyamon, a csökkenést pedig átlag­árfolyamon tartja nyilván. A 2458. válaszuk szerint, ha lekötés történik, a lekötéskori forintértéken kell a devizát visszavezetni, azaz – esetünkben – a lekötéskori átlagárfolyamon. Ha a teljes devizaösszeg lekötésre kerül (például egy évre), és nulla lesz a devizaszámla egyenlege, hogyan kell számítani az átlagárfolyamot? Az új bekerülések miatt az első csökkenés is MNB-árfolyamon történik? Vagy valamilyen módon hozzá kell számítani a lekötött devizaállományt? A lekötés visszavezetésekor pedig ismét torzul az átlagárfolyam?

Kérdés: A kft.-nek az anyavállalattal szemben 50 000 euró kölcsönkövetelése van, amelynek a 2010. 12. 31-i MNB választott árfolyamával számított forintértéke 13 937 500 Ft. Tulajdonosi döntés alapján a 2010. évi beszámolóban az anyavállalatnak 13 937 500 Ft osztalék miatti kötelezettséget írtak elő. Júliusban úgy döntött a tulajdonos, hogy nem kéri az osztalék átutalását, hanem a két cég közötti nyilatkozat alapján kéri az összevezetést. Mivel a kölcsönt euróban adták, az osztalékot forintban határozták meg, az összevezetést milyen árfolyamon és hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Egy bt. 1997. évben életbiztosítási szerződéseket kötött egy biztosítótársasággal. A szerződések szerint a szerződő fél a bt., a biztosítottak a cég tagjai és munkavállalói, a kedvezményezett ugyancsak a szerződést kötő társaság. A szerződés szerinti elérési idő a dolgozók 65 éves kora. A társaság könyveiben az eddig befizetett összeg követelésként szerepel. 2011. évben a biztosítottak többsége eléri a 65 éves kort, így a szerződés lejár, és a biztosítási díjat a biztosító a bt.-nek fogja átutalni. Kérdésünk a következő: Amennyiben az elérési időt követően a biztosító átutalja az egy-egy biztosítottal kapcsolatos összeget a bt.-nek, kifizethetjük-e adómentesen a biztosítottak részére? Amennyiben igen, a teljes árfolyamnyereséggel növelt, pénzügyileg rendezett összeget, vagy csak a bt. által befizetett értéket? Ha a biztosítottak a szerződő bt. beleegyezésével a lejárat előtt a szerződést úgy módosítják, hogy a biztosító részükre fogja (nyilatkozata szerint adómentesen) kifizetni a biztosítási összegeket, lehet-e adóalap-korrekció nélkül kivezetni az eddig követelésként nyilvántartott összeget, terheli-e a bt.-t mint munkáltatót bármilyen adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?

Kérdés: A társaság forintban vezetett könyveiben a veszteség pótlására teljesített befizetést – taggyűlési határozatban rögzített euróösszegben – a banki nap árfolyamán mutatja ki. Amikor áttért forintról euróban történő könyvvezetésre, akkor az új devizában készített nyitó mérlegben a lekötött eredménytartalék során a pótbefizetésnek az átutalt, a visszafizetendő euróösszegnek kell-e szerepelnie, vagy az áttérés napján érvényes árfolyammal átszámított összegnek? Az így kimutatott kötelezettség kevesebb, mint az eredetileg átutalt euróösszeg. Melyik összeg szerepeljen az áttérés utáni nyitó mérlegben?