Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: – évi 8,5 százalék kamat, – kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt összegben, amíg a tárgyi eszközök üzembe helyezésére sor nem került. Az új telephely kialakítására felvett devizahitel árfolyam-különbözete az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint (tehát, ha az árfolyamveszteség) növeli a telephely, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] ...véve – tekintettel arra, hogy ez az ár kisebb a részvény könyv szerinti értékénél – a pénzügyi műveletek ráfordításai között árfolyamveszteségként kell a különbözetet a szövetkezetnek elszámolnia. [Könyvelési tételek: a szövetkezeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzügyileg realizált árfolyam-különbözetek

Kérdés: A mérlegfordulónappal lezárt évet érintik-e a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között realizálódott árfolyam-különbözetei?
Részlet a válaszából: […] ...meglévő, külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket kell a mérlegfordulónapra vonatkozó devizaárfolyamon értékelni, amennyiben a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címke:

Kamatbevétel adózásának szabálya

Kérdés: Ha a magánszemélynek a kifizetőtől kapott éves kamatbevétele meghaladja az Szja-tv. szerinti adómentes határt (évi 10 ezer forintot), az e fölötti rész a magánszemély egyéb összevonandó jövedelmének minősül-e? Ekkor kinek kell az adót levonnia és befizetnie? Ez a 10 ezer forintos adómentességi határ független-e az adott kölcsön összegétől? A magánszemélynek a kifizetőtől kapott kamatbevétele milyen adómértékkel adózik, mikor és kinek kell bevallania, illetve befizetnie, ha meghaladja az évi 10 ezer forintos adómentes határt?
Részlet a válaszából: […] ...számítani az értékpapírnak zárt kibocsátású szerzése esetén vagy zárt forgalmazása során elért kamatát, illetőleg a helyette elért árfolyamnyereséget is, de csak akkor, ha a kamat- és árfolyamnyereség együttes összege az értékpapír megszerzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
Kapcsolódó címke:

Devizában kiállított számla kiegyenlítése forintban

Kérdés: A társaság árut exportál, a számlát devizában állítja ki. Az ellenértéket a külföldi vevő forintban utalja át a magyarországi bankszámlára. Milyen árfolyamon kell a forintot átszámítani, ha a társaság a devizakövetelések értékelésénél a saját bankja középárfolyamát alkalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...a rajta szereplő devizaértéket a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – választott (az adott esetben: átlag) – devizaárfolyamon számították át forintra. A külföldi vevőszámlán (például: 317.) így a számlázott deviza forintértéke szerepel, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
Kapcsolódó címke:

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...kell az adókról bevallást adnia. Például: a részvény névértéke 1000; a szerzési érték 800; a szokásos piaci ár 1200. Az árfolyamnyereség 1200-800 = 400; az adó 400 x 0,2 = 80.b) A magánszemély az rt.-nek értékesíti a részvényt piaci ár feletti áron....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő melléklet – devizaeladási árfolyam használatakor

Kérdés: Amennyiben egy cég devizaeladási árfolyamon számol, akkor kötelező-e a kiegészítő mellékletben történő bemutatáshoz újra átszámolni a számlákat a középárfolyam alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál használhatja csak a devizaeladási árfolyamot is. Ennek használata akkor indokolt, ha a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga alapján történő értékelésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címke:

Üzembe helyezés dokumentuma

Kérdés: Milyen nyomtatványon kell üzembe helyezni a nem állami beruházás keretében létrejött vagy vásárolt tárgyi eszközöket? A 3/1984. (XI. 6.) OT-PM együttes rendeletet – amelynek 6. számú melléklete volt az üzembe helyezési okmány – hatályon kívül helyezték.
Részlet a válaszából: […] ...számításba, a több eszközt érintő tételeket (szállítási és rakodási költség, bizományi díj, vámteher, fizetett és kapott kamat, árfolyam-különbözet stb.) az egyes eszközök között az értékelési szabályzatban leírtak szerint – konkrétan hogyan – osztották...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címkék:  

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítés napjára vonatkozó – a vállalkozó által választott – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni.Így tehát az első tétel (akár import, akár export) teljesítésekor érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Részesedés részletre vásárlása

Kérdés: Szövetkezetünk 2001-ben részvényeket vásárolt részletre. A részvénykönyvben az átvezetés megtörtént. A részvényeket a teljes vételár kiegyenlítéséig az eladó letétbe helyezte. A részletfizetések negyedévenként esedékesek. A vásárolt részvények az adásvételi szerződés időpontjában nyilvántartásba vehetők-e, ha azok teljes vételárát még nem egyenlítettük ki?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség csökken: T 478 – K 384.) Annál is inkább így kell eljárni, mert az eladónál 2001-től a részesedések értékesítésének árfolyamnyereségét, árfolyamveszteségét a befektetés értékesítésekor kell elszámolni az eladási ár és a könyv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:
1
…
77
78
79
…
82