541 talált cikk az ATM kifejezésre

Kérdés: Az anyavállalat kölcsönt nyújt a leányvállalatának. A kamatot minden hónap végén az átlagos kölcsönállomány alapján a jegybanki alapkamat + 0,5%-nak megfelelő mértékkel számlázza. Milyen adóvonzatai lehetnek az ügyletnek? Kell-e a számlában áfát felszámítani? Ha nem, akkor arányosítani kell az áfát?

Kérdés: Cégünk gépjármű-kereskedő cég, új és használt gépkocsik értékesítésével egyaránt foglalkozik. Kérdésem, a készletre megvásárolt és új/használt gépkocsikat bérbe adhatom-e? Levonásba helyezheti-e a cég a tartós bérleti konstrukcióban hasznosított autó havi bérleti díjas számláját, ha a futamidő végén nem kerül az autó a tulajdonába, hanem a bérbevevő tulajdonába kerül? Továbbértékesítési cél a bérbeadás is? Különbséget kell tenni a normál gépjármű-kereskedő cég és a lízingcégek között a fentiek esetében? A bérbe vett személygépkocsik után ki köteles a cégautóadót és a súlyadót megfizetni?

Kérdés: A 4112. kérdésre adott válaszukból levonható-e az a következtetés, hogy a biztosító által totálkárosnak minősített személygépkocsit minden esetben át kell sorolni a készletek közé? Akkor is, ha javítás után rendeltetésének megfelelően használható, forgalmi engedélyét nem vonták be?

Kérdés: Cégünk megvásárolta a szomszéd ikerházat 2006-2007-ben. A lakóépületet átminősítették szociális épületté. Jelenleg telephelyfejlesztést hajtunk végre, de ennek útjában áll az ikerház. A tervek szerint teljesen nem lesz lebontva, az utcafrontra néző falak megmaradnának. Mi ennek a számviteli elszámolási módja?

Kérdés: Gépbérbeadással foglalkozó gazdasági társaság a következő számlákat bocsátja ki. Első számla: teljesítés 2010. 01. 31.; fizetési határidő 2010. 01. 31.; számla kiállítása 2010. 01. 10.; szolgáltatás 2009. 12. hó 1-31. közötti gépbérbeadás. Második számla: teljesítés 2010. 01. 10.; fizetési határidő 2010. 01. 10.; számla kiállítása 2009. 12. 20.; szolgáltatás 2009. 12. hó 1-15. közötti gépbérbe­adás. Kérem bemutatni a számlák helyes számviteli és áfaelszámolását a számlakibocsátó és a számlafogadó oldaláról!

Kérdés: A betéti társaság a veszteségek fedezetére tagjaitól pótbefizetést kap. A betéti társaság működése nyereségessé vált, a tagok a pótbefizetés visszafizetéséről döntenek. Van-e ezen gazdasági eseménynek illeték- vagy adóvonzata? Szükséges-e a tagok gyűlése részéről erről dönteni, vagy a többségi tulajdonos beltag egyedül is elvégezheti? Milyen bizonylatai vannak a pótbefizetésnek?

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelének felmondott. Az adóhatóságnál lévő meghatalmazásunkat visszavontuk. A céget többször felszólítottuk, hogy bizonylatait és iratait vegye át, ez azonban még a mai napig sem történt meg. Meddig kell őrizni ezeket a bizonylatokat? Legutóbbi felszólítólevelünkben közöltük, ha személyesen nem veszi át, akkor az iratokat postán küldjük el. Amennyiben sor kerülne az iratátadásra, kötelesek vagyunk-e a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományt is átadni? A Számviteli Levelek 214. számában a 4454. kérdésre adott választól eltér az egyik szakkönyv témával kapcsolatos álláspontja. Melyik tekinthető mérvadónak? Ezen utóbbi vélemény szerint a szerződés megszűnését követően a könyvelőirodát nem terheli a számítógépes adatállomány megőrzésének kötelezettsége. Másik kérdésünk, amennyiben ügyfelünk több hónapos vagy éves könyvelési díj-tartozást halmozott fel, és emiatt mondtunk fel, kötelesek vagyunk az iratait visszaadni?

Kérdés: Az APEH honlapján közreadott, "Saját vállalkozásban végzett beruházás utáni adófizetési kötelezettség és adólevonási jogosultság keletkezése" című tájékoztatóval kapcsolatosan kérdezem, hogy az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján fordított adózású alvállalkozói számlák elszámolásakor és a beruházás 2 év múlva várható aktiválásakor az áfa elszámolása hogyan történik a saját rezsis útépítés esetében, amely kötelezően az önkormányzat részére átadandó beruházásrészt is tartalmaz, amelyet csak arányosítással tudunk elkülöníteni a könyvelésben.

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céggé alakult át, amiről a végzés novemberben született meg. Ez az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé kíván átalakulni úgy, hogy a vagyonmérleg-tervezet időpontja 2009. 12. 31., a végleges vagyonmérleg – cégbíróságtól kért – időpontja 2010. 03. 31. Elképzelhe­tő-e, hogy az egyéni cég 2010. 01. 01-gyel – saját elhatározásból – áttér a kettős könyvvitelre? Ez esetben az Szt. miatti átértékelési különbözetet már 2009. 12. 31-i időpontra ki kell számítani és nyilvántartásba kell venni? Ilyen forgatókönyv alapján mikor, milyen adózási és számviteli teendők adódnak? Ad-e könnyítést a könyvvezetés váltása? A 2010. január 1-jétől hatályos törvényi változások milyen hatással lesznek az ügyletre?

Kérdés: A bt. az evára szeretne áttérni, bevételi nyilvántartás vezetésével. A bt. rendelkezik tagi kölcsönnel. Az áttéréskor a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni, amelyek nem egyértelműek számunkra. Kérdés: a tagi kölcsönből adódó kötelezettséget az evaalanyiság időszakára át lehet-e vinni? Vagy az áttérés előtt le kell adózni? Esetleg visszafizetni? A tagikölcsön-szerződés 10 évre szól, visszafizetése 10 egyenlő részletben történik.