281 talált cikk a befektetés kifejezésre

Kérdés: Vállalkozásunk tulajdonában van 100 darab "A" Befektetési alap (kollektív befektetési forma) befektetési jegye. A befektetési jegyek bekerülési értéke 100 egység. Az "A" Befektetési alap beolvadt a "B" Befektetési alapba. A beolvadás napjára vonatkozó piaci érték alapján az alapkezelő meghatározta a cserearányokat. Értékpapírszámlánként a befektetési jegyek cseréje megtörtént. A 100 darab "A" befektetési jegy helyett kaptunk 96 darab "B" befektetési jegyet. A befektetési jegyek piaci értéke a beolvadás napján 108 egység. Jól gondoljuk, vállalkozásunknak csak az analitikában kell követnie a jegyek cseréjét?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a cégvásárlást?

Kérdés: A kft. megvásárol egy másik kft. 3 000 000 forintos üzletrészéből 1 500 000 forintos értéket. Így megszerzi a kft. tulajdonjogának 50 százalékát, mivel a másik kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint. A vásárló kft. 5 millió forintot fizetett az eladónak. A vásárló kft. könyvelésében 1,5 millió forintot vagy 5 millió forintot kell a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatni? Hogyan kell könyvelni a két érték közötti különbözetet?

Kérdés: "A" magánszemély 100%-os tulajdonában áll "B" kft. és "C" kft. A "D" kft.-ben 25% a "B" kft., 55% a "C" kft. és 20% a magánszemély részesedése. A "D" kft. saját tőkéje negatív. A "D" kft. beolvad "B" kft.-be, amelyben nem kíván tulajdonos lenni "C" kft., új tulajdonos sem lép be, a magánszemély sem akarja növelni a befektetését. Vagyonátértékelés nem történik. A beolvadás során "B" kft. saját tőkéje és ezen belül minden tőkeelem pozitív előjelű, eredménytartaléka elbírja a beolvadó társaság negatív saját tőkéjét (a "D" kft. tulajdonosai vagyonkiadásra nem tarthatnak igényt a saját tőke elvesztése miatt). A jogutód "B" kft. egyesülési vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopában kivezetésre kerül "C" kft. és "A" magánszemély "D"-ben lévő üzletrésze: jegyzett tőke csökken az eredménytartalékkal szemben, "B" kft. üzletrésze: jegyzett tőke csökken a befektetett eszközzel szemben. A tőkeelemek átrendezésére nem kerül sor. A jogutód "B" kft. vagyonmérlegének nyitó oszlopában a jegyzett tőke megegyezik "A" magánszemély korábbi befektetésével, a többi tőkeelem a jogelődök és a "különbözetek" oszlop megfelelő sorainak összegével. Helyesen értelmezem a vonatkozó törvényi előírásokat?

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, a saját tőkéje 97,5 millió Ft. A tulajdonos 3 társaság, tulajdoni részarányuk 30-30-40%. A 40%-os, 1,2 millió Ft névértékű üzletrészt a társaság piaci áron, 39 millió Ft-ért visszavásárolta. Milyen társasági­adó-vonzata lenne, ha a társaság a visszavásárolt 40%-os üzletrészt 20-20%-os arányban a tulajdonosok részére térítésmentesen átadná? Esetleg kedvezőbb lenne, ha a visszavásárolt üzletrészt bevonnák, majd a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére megemelnék?

Kérdés: A társaság 10 millió Ft értékben hitelt vett fel, amelynek biztosítékául értékpapír-óvadéki szerződés keretében 10 millió Ft fedezeti értékben elismert, 10 millió Ft-ért vásárolt (de 7 millió Ft névértékű) tőke- és hozamvédett értékpapír szolgál. Az óvadéki szerződés szerint az értékpapír kamata az óvadékul történő lekötés időtartama alatt a bankot illeti, és a szerződés biztosítékaként óvadékként szolgál. Az értékpapírt egyéb követelésként a 36. számlacsoportban, vagy értékpapírként a 37. számlacsoportban kell kimutatni? Az értékpapír hozamát hogyan kell rendezni? Évenként a banktól kért kimutatás alapján, vagy az óvadék felszabadulásakor egy összegben? Vagy soha nem is kerül a társasághoz?

Kérdés: Adott két társaság: "B" kft. és "C" kft. A tulajdonosi szerkezetek és a tőke összetétele a következő:
– -"B" kft.: jegyzett tőke 3000 E Ft, saját tőke 170 000 E Ft, 48% magánszemélyek, 52% "C" kft.,
–"C" kft.: jegyzett tőke 17 000 E Ft, saját tőke 137 000 E Ft, 100% magánszemélyek.
A "C" kft.-t a tulajdonosok szeretnék beolvasztani a "B" kft.-be. A beolvadás könyv szerinti értéken történne. A "C" kft. a "B" kft. üzletrészét jelentős árfolyam-különbözettel vásárolta, nyilvántartás szerinti értéke 21 000 E Ft. A két cég közötti gazdasági kapcsolat elhanyagolható. A beolvadás során a magánszemély tulajdonosok maradnak. A beolvadás tervezett időpontja: 2014. 12. 31. Értelmezési problémánk az Szt. 86. §-ához kapcsolódik: mely tételeket és mikor kell elszámolni? Mely tételek érintik a társaságiadó-alapot?

Kérdés: Társaságunk 50%-os üzletrészt vásárolt "A" kft.-ben. "A" kft.-nek van egy leányvállalata ("B" kft.). Az üzletrész vásárlását követően "B" kft.-ben tőkét kell emelni. "A" kft.-nek erre nincs anyagi fedezete, ezért a társaság kölcsönt nyújt "A" kft.-nek, aki szintén kölcsönt nyújt "B" kft.-nek, ezáltal megtörténik a tőkeemelés. Hogyan kell a tranzakciót elszámolni?

Kérdés: Egy kft. "rendszeres díjas befektetési egységekhez kötött élethosszig tartó" életbiztosítást kötött. A szerződő a kft., biztosított az ügyvezető, haláleseti szolgáltatásra kedvezményezett az ügyvezető felesége, aki munkaviszonyban van a kft.-nél. A díj fizetése rendszeresen félévenként esedékes. Tudomásunk szerint 2014-től (2013-as évre is nagyrészt visszamenőleges hatállyal) a biztosítások tekintetében változások történtek, melyek nehezen értelmezhetők. Helyesen járunk-e el a leírt biztosítás esetén, ha annak díját rögtön költségként számoljuk el?

Kérdés: Nem értek egyet a Számviteli Levelek 297. számában megjelent 6113. kérdésre adott válaszukkal. Tudomásom szerint a fióktelep kap illetőségigazolást, amely belföldi illetőségűnek minősül [Art. 85/A. § (10) bek. első mondat]. A külföldi vállalkozás fióktelepe telephelynek minősül, tekintet nélkül a többi elő­írásra [Tao-tv. 4. § 33. h) pont]. A fióktelep belföldi adózóvá minősítését azonban látszólag nem a telephely, hanem az ügyvezetés helye befolyásolja [Tao-tv. 2. § (3) bek.]. Konkrét példával élve, Magyarország és Bosznia-Hercegovina közt érvényben van a "Befektetések Kölcsönös Védelméről és Fejlesztésről kötött Megállapodás", a kettős adóztatás elkerülésére a volt Jugoszláviával kötött egyezmény alkalmazandó. Ez az egyezmény szintén az ügyvezetés helye szerint sorolja be a fióktelep illetőségét (4. cikk 3. pont). Az ügyvezetés helye pusztán az a hely, ahova a vezetés berendezkedett (Tao-tv. 4. § 35. pont). Ennek megítélésében fontos szerepet kaphat a vezető tisztségviselő lakóhelye és a fióktelep irodájának ügyvezetésre való alkalmassága (például nem székhelyszolgáltatónál, hanem önállóan bérelt irodában, saját alkalmazottakat foglalkoztat). Számomra rejtélyes, hogy az ügyvezetés helye tekintetében miként hoz az ügyfélszolgálatán döntést az adóhatóság, és miért tagadja meg a 2013 nyara óta zajló gyakorlat szerint az illetőségigazolás kiadását. Javaslom, hogy gondolják újra a választ.