269 cikk rendezése:
131. cikk / 269 Alapítvány vállalkozói bevétele
Kérdés: Közhasznú alapítvány az induló tőkét államkötvényben, diszkontkincstárjegyben és befektetési jegyben tartja. A felsoroltak közül melyiknek a hozama számít vállalkozási bevételnek? Ha csak az éven túli befektetések számítanak vállalkozási tevékenységnek, változik-e a helyzet, ha ezeket rövid lejáratúvá teszi, és 2012-ben értékesíti is? Amennyiben az államkötvényeket névérték fölötti áron vásároltuk, helyesen jártunk-e el akkor, ha azokat az aktuális kamattal csökkentett áron vettük állományba az egyszeres könyvelésről a kettős könyvelésre történő átálláskor?
132. cikk / 269 Kkv szerinti besorolás
Kérdés: Társaságunk 2004. évi XXXIV. tv. szerinti besorolásához kérem segítségüket: "A" magyarországi társaságunk 100 százalékos tulajdonosa a hongkongi anyavállalat, melynek további leányvállalatai vannak (80-100 százalék tulajdoni résszel) Európában, Amerikában, Ázsiában. "A" társaságunk az anyavállalattól kapott árut belföldön, külföldön, illetve láncügyleteken keresztül Európán kívüli országoknak is értékesíti. "A" társaságnak az amerikai leányvállalattal nincs üzleti kapcsolata. "A" társaságunknak további befektetései vannak 30-80 százalékos részesedéssel, ezek közül "B" társaságban 51 százalék tulajdonrésszel és szavazati joggal rendelkezik. Az anyavállalat nem készít konszolidált beszámolót, sőt beszámolója nem az IFRS-nek megfelelően készül.
Az érték- és létszámadatoknál figyelembe kell-e venni a közös anyavállalatunk adatait, valamennyi leányvállalatának adatait, attól függetlenül, hogy szerződéses viszonyban állunk velük vagy sem; az európai számviteli standardoknak megfelelően állítják össze beszámolóikat vagy sem? Ha az értékadatok magasan meghaladják a középvállalkozásnak megfelelő kategóriát, ám a létszámösszesítés 250 fő alatt marad, akkor is középvállalkozásnak számít a magyar társaság? "B" Kft.-nek, melyben 51 százalék-os tulajdonnal rendelkezik az "A" társaságunk, mi alapján határozza meg a kkv szerinti besorolását? "A" társaság nem készít konszolidált beszámolót.
Az érték- és létszámadatoknál figyelembe kell-e venni a közös anyavállalatunk adatait, valamennyi leányvállalatának adatait, attól függetlenül, hogy szerződéses viszonyban állunk velük vagy sem; az európai számviteli standardoknak megfelelően állítják össze beszámolóikat vagy sem? Ha az értékadatok magasan meghaladják a középvállalkozásnak megfelelő kategóriát, ám a létszámösszesítés 250 fő alatt marad, akkor is középvállalkozásnak számít a magyar társaság? "B" Kft.-nek, melyben 51 százalék-os tulajdonnal rendelkezik az "A" társaságunk, mi alapján határozza meg a kkv szerinti besorolását? "A" társaság nem készít konszolidált beszámolót.
133. cikk / 269 Egyéni vállalkozó életbiztosítása
Kérdés: Magánszemélyként kétfajta befektetési egységekhez kötött életbiztosítást kötöttem. Az egyik lejárat nélküli, forintalapú, egyszeri díjas + eseti díjat is fizettem. A másik 10 év után lejár, euróalapú és rendszeres díjfizetésű (havi). Két kérdésem van:
1. -Elszámolhatom-e költségként, mint egyéni vállalkozó a befizetett összegeket az Szja-tv. 11. számú mellékletének I/9. pontja alapján? Ha igen, akkor van-e ezzel kapcsolatban valamilyen adófizetési kötelezettségem?
2. -Ha lejár, vagy lejárat előtt visszavásárolom, milyen adókat kell utána fizetnem?
1. -Elszámolhatom-e költségként, mint egyéni vállalkozó a befizetett összegeket az Szja-tv. 11. számú mellékletének I/9. pontja alapján? Ha igen, akkor van-e ezzel kapcsolatban valamilyen adófizetési kötelezettségem?
2. -Ha lejár, vagy lejárat előtt visszavásárolom, milyen adókat kell utána fizetnem?
134. cikk / 269 Támogatás vagy térítés nélküli átadás?
Kérdés: Az Szt. szerint a társaság által adott, pénzügyileg rendezett, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás összegét el lehet számolni az egyéb ráfordítások között, amennyiben az adott támogatás, juttatás a költségek (ráfordítások) ellentételezését szolgálja, illetve a rendkívüli ráfordítások között, amennyiben véglegesen átadott (jellemzően fejlesztési célra szolgáló) pénzeszköz. A térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás értékét pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Szeretném tisztázni a támogatás, illetve térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás közötti különbséget. Támogatási szerződés alapján pénzeszközön túl átadható-e véglegesen termék, illetve nyújtható-e ingyenes szolgáltatás? Mi a különbség a támogatási szerződés keretében átadott eszköz, ingyen nyújtott szolgáltatás, illetve az Szt. szerint a rendkívüli ráfordításként elszámolandó ingyen átadott eszköz, valamint az ingyen nyújtott szolgáltatás között?
135. cikk / 269 Biztosítás pénzkivonással
Kérdés: Bizonytalan vagyok egy "befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás" elszámolása tekintetében. Szerződő fél "A" kft., biztosított az ügyvezető, kedvezményezett az ügyvezető felesége. Miután a biztosítás befektetés jellegű, hozamot is ígérő, ezért követelésként számoltam el a biztosítóval szemben. Az ötvenoldalas kötvény elolvasása után elbizonytalanodtam, mert a kötvényben rögzítették, hogy rendszeres pénzkivonás vagy visszavásárlás esetén ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ilyen esetben viszont tudomásom szerint költségként kell elszámolni a biztosításra befizetett összeget. Mi a helyes elszámolása az ilyen "vegyes" jellegű biztosításnak?
136. cikk / 269 Piaci érték – üzletrészvásárlás
Kérdés: "A" kft. 2011-ben alakult 2 millió forint jegyzett tőkével. Megvásárolta "B" kft. üzletrészét 75,5%-ban 70 millió forintért. Az Szt. szerint cégvásárlás esetén, ha az adott társaság üzletrészéért fizetett ellenérték lényegesen több, mint ezen befektetésre jutó – az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) – saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet üzleti vagy cégérték. "B" kft. eszközeinek piaci értékét mi alapján határozzuk meg? Illetve ki határozza meg?
137. cikk / 269 Befektetés román lejben
Kérdés: Ügyfelünk az 1990-es években Romániában leányvállalatot alapított, majd többször is tőkét emelt. A tőkebefizetések euróban és USD-ben történtek. A román cégbíróság a leányvállalat jegyzett tőkéjét román lejben közli, a leányvállalat a könyveit is román lejben vezeti. Előző években mérleg-fordulónapi értékelés nem történt, az árfolyam-különbözet nem volt jelentős. Értékvesztés elszámolása 2011-ben nem indokolt, mivel a leányvállalat saját tőkéje jelentősen meghaladja a részesedés könyv szerinti értékét. A társaság a román cégbíróság által közölt jegyzett tőke lejértékét számolta át forintra, és hasonlította össze a magyar könyvekben lévő részesedés értékével. Az értékelés alapján nagy összegű leértékelést kellett elvégezni. Helyesen jár-e el a társaság, vagy a részesedést az utolsó közzétett beszámoló saját tőke lejértékéhez kellett volna hasonlítani?
138. cikk / 269 Üzleti vagy cégérték kimutatása utólag
Kérdés: A társaság által megvásárolt üzletrész értéke előző évben a befektetett pénzügyi eszközök között került állományba. Cégvásárlás esetén a felvásárló társaság által az üzletrészért fizetett összeg lényegesen több, mint a befektetésre jutó, az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott saját tőke értéke. Amennyiben nem került kimutatásra az előző évben az üzleti vagy cégérték, a következő évben önellenőrzéssel mindez módosítható? Az üzleti vagy cégértékre terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni? Ha az elkövetkezendő években a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték, terven felüli értékcsökkenés elszámolható-e a társaságiadó-alap növelése nélkül?
139. cikk / 269 Likviditási Alap értékpapírjainak értékelése
Kérdés: Egy bank Garantált Likviditási Alap értékpapírjait vásároltuk meg év közben, amelyeket a beszerzéskor a megvásárolt árfolyamon nyilvántartásba vettünk. Negyedévente, így év végén is árfolyam-értesítőt kapunk, amelyben az aktuális árfolyamon szerepel az értékpapír értéke, egyre magasabb összegben. Év végén hogyan kell értékelni? A beszerzési ár és az aktuális érték közötti különbözetet kell-e könyvelni, és hogyan?
140. cikk / 269 Befektetési jegyek év végi értékelése
Kérdés: Nyílt, illetve zárt végű befektetési jegyeket – amelyeknek naponta változhat az árfolyama – hogyan kell 2011. december 31-én értékelni? Kapcsolódik-e hozzá társaságiadóalap-módosító tétel?
