Több társaság által végzett termék-előállítás

Kérdés: A termékek előállításához szükséges anyagokat az "A" társaság szerzi be, az anyagokat a késztermék szintjéig a "B" és a "C" társaság dolgozza fel saját telephelyén bérmunka keretében, majd visszaszállítják az "A" társasághoz. Az adott esetben beszélhetünk-e saját előállítású termékről, és ha igen, akkor hol, melyik társaságnál?
Részlet a válaszából: […] Az "A" társaság a megvásárolt anyagot vásárolt készletként készletre veszi, majd feldolgozásra átadja bérmunkára (a 21-22. számlacsoporton belül, vagy az analitikában elkülöníti mint feldolgozásra átadott anyagot).A "B" és "C" társaság elvégzi a bérmunkaként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Újság-, folyóirat-, szakkönyvvásárlás elszámolása

Kérdés: Az újság-, a folyóirat-, a szakkönyvvásárlás termékbeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás annak függvényében, hogy egyedileg vagy előfizetéssel szerzik be?
Részlet a válaszából: […] Az újság, a folyóirat, a szakkönyv beszerzése, megvásárlása termékbeszerzés, akár egy-egy vagy több darab kiadvány egyidejű beszerzéséről van szó. Ebből következően, ha saját célra történik a felhasználása, akkor a bekerülési értéket anyagköltségként, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Ipari park kialakítása

Kérdés: Ipari park kialakításával kapcsolatosan a társaság földterületet vásárolt, közműcsonkokat, infrastrukturális csatlakozási pontokat épített ki, közműfejlesztési hozzájárulásokat fizetett, azaz közművesítette a vásárolt földterületet azzal a szándékkal, hogy azt értékesítse. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, hogyan kell számlázni?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdező cég – rendeltetésszerű használatbavétel nélkül – közművesített földterületet kíván értékesíteni, az ezzel kapcsolatos, a bekerülési érték részét képező tételeket a vásárolt készletek között kell elsődlegesen elszámolnia, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Külföldi pénzértékre szóló tulajdoni részesedés értékelése

Kérdés: Hogyan kell értékelni a külföldi pénzértékre szóló tulajdoni részesedést jelentő, külföldi befektetéseket? A mérlegfordulónapi értékeléskor kimutatott árfolyamveszteséggel csökkenthető-e a már korábban devizában kimutatott értékhelyesbítés, illetve az árfolyamnyereség összegével az értékvesztésként elszámolt összeg?
Részlet a válaszából: […] A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetések mérlegfordulónapi értékelésekor az Szt. 54. §-a (1)–(3) bekezdésében leírtak szerint kell eljárni azzal, hogy az értékvesztés összegét devizában kell megállapítani, és a nyilvántartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Kivaalap-csökkenés beruházás alapján

Kérdés: A Katv. 20. § (7) bekezdése szerint a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti az adóév és a következő évek adóalapját a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig a korábbi évek elhatárolt veszteségének a (3)–(5) bekezdése szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összege. A vállalkozás zárt végű pénzügyi lízing keretében vásárol eszközt, melyet a lízingszerződés létrejöttekor nyilvántartásba vesz bekerülési értéken, és amortizációt számol utána, azonban nincs a vállalkozás tulajdonában az eszköz, csak a futamidő végén kerül a cég tulajdonába. Érvényesíthető-e a lízingelteszköz-beruházás adóalap-csökkentő tételként, ha nincs a cég tulajdonában az eszköz? Ha igen, akkor a lízingszerződés létrejöttekor bekerülési értéken, vagy az adóévi kifizetett összegben, illetve a tárgyévi kifizetett törlesztőrészletek összegében? Vagy a lízingfutamidő végén a tulajdonba kerülés időpontjában (azonban akkor már nem új eszköz)?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) nem írja elő, hogy a beszerzett eszköznek a szerzéskor a vállalkozás tulajdonába kell kerülni. Így a zárt végű pénzügyilízing-konstrukcióban beszerzett eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Eladásra épített épületekhez kapcsolódó terhek elszámolása

Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból a követelményből kell kiindulni, hogy a gazdasági eseményeket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, a gazdasági esemény megtörténtével egyidejűleg kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. A kérdésben nevesített és egyéb tételek esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Közvetített szolgáltatás értelmezése, számlázása

Kérdés: A társaság a Ptk. szerint megkötött építési vállalkozási szerződés keretében lakó- és irodaépület építését és átadását vállalta. Ehhez kétféle formában vesz igénybe alvállalkozókat:
a) olyan vállalkozókat, akik az Építményjegyzék szerinti termék vagy építési szakasz elkészítésére vállalkoztak, ezek továbbszámlázására a számviteli törvény nem tartalmaz előírást, így ezekre a számlában utalni nem kell;
b) olyan vállalkozókat, akik szolgáltatói típusú munkákat végeznek (festést, mázolást, villanyszerelést stb.), ezekkel a vállalkozókkal a Ptk. szerinti vállalkozói szerződést kötöttek, csak ezeket kell közvetített szolgáltatásként elszámolni.
Hogyan kell rögzíteni a fővállalkozó által kiállított számlán a közvetítés tényét?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek megjelenése során számos kérdésre adtunk választ a közvetített szolgáltatás, az alvállalkozói teljesítmény értelmezésére, számlázására. Ennek ellenére rendszeresen visszatérő kérdés, mivel a kérdezők a helyi iparűzési adó alapját csökkentő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a Ptk. a törzstőkén, az alaptőkén felüli tőke változásait (növekedésének, csökkenésének lehetőségeit) nem szabályozza. Ezekre vonatkozó előírások a számviteli törvényben kerültek rögzítésre, mint olyan tételek, amelyek jelentősen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Romos lakóépület felújítása, átalakítása

Kérdés: Az újonnan alakult kft. romos, műemléknek minősített, üzemszerű használatra alkalmatlan lakóépületet vásárolt, amelyben felújítás és átalakítás után szállodát kíván nyitni. Az érvényes engedélyek birtokában a kivitelezés megkezdődött. A kivitelező számlája szerinti áfa visszatérítését az adóhatóság megtagadta azzal, hogy a kft. megsértette a számviteli törvény előírását, mert a kivitelező részszámláját tárgyieszköz-beszerzésként számolta el. Az adóhatóság szerint az épület felújításával kapcsolatos munkákat a számviteli törvény szerint felújításként kell elszámolni. A leírt felújítás és átalakítás beletartozik-e a tárgyi eszköz beszerzési értékébe?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz, hogy az adott esetben egyértelműen igen! Az adott helyzetben – bár a munkák egy részének jellege olyan, mint a felújítás – valójában beruházásról, a beszerzett, de még használatba nem vett eszköz értékét növelő beszerzési költségekről van szó.Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Ingatlanok maradványértéke

Kérdés: Az évenként elszámolandó értékcsökkenés meghatározásánál számításba kell venni a maradványértéket is. Mire kell tekintettel lenni – ingatlanok esetében – a maradványérték összegszerű meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-a alkalmazásánál tekintettel kell lenni az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 5. és 6. pontja szerinti értelmező rendelkezésekre is (a hasznos élettartam, a maradványérték). Ezek összevetése alapján– először a hasznos élettartamot kell meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
1
39
40
41
183