124 cikk rendezése:
61. cikk / 124 Részvényvásárlás után beolvadás
Kérdés: Az rt. 100%-ban megvásárolta egy másik zrt. részvényeit ez év februárjában. A vásárló rt. május végével be kívánja olvasztani a megvásárolt céget, és egy cégként tovább működtetni. A részvényvásárlást a részesedés számlára (171.) könyveltük, üzleti vagy cégérték nem volt. A beolvasztás során mi történik a 171. számlával? Mi a helyes eljárás a beolvasztással, és melyek a helyes könyvelési tételek?
62. cikk / 124 Cégvásárlás vagy beolvadás
Kérdés: Az "A" kft. megvásárolta 50 000 E Ft-ért "B" kft.-t. A "B" kft. saját tőkéje 2500 E Ft (jegyzett tőke 3000 E Ft, eredménytartalék: -500 E Ft), a tárgyi eszköz (szántóföld) értéke 2200 E Ft, pénzeszközállomány 300 E Ft. A beolvadást a cégbíróság október 31-i dátummal bejegyezte, és 90 napon belül évközi mérleget kell leadni, amelyben szerintünk szerepelnie kell a beolvadt cég adatainak is. Kérem segítségüket a könyvelésnél és az üzleti vagy cégérték meghatározásánál! Az üzleti vagy cégértéket akkor is le kell írni 5 év alatt, ha nagyrészt földtulajdonból áll? Tételes számszaki kontírozást kérnék!
63. cikk / 124 Üzletrészvásárlás vételár-korrekcióval
Kérdés: 2012-ben magánszemélyek tulajdonában lévő gazdasági társaság üzletrészének 100%-át megvásárolta egy gazdasági társaság. A szerződéskötés során üzleti adatokhoz kötötték a vételárat, amelynek 80%-át 2012-ben kifizették, 20%-át visszatartották egyéves időtartamra, amikor is a vételárat korrigálják az időközben felmondott ügyfelek által kieső árbevétel függvényében. A szerződés szerint az eladókat illeti az átadáskor fennálló, a tevékenységük alatt teljesített, de a vevők által még meg nem fizetett szolgáltatás ellenértéke. 2013. január 1-jétől a vásárolt társaság beolvadt az üzletrész 100%-át birtokló társaságba. A végső vételárrész megfizetése most esedékes. A vételárcsökkenésként kimutatható árbevétel elszámolása nem kérdéses. A ki nem fizetett, időközben jogi eljárás alá vont vevőköveteléseket pedig a társaság engedményezi az eladókra. A vevő és az eladók között ellentmondás alakult ki. A vevő szerint, mint elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás, adóalap-növeléssel jár, a cégérték bekerülési értéke nem módosítható, az Szt. 47. §-ának (9)–(10) bekezdésére hivatkoznak. Így a követelés engedményezése rendkívüli bevételnek számít. Az eladók szerint az engedményezés visszterhesnek minősül, az eredeti szerződés szerint is az eladókat illeti a követelés összege, mivel az üzletrész-értékesítés feltételeként az ellenérték része volt. Így a fizetett vételár a pénzben fizetett ellenérték és az átadott követelések összege lesz, módosul a cégérték bekerülési értéke is. Kinek van igaza? A követeléseket egyéb ráfordításként vagy a cégérték beolvadást követő felosztásának megfelelő forrás csökkenéseként kell elszámolni?
64. cikk / 124 Ügyvédi iroda tagja egyéni ügyvéd
Kérdés: Két egyszemélyes ügyvédi iroda tagja egyéni ügyvédként folytatná a tevékenységét. Az ügyvédi kamara tájékoztatása szerint ez náluk egy kamarai határozattal "megszűnés nélkül, jogutódlással" megoldható. Az adó és a számvitel területén ezt hogyan kell kezelni? Mindkét iroda kettős könyvvitelt vezet, az egyik az Eva-tv., a másik a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
65. cikk / 124 Vízitársulat megszűnése
Kérdés: Korábban alapított víziközmű-társulatot szeretnénk megszüntetni, mivel nem tudta a szennyvízcsatornázáshoz az anyagi forrást önerőből, illetve pályázati úton megszerezni. Kérem tájékoztatásukat az ezzel kapcsolatos adózási és számviteli feladatokról, illetve az egyéb szükséges adminisztrációs teendőkről!
66. cikk / 124 Pótbefizetés vagy beolvadás
Kérdés: Az "A" kft.-nél a jegyzett tőke 3 millió forint, az eredménytartalék -15 millió forint. A "B" kft.-nél a jegyzett tőke 3 millió forint, az eredménytartalék 8 millió forint. Az "A" kft.-nél a második évet követően rendezni kell a veszteség miatti saját tőkét. Ez történhet 12,5 millió forint pótbefizetéssel, vagy úgy, hogy "A" kft. beolvad a "B" kft.-be, ha ott előzetesen tőkeemelést hajtanak végre?
67. cikk / 124 Határon átnyúló egyesülés
Kérdés: Határon átnyúló egyesüléskor (a beolvadó cég magyar, az átvevő luxemburgi) hogyan alakul a számviteli, adózási és munkaügyi iratok őrzésének szabálya?
68. cikk / 124 Beolvadás térítés nélkül kapott részesedéssel
Kérdés: "A" társaság 100%-os tulajdonosa "B" társaságnak. "B" társaság részvényeinek egy része érdek-képviseleti szervtől térítés nélküli juttatásként került "A" társaság tulajdonába, ahol halasztott bevételként tartották nyilván. "B" társaság beolvadt az "A" társaságba. Az átalakulás kedvezményezett. "A" társaságnál (jogutód) a részesedés megszüntetése, kivezetése miatt a halasztott bevétel is elszámolásra került rendkívüli bevételként. Csökkenthető-e "A" társaság társaságiadó-alapja fenti összeggel?
69. cikk / 124 Kedvezményezett átalakulás
Kérdés: Megfelel-e a társasági és osztalékadóról szóló törvény 4. §-a 23/a. pontjában foglalt kedvezményes átalakulásnak az alábbi eset? Tagok/Társaságok "A" társaság "C" társaság "B" társaság 30% "X" magánszemély 70% "X" magánszemély és felesége 100% "A" társaság tulajdonosai az alábbi átalakulást tervezik végrehajtani: részesedéseik arányában (30-70%) szétválnak, és ezzel egyidejűleg (kiválással egybekötött beolvadás keretében) "A" társaságból kiváló 30%-os rész beolvad "B" társaságba. "A" társaságból kiváló 70%-os rész beolvad "C" társaságba. Az átalakulást követően "B" és "C" társaságok az "A" társaság jogutódjai lesznek.
70. cikk / 124 Lekötött tartalék a kilépő taggal történő elszámoláskor
Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?
