Bérbe adott üzlethelyiség értékcsökkenése

Kérdés: Egyik ügyfelünk a saját tulajdonú üzlethelyiségében 2008. 04. 30. napjáig kereskedelmi tevékenységet folytatott. A következő hónaptól, mivel ezt a tevékenységét befejezte, az üzlethelyiséget bérbe adta. Helyes-e, ha az év első négy hónapjában 2 százalékos, azt követően 5 százalékos értékcsökkenést számol el? Mi a megoldás abban az esetben, ha nem sikerül bérbe adni az üzlethelyiséget?
Részlet a válaszából: […] A válaszban külön kell foglalkoznunk azértékcsökkenés-változtatás számviteli elszámolási feltételével, külön azadótörvény szerinti figyelembevételével. Számviteli elszámolás szempontjából önmagában az, hogy atulajdonos az üzlethelyiséget kereskedelmi tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Bérbe vett személygépkocsival kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A belföldi gazdasági társaság bérleti szerződést kötött a németországi székhelyű, német adószámú GmbH-val egy BMV X 5-ös személygépkocsi bérletére. A szerződésben rögzítésre került, hogy a jármű a bérbeadó tulajdonát képezi, a bérbevevő nem jogosult magát a forgalmi engedélybe sem üzemben tartóként, sem használóként bejegyeztetni. A bérleti jogviszony 2007. 10. 25-től határozatlan ideig tart. A gépkocsi használata során felmerült költségek a bérbevevőt terhelik. Kérdéseink: 1. A szerződés alapján bérletnek minősül-e, vagy valamilyen lízingszerződés? 2. A német bérbeadó a számlát nettó + MwSt, összesen bruttó összegről állította ki. Mi a bruttó összeget könyveltük bérleti díjként. Az áthárított adó visszatérítését külön eljárás keretében kértük az adóhatóságtól. Helyesen jártunk el? 3. Az első, emelt összegű bérleti díjat el lehet-e számolni teljes egészében 2007. évi költségként, vagy meg kell osztani? Hány évre? 4. A bérelt személygépkocsi által megtett utakról útnyilvántartást vezetünk. Ha esetenként a cég alkalmazottai vagy tulajdonosai saját célra használják, a megtett km-ekre eső, az APEH által közzétett üzemanyagárral + km-ként 9 Ft-tal számolva áfás számlát állítunk ki részükre. A társaság székhelyén senki nem lakik, ott csak az iroda van. Ezzel mentesülünk a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] Különböző témájú kérdések kapcsolódnak a kérdező általfelvetettekhez. Azokra – a kérdések sorrendjében – a következőket válaszoljuk:1. A szerződés elnevezéséből, a kérdésben leírt jellemzőibőlaz következik, hogy a kérdező cég határozatlan idejű bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Bérleti jog tartós bérleti szerződés esetén

Kérdés: Cégünk bérelt területen lévő saját tulajdonú épületben végzi tevékenységét. A bérleti szerződést 3 évenként újították meg. A cég bérleti díjat fizet a tulajdonosnak. 2007. október 1-jétől hosszú távú, tartós bérleti szerződést kötött a cég. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként felvehető-e a nyilvántartásba, és mi a könyvelés módja?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a kérdést pontosítani kell. Az ingatlanokhozkapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni a hosszú távú, tartósbérleti szerződéshez kapcsolódóan alapított bérleti jog megszerzésének azellenértékét. (Önmagában az, hogy a bérleti szerződést nem 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Lízing vagy bérlet

Kérdés: A nyílt végű pénzügyi lízing könyvelésére vonatkozó kérdésekre adott válaszaik alapján a lízingelt eszközt a lízingbe vevőnél beruházásként kell könyvelni. Az általunk könyvelt társaság ilyen konstrukció keretében szerzett be egy targoncát. A lízingbe adó a szerződésben leírta, hogy az eszközt a lízingbe adó aktiválja, és számolja el utána az értékcsökkenést. A lízingdíjak költségként elszámolhatók. Úgy gondoljuk, ugyanaz az eszköz két cég nyilvántartásában nem szerepelhet a tárgyi eszközök között. Mi a helyes eljárás a lízingbe vevőnél?
Részlet a válaszából: […] Valóban jól gondolják, ugyanazon eszközt két társaság könyveibenkimutatni nem lehet. A kérdésben leírt esetben valójában nem nyílt végűpénzügyi lízingről van szó, hanem egyszerűen csak bérletről. A kérdésben leírttartalmú szerződés nem lízingszerződés, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Ügyfélkör átadása

Kérdés: "A" kft. tulajdonosa (Kis úr) szindikátusi szerződést köt a vele azonos területen dolgozó másik kft.-vel ("B"), amelyben vállalja, hogy ügyfélkörét, bérleti jogait átadja "B"-nek, és az "A" kft. felhagy addigi tevékenységével, ezért megkapja "B" cég üzletrészeinek 20 százalékát. Két év múlva "A" kft.-t végelszámolják, majd Kis úr eladja a többi tulajdonosnak "B"-ben lévő üzletrészét. A kapott árból mi számít a megszerzésre fordított összegnek? Hogyan kell kiszámítani az adót, és mikor kell azt megfizetni? A vevő osztrák, és a teljes összeget átutalta. Az szja-n kívül mit kell még fizetni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdések feltevésehelyett a rendőrséghez kellett volna a kérdezőnek feljelentést tennie, ha akérdésben leírtakat helyesen értelmezzük. Kis úr az "A" kft. tulajdonosaként – ha a kft. ügyvezetőjeis – köthet megállapodást "B" kft.-vel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Jövedelem közös tulajdon megszüntetése esetén

Kérdés: Közös tulajdon megszüntetésével (házasságfelbontást követően) kapcsolatos szerződés esetében a felek megállapodnak abban, hogy "xy" megváltási árat fizet "z-nek" 1/2-ed hányadú ingatlanrészéért. Ez a megváltási ár jövedelem lesz-e "z-nek", ill. "xy"-nál beszerzési értéknek számít-e majd, ha értékesíteni kívánná az ingatlant? Illetékköteles-e ez az összeg?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlannal összefüggésben akkor keletkezik adófizetésikötelezettség, ha megvalósul az ingatlan átruházása. Ingatlan átruházásából, avagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (véglegesátengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Előre kifizetett bérleti díj

Kérdés: 1997-ben előre kifizettük egy ingatlan (raktár) bérleti díját 20 évre, amelyet minden évben elhatároltunk. A szerződésben kikötött elővásárlási jogunkkal nem éltünk. 2007 áprilisában a bérbeadó az ingatlant értékesíti. Az elmaradt haszon címén lelépési díjat szeretnénk kérni. Hogyan történik az 1997-ben kiszámlázott bérleti díj visszavétele?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben – szerződésben rögzített módon – 1997-ben azingatlan 20 éves bérleti díját előre megfizették, akkor annak összegéből az1997. évet követő éveket terhelő összeget az Szt. 32. §-ának (1) bekezdéseszerint időbelileg el kellett határolni, és az így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Vállalkozói tevékenység megszüntetése vagy jogutódlása

Kérdés: Egy házaspár mindkét tagja, mint egyéni vállalkozó vezet egy-egy vállalkozást. A feleség vállalkozását a férj átveszi, és a kettőt összevonva ő üzemelteti tovább, a feleség a vállalkozói igazolványát visszaadja. Ebben az esetben a vállalkozás jogutódlásnak, vagy megszüntetésnek számít-e? Mi a teendő az egyik, illetve a másik esetben a feleség, illetve férj részéről?
Részlet a válaszából: […] Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát visszaadja,akkor ezzel a tevékenységét megszünteti, és a megszűnésre vonatkozó szabályokszerint kell az adókötelezettséget teljesíteni. Az Szja-tv. nem kezeli ajogutódlás esetét. A megszűnéskor meglévő tárgyi eszközöket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Csatlakozási díj elszámolása

Kérdés: Saját tulajdonú ingatlanunknál többlet-villamosenergiaigénnyel kapcsolatos csatlakozási díjat fizetünk az áramszolgáltatónak. Az áramszolgáltató értesítése alapján a csatlakozási díj 50 százaléka terheli társaságunkat. Az új hálózat az áramszolgáltató tulajdonába kerül. A fenti tétel végleges pénzeszközátadás, vagy ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint: az ingatlanokhozkapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet éshasználat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerűhasználatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Óvadék kimutatása

Kérdés: Ügyfeleink óvadékot fizetnek a bérbe vett eszközök biztosítékaként. A fizetett (kapott) óvadékot elkülönített bankszámlán kell-e tartani?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 270-271/A. §-ai tartalmazzák a óvadékra vonatkozó előírásokat,melyek 2004. május 1-jétől lényegesen megváltoztak.A kérdésre adandó válasz szempontjából a Ptk. 271. §-ának(3) bekezdését kell meghatározónak tekinteni. E szerint a felekmegállapodhatnak abban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.
1
4
5
6
8