Bérleti díj kedvezménnyel

Kérdés: Irodabérleti szerződést kötöttünk 36 hónapra, 2013. januártól. A bérleti díj 12 euró/négyzetméter havonta, de a bérbeadó kedvezményt biztosított úgy, hogy az első és második bérleti év első 5-5 hónapjában a bérleti díj felét kedvezményként elengedik. Így 2013. januártól májusig a négyzetméterár 6 euró, júniustól decemberig 12 euró. 2014-ben ugyanígy, majd 2015-ben minden hónapban 12 euró a négyzetméterár. Mivel szerződésbe foglalták a 3 évre történő vállalást és a kedvezményt, a bérleti díjat arányosan kell elosztani a 36 hónap alatt, és a 2013. évi zárásnál a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben költséget kell elszámolni. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt következtetéssel egyetértünk, az az időbeli elhatárolás számviteli alapelvből következik. (Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Követelések értékvesztésének megállapítása

Kérdés: A vagyongazdálkodási társaság az önkormányzat tulajdonában lévő lakás- és nem lakásbérleményeket kezeli, bérbe adja, bérleti jogviszonyban áll a bérlőkkel. A bérlők négy év alatt több mint 170 millió Ft hátralékot halmoztak fel. A bérlők zöme magánszemély. A felhalmozódott követelésekre százalékos mértékben értékvesztést számoltunk el, amelynek a mértékeit – a könyvvizsgálóval egyeztetve – a számviteli politikában rögzítettük. A követelések jogi úton történő behajtása akár évekig (a bérlő haláláig) is eltarthat. Van-e arra lehetőség, hogy az éven túli tartozások esetében – a számviteli politikában rögzített – 100%-os értékvesztés elszámolásától eltérjünk?
Részlet a válaszából: […] A követelések értékvesztése elszámolandó mértékének nagyságát – a számviteli törvény főszabálya szerint – a vevő, az adós minősítése alapján kell meghatározni. Az Szt. 55. §-ának (2) bekezdése csak a vevőnként, adósonként kis összegű követelések esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Bérleti jog megváltása címen bevétel

Kérdés: A kft. bérleti jog megváltása címen bevételt realizált, cserébe 5 évre szóló bérleti jogot biztosít a tulajdonában lévő ingatlan bérlője részére. Az így kapott bevételt el kell-e határolni 5 évre, vagy a szerződéskötéskori nettó árbevételnek kell tekinteni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen, el kell határolni.A kft. valójában bérleti jogot alapított 5 évre. Ennek a jognak az ellenértékét a szerződés megkötésekor az áfa felszámításával teljes összegében számlázni kell (T 311 – K 91-92, 467). Tekintettel azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Bérbeadó által elismert beruházás

Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett beruházás esetén, amennyiben a bérbeadó és a bérlő megállapodnak abban, hogy a bérlő által elvégzett beruházás összegével egyező értékű, a havi bérleti díjakban (pl. 20 hónap alatt) számlában adott kedvezményként (például a szerződéses bérleti díj 50 százaléka) elismeri a bérbeadó a beruházás értékét, valamilyen hányadát, miként alakulnak az ezen tárgykörben adott válaszok? Azaz a bérbevevő tárgyi eszközként nyilvántartásba veszi a bérelt ingatlanon végzett beruházást teljes összegében, innen számolja az értékcsökkenést? Ugyanakkor a bérbeadó árbevétele a jelzett időszakban csak a kedvezménnyel csökkentett összegű lesz? Helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt megoldás nincs összhangban a számviteli alapelvekkel. A bérbeadó ugyanis nem kedvezményt ad, hanem valamilyen arányban megvásárolja a bérbeadó által végzett beruházást, amelyet részletekben, a bérleti díj csökkentésével "fizet ki".A Számviteli Levelekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Személygépkocsi-használat kiküldetésnél

Kérdés: Szaklapban olvastam, hogy a kiküldetési rendelvény alkalmazásának egyik feltétele a saját tulajdonú személygépkocsi. Ha viszont útnyilvántartás alapján számolják el a személygépkocsi-költségtérítést, elfogadható a szívességi használatba kapott vagy bérelt személygépkocsi is, azonban ilyenkor nem lehet elszámolni a 9 Ft/km összegű normaköltséget, és meg kell fizetni a cégautóadót is. Helyes-e ez az állítás?
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. a kiküldetési rendelvény alkalmazásánakfeltételeként tételesen nem írja elő, hogy a személygépkocsi saját tulajdonbanlegyen. Az Szja-tv. 3. számú mellékletének II. 6. pontjában van utalás arra,hogy a kifizető által a magánszemélynek a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] Ha a magánszemély a térítésmentesen használatba adottingatlan felmerülő költségeit át kívánja terhelni a cégére, akkor be kelljelentkeznie bérbe­adási tevékenységre, és ki kell számláznia a felmerülő ésátterhelt költségeket.Ha tételes költségelszámolást választ a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Fejlesztési tartalék, bérleti jog

Kérdés: Fejlesztési tartalék feloldása lehetséges-e bérleti jognál?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy attól függ, a bérleti jogmegszerzése milyen eszközhöz kapcsolódik. A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése alapján a fejlesztésitartalékot a lekötés adóévét követő négy (az évközi módosítás szerint hat)adóévben megvalósított beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása az ingatlan megvásárlásakor

Kérdés: A kft. több éven keresztül – bérleti jogviszony alapján – bérelte egy magánszemély ingatlanát, amelyet kb. 5 éve felújított (nyilvántartva bérelt ingatlanon végzett beruházásként), majd 2008-ban ezt az ingatlant a kft. megvásárolta. Hogyan kell ezt a könyvekben rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt esetben a magánszeméllyel kötöttadásvételi szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérlő által végzett felújítástis figyelembe véve mennyi az ingatlan piaci értéke, továbbá a piaci értékfigyelembevétele mellett mennyi az ingatlan eladási ára....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Opciós bérleti jog elszámolása

Kérdés: A kft. opciós bérleti jogot vásárolt egy újonnan épülő irodaházban. Amíg az épület nem készül el, hol kell nyilvántartani a vásárolt bérleti jogot?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint a bérleti jog azingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közé tartozik akkor is, ha azopciós, azaz a jövőbeni bérleti jogviszonyra vonatkozik. Természetesen, az ígyállományba vett (T 126 – K 384) vagyoni értékű jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Művelési ág besorolás megváltoztatásának költségei

Kérdés: A társaság jelenleg bérelt telephelyen működik, gépeit is itt tárolja. A bérbeadó szerződésszerűen bejelentette, hogy a bérleményt egyéb hasznosítási elképzelései miatt nem kívánja a továbbiakban bérbe adni. Lehetőségként kínálkozott bérlésre, esetleg későbbi megvételre a társaság tulajdonosainak a tulajdonában álló, a szomszédos településen elhelyezkedő terület. Ezen terület jelenlegi művelési ági besorolása azonban nem megfelelő. Az érintett önkormányzat a változtatást támogatta, a szükséges tervezési munkát azonban csak abban az esetben kezdeményezi, ha a kft. állja annak a költségeit. Továbbá azt is kikötötte, hogy a kft.-hez nem köthető módosítások a Településszerkezeti tervbe, a Szabályozási tervbe, a Helyi építési szabályzatba is belekerüljenek. A kft. magára vállalta a teljes költséget. A tervezői munka egy része már 2008-ban megvalósult, másik része 2009-ben. A leírtak alapján a tervezői munka költsége a társasági adó, illetve a különadó rendszerében a részteljesítések éveiben elismert költségnek számít-e? Az áfa visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem.A szóban forgó terület művelési ág besorolásamegváltoztatásáért a kft.-nek valójában hatósági díjat kellene fizetnie (azt isa tulajdonosok helyett!) az önkormányzatnak. Ezen hatósági díjnak a kft.-néltörténő elszámolása sem minősíthető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.
1
3
4
5
8