143 talált cikk a beruházás bekerülési értéke kifejezésre

Kérdés: 2011. évtől kötelező a külföldi pénzeszközben nyilvántartott követelés, kötelezettség, hitel, kölcsön év végi átértékelése, az átértékelési különbözet könyvelése a problémám. A 2011. évi árfolyammozgások igen jelentős különbözetet eredményeznek, amelynek következtében a társaságok veszteségesek lesznek. Van-e lehetőség az árfolyamveszteség elhatárolására? Ha igen, az milyen átértékelési körre vonatkozik?

Kérdés: Az önkormányzati tulajdonban lévő földút egy mezőgazdasági zrt. területén helyezkedik el. Az MVH közleménye 75%-os támogatást biztosít mezőgazdasági utak fejlesztésére. Az önkormányzatnak nincs forrása a beruházás finanszírozására, így a támogatási kérelmet a zrt. nevében adja be. A teljes beruházást a zrt. bonyolítja le, majd átadja az önkormányzatnak, és bérleti szerződést köt az út használatára. Hogyan kell a gazdasági eseményeket könyvelni? A tervezett útépítés nem építési­engedély-köteles, az önkormányzat nem tudja visszaigényelni az áfát.

Kérdés: Fejlesztési tartalékból használt tárgyi eszközt vásároltunk. A vásárolt tárgyi eszközt még abban az évben értékesítettük. Felhasználhatjuk-e ilyen esetben a fejlesztési tartalékot?

Kérdés: A fejlesztési tartalék felhasználása szempontjából mi alapján lehet eldönteni, hogy beruházásról vagy felújításról van-e szó? Ha jól értelmezem, akkor felújítást nem lehet a fejlesztési tartalék terhére megvalósítani.

Kérdés: A cég a megvalósított beruházásra jóteljesítési garanciát kapott. A garanciát lehívta a cég. A tárgyi eszköz javítását egy harmadik féllel végeztette el. Hogyan kell könyvelni a lehívott bankgaranciát és a harmadik fél által végzett javítást? A lehívás és a javítás nem azonos évben történik.

Kérdés: Társaságunk termálfürdő és élményfürdő megvalósítását tervezte. Ehhez próbafúrásokat és terveket készíttetett. A bejövő számlákon lévő elő­zetesen felszámított áfát mint következő időszakra átvihető követelést állította be. A tervek között szerepelt az önkormányzattal közös üzemeltetés, illetve befektetőnek történő értékesítés. A gazdasági válság meghiúsította mindkét elképzelést. A tagok a beruházást ki akarják selejtezni, de mi lesz az áfával? A társaság egyéb tevékenysége tárgyi mentes.

Kérdés: Humán-egészségügyi ellátást és oktatást is végző társaság saját rezsis beruházást végez. A beruházás folyamatában nem igényelhette vissza az áfát, ezért azt a beruházási számlán bruttó összeggel könyvelték. A létesítmény az egészségügyet fogja szolgálni. Amikor a beruházás végleg elkészül és üzembe helyezik, hogyan járok el helyesen az áfát illetően? A beruházás nettó értékére rászámolom a 25% áfát, amit befizetendőként bevallok, visszaigényelhető összeg pedig nem lesz?

Kérdés: Ingatlant vásárolunk, két év alatt felújítjuk, de nem aktiváljuk, mert a felújítás függvénye, hogy az önkormányzat megadja-e a használatbavételi engedélyt. Ezen idő alatt nem használunk fel fejlesztési tartalékot (a felújítás összegének megfelelően). Amikor a felújítás befejeződött, a használatbavételi engedélyt megkaptuk, a beruházást akkor aktiváljuk, abban az évben feloldhatom a teljes összegre (bekerülési érték+felújítás) a fejlesztési tartalékot?

Kérdés: A következőkben felsoroltak közül melyik minősül saját vállalkozásban megvalósított beruházásnak? A társaság üzemcsarnok komplex felépítésére egy vállalkozót bíz meg; több vállalkozót bíz meg, kivitelezési folyamatot saját műszaki igazgatója felügyeli, koordinálja. A társaság az üzemcsarnok felépítésére egy vállalkozót bíz meg. Az építkezéshez szükséges anyagot a társaság szerzi be, a vállalkozó kizárólag a kivitelezési szolgáltatást nyújtja a társaság által átadott anyagok felhasználásával. A társaság az üzemcsarnok felépítését részben saját szakemberekkel, részben vállalkozó partnerek bevonásával végzi. A beruházáshoz szükséges anyagot a saját szakemberek által végzett munkálatokhoz a vállalkozás szerzi be. Az előbbi azzal, hogy a saját téglaüzemében készített téglát is felhasználja. Kérem továbbá tájékoztatásukat, hogy a 1065-ös bevallás 10., 70., valamint 75. sorában a fenti kérdéshez kapcsolható megfogalmazások között mi a különbség?

Kérdés: A beruházásra devizában adott előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete elszámolható-e a bekerülési értékben akkor, ha az előleg finanszírozására kapott hitel árfolyam-különbözetét az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján figyelembe vesszük a bekerülési értékben? Nem sértené-e az összemérés számviteli alapelvét, ha az előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete az eredménytartalékban, míg az ahhoz tartozó forrásoldali hitel árfolyam-különbözete a mérlegben az eszközök bekerülési értékének részeként kerülne elszámolásra?