Ültetvény elidegenítése

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető társaság az állami támogatással megvalósuló, még termőre nem fordult gyümölcsfaültetvényét arra jogosult magánvállalkozónak kívánja értékesíteni. (Az ültetvény 3 éves.) A társaság a mikrovállalkozásokra vonatkozó társaságiadóalap-csökkentés lehetőségével élt a beruházás alapján. A bérelt termőföld nem része az adásvételnek. Kérdések: Hogyan történjen a számla kiállítása (mit tartalmazzon)? Mi történik a kötelezettségek között szereplő állami támogatás összegével? Milyen egyéb adózási kérdésre kell még figyelni a beruházás értékesítésekor?
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. 13. §-ának 16. pontja szerinti tartalmú számlát kellkiállítani. Abban az esetben, ha a társaság az ültetvényberuházásalapján élt a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontjában biztosítottkedvezménnyel, de az ültetvényt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Ügyvédi iroda számvitele, adózása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, áfaalany, egyszemélyes ügyvédi iroda milyen számviteli és adózási feltételek közül választhat, illetve mi kötelező rá nézve? Van-e előtársasági időszaka? Van-e számára valamilyen speciális előírás? A tag részére nem munkabér, hanem tagi jövedelem jár. Kötelező-e a minimálbér bejelentése, illetve adózása?
Részlet a válaszából: […] ...középvállalkozásokra vonatkozó sajátosadózási előírások (általában kedvezmények) a társasági adóban a következők:2004-ben:– a beruházás értéke (feltételekkel), de legfeljebb azadózás előtti nyereség, és legfeljebb 30 millió forint közül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Víziközmű-társulat számvitele

Kérdés: A Számviteli Levelek 16-17. számában a 318. kérdésre adott válaszban foglalkoztak a víziközmű-társulatok számvitelével. Van-e változás a gazdasági események könyvelésében? Hogyan történik a küldöttgyűlés által jóváhagyott érdekeltségi hozzájárulás előírása (10 évre előre, részletfizetés van)? És hogyan kell könyvelni a befizetett érdekeltségi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...elő kell írni): T 368 – K 9679.Könyvelni kell természetesen a ténylegesen befizetett összeget is: T 384 – K 368.Amennyiben a víziközmű-beruházás megvalósul, akkor aberuházási szállítók elfogadott számláit beruházásként el kell számolni: T 161,466 – K 455,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Beruházás lakóhely és iroda célját szolgáló ingatlanon

Kérdés: Egy szoftverkészítéssel, számítógép-forgalmazással és számítástechnikai oktatással foglalkozó kft. riasztót kíván beszerelni a házába. A cég székhelye megegyezik a tulajdonosok lakóhelyével, az iroda is a lakásban van. Elszámolható-e az egész beruházás a cég beruházásaként, vagy csak törtrésze? Az áfát vissza lehet-e igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...a beruházást a kft. valósítja meg, első lépéskénta teljes összeg a kft. beruházásaként számolandó el, de arányos részétellenérték nélküli juttatásként indokolt átadni a magánszemélyeknek, amelynekrévén a magánszemélyek adóköteles jövedelemhez jutnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Önkormányzati szennyvízberuházás támogatása

Kérdés: A kft. az elmúlt évben több önkormányzatnak készített – a SAPARD-program keretében – pályázatot szennyvízberuházás támogatására, illetve 2004-ben is több beruházás előkészítése folyik, amelyek pályázatát készíti majd. Az áfatörvény 2004. évi változása alapjaiban érinti ezen beruházásokat. 1. Az önkormányzatok a SAPARD-program keretében pályáznak külön-külön, a saját, helyi szennyvízcsatorna-hálózatuk, illetve szennyvíztelep megépítésére. A pályázatok támogatásáról szóló döntés 2003 decemberében megszületett. Az önkormányzatok adólevonási joggal rendelkeznek. Az önkormányzatok a konkrét esetben visszaigényelhetik a beruházás áfáját azzal, hogy 10 évig áfafizetési kötelezettség is terheli őket a bevételeik tekintetében? 2. Mi a helyzet, ha az önkormányzat 2004-ben nyer a SAPARD-programban támogatást, de a szennyvízhálózatot saját maga üzemelteti, és ő számláz a lakosság felé szennyvízdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...származik, amelyet a koncesszióról szóló törvény felsorol. Ígynem visszaigényelhető 2004-től az önkormányzat szennyvízberuházásához történtbeszerzések áfája. Az átmeneti szabályok szerint azon adólevonási joggalrendelkező önkormányzatok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy autómosó tevékenységet folytató vállalkozás fűtési rendszert szeretne kiépíteni bérelt telephelyén. Eddig egyáltalán nem volt ott fűtés. Ha a cég mikrovállalkozásnak minősül, és az egyéb feltételeknek megfelel, igénybe veheti-e a beruházás értéke alapján az adózás előtti eredményt csökkentő kedvezményt? Ha olyan fűtési rendszert épít ki, amely ún. hőlégfúvásos, és gázolajjal fűtenek, akkor a gázolaj jövedéki adója visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közésorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházásokértéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás,bővítés, rendeltetésváltoztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Vízműkút létesítésének elszámolása

Kérdés: A közhasznú társaság 34 önkormányzat tulajdonában lévő vízközművek üzemeltetését végzi. A vízközművek önkormányzati tulajdonban vannak. Az egyik önkormányzat pályázatot nyújtott be a területfejlesztési tanácshoz mélyfúrású vízműkút létesítésére, és így 4 millió forint támogatást kapott, amelyet – megállapodás alapján – átadott a kht.-nak. A kht. a kútépítést saját beruházásként valósította meg, saját erővel kiegészítve a támogatást. A mélyfúrású kutat tárgyi eszközként hol kell nyilvántartani, hogyan történik annak az értékcsökkenésileírás-elszámolása? Aktiválhatja-e azt a kht.? Vagy csak a hozzájárulása arányában számolhat el értékcsökkenési leírást?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzatnak át kell adni. A mélyfúrású kút – szerintünk – egy kút, ebbőlkövetkezően a térítés nélküli átadásakor a beruházási számláról nemcsak atámogatásból megvalósított hányadát kell kivezetni, hanem a teljes bekerülésiértékét is (T 8891 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...előjele (+).6. Szállítói kötelezettség változásaA szállítói kötelezettség megállapításánál figyelmen kívülkell hagyni a beruházási szállítókat (azok a befektetési tevékenységhezkapcsolódnak). Amennyiben a szállítói kötelezettség év végén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Építési-szerelési munkák önköltsége norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?
Részlet a válaszából: […] ...során alkalmazható,teljesítési fokkal történő arányosítással, de használható a sajátvállalkozásban végzett építési-szerelési beruházások, felújítások közvetlenönköltsége meghatározása során is. (Nagyon lényeges! A módszer alkalmazásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1944. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: az irodaház építési munkái 2002-ben kezdődtek. 2003. november 25-én használatbavételi engedély megszerzése érdekében kérelmet nyújtottunk be a helyi önkormányzathoz. A használatbavételiengedély-kérelemhez csatolva hatósági és egyéb jegyzőkönyveket, illetve hozzájárulásokat, amelyeket a szakhatóságok adtak ki. Ahasználatbavételi eljárás megkezdését követően, 2004 januárjában derült ki, hogy a környező irodaházak által több éve használt, és a szóban forgó épülethez vezető út útügyi szakhatósági engedélyek kiadása még nem történt meg. Ezért az önkormányzat a használatbavételi engedélyt nem adta meg. (A szóban forgó út kivitelezése nem volt része az irodaház-beruházásnak!) Az úthasználati engedélyt 2004. május 27-én adták ki. Az irodaház hasznosítása 2004. január 1-jével megkezdődött. Az épület műszaki átadás-átvétele 2003 decemberében kezdődött és 2004. január 21-én fejeződött be. Milyen időponttal kell az épületet aktiválni? Lehet-e az adott esetben alkalmazni az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is hivatkozott válaszunkban rögzítettük, hogymilyen feltételei vannak a rendeltetésszerű használatbavételnek. Ezenfeltételek közül – a kérdésben leírtak alapján – egy lényeges feltétel nemteljesült: a használatbavételi engedélyt nem kapták meg. A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.
1
104
105
106
134