Célelőirányzatból kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Állattenyésztéssel foglalkozó kft. az FVM-mel kötött támogatási szerződés alapján a vidékfejlesztési célelőirányzatból a 104/2001. Korm. rendeletre hivatkozással támogatást kapott. A beruházás jogcímei: úthálózat-fejlesztés, állattenyésztő telep energiaellátásának fejlesztése, a felvásárlótelephez kapcsolódó útmérleg, amely építés, tárgyieszköz-beszerzés, fejlesztésihozzájárulás-fizetés formájában valósult meg. A támogatást jogosulatlan felhasználás esetén vissza kell fizetni. Hogyan kell a támogatást elszámolni? Tőketartalékba helyezés esetén hogyan számolandó el az értékcsökkenési leírás? A társasági adó alapjánál milyen korrekcióval kell számolni, ha maradványérték is van? A válaszok egyértelmű megértése érdekében kérem a könyvelési tételek megjelölését is.
Részlet a válaszából: […] ...a tőketartalékba kell helyezni (könyvelési tétel: T 384 – K 412, amennyiben a folyósított támogatással, juttatással közvetlenül a beruházási szállítót egyenlítették ki, akkor a könyvelési tétel: T 455 – K 412).Itt jegyezzük meg, a hivatkozott kormányrendeletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Beruházás elszámolása részletfizetéssel

Kérdés: A kivitelező számláját beruházásként teljes összegében elszámoltuk, amit az üzembe helyezéskor aktiváltunk. A kivitelezővel a számlázott ellenérték 7 év alatti, részletekben történő megfizetésében állapodtunk meg, amit a hosszú lejáratú kötelezettségek között mutatunk ki. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...számlát kell kiállítania (az áfa felszámításával), amit a megrendelő (a beruházó) – általában áfa nélküli értéken – beruházásként számol el. A kötelezettségként ilyen címen kimutatott összeget az Szt. 42. §-a alapján kell hosszú, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Számlázás a pénzügyi lízingnél

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...az értékesítés árbevételét és a követelést a lízingbevevővel szemben, a lízingbevevőnek pedig a tárgyi eszköz beszerzését beruházásként (a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválva), és kimutatni a lízingbeadóval szembeni kötelezettségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Telekhányadok és lakások értékesítésének áfája

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?
Részlet a válaszából: […] ...(ezen keresztül a lakások) bekerülési értékébe tartoznak, elsődlegesen a készletek között kell azokat állományba venni.A lakásberuházások egyéb elszámolási kérdéseivel a Számviteli Levelek 41-42. számában a 816. kérdésre adott válaszban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Bányanyitással, -bezárással kapcsolatos költségek elszámolása

Kérdés: A kft. 2002. év elején bányatelket vásárolt a hozzá tartozó bányászati joggal. Agyagkitermelésre 2002-ben nem került sor. Novemberben elkészítette a rekultivációs tervet a bányabezáráshoz és az egyéb dokumentumokat. A rekultivációs időszak 4 év, addig igény esetén a bányában lévő agyagot kitermelik. Hogyan kell elszámolni a bányatelek-vásárlást, a bányászati jog vételét, a rekultivációs és bányabezárási dokumentációt, a 4 év során felmerülő rekultivációs ráfordításokat?
Részlet a válaszából: […] ...bányatelek-vásárlást elsődlegesen beruházásként kell elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor (az adott esetben az agyagkitermelés megkezdésekor, ha a telket egyébként másra nem használják) aktiválni kell az ingatlanok között.A bányaművelésre igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Fejlesztési tartalék földterület-vásárlásra

Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján képzett fejlesztési tartalék felhasználható-e földterület, telek vásárlására? A kérdés azért merül fel, mert a fejlesztési tartalékkal a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása helyett csökkenthető az adóalap. A földterület, a telek után azonban értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető, így gyakorlatilag "megnyerhető" a földterület, a telek bruttó értékének társasági adója.
Részlet a válaszából: […] ...tartalékot meddig, milyen célra kell felhasználni. E szerint a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben beruházásra kell fordítani. A beruházások közül az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja csak a nem pénzbeli,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Mezőgazdasági támogatások elszámolása

Kérdés: A vissza nem fizetendő, fejlesztési célra kapott támogatások halasztott bevételkénti elszámolása vonatkozik-e az ültetvénytelepítésre, vagy ezekre a 215/2001. Korm. rendeletet kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a tőketartalékba kell helyezni a folyósítással egyidejűleg. Mivel az ültetvénytelepítés a hűtőtároló-építéshez hasonlóan beruházás, a beruházás viszont fejlesztés, így az ilyen címen kapott támogatást a tőketartalékba kell helyezni.A leírtakból következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Üdülőingatlan-építés áfája

Kérdés: A társaság 2002-ben üdülőingatlan építését határozta el, majd az építési engedély birtokában annak kivitelezését is megkezdte. Az üdülőingatlan a tervek szerint a saját munkavállalók és a tagok üdülését, pihenését szolgálja, illetve helyet ad a munkavállalók rendszeres továbbképzésének is. Kérdés, hogy az üdülőberuházás megvalósítása érdekében beszerzett anyagok felhasználása, az igénybe vett szolgáltatások az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez való felhasználásnak minősülnek-e? Helyesen jár el a társaság, ha a beruházás érdekében beszerzett anyagok, szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját levonható adóként érvényesíti?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság által épített üdülő a tagok és a saját munkavállalók pihenését szolgálja, illetve emellett a munkavállalók rendszeres szakmai továbbképzésének helyszínéül is szolgál. Az építéshez kapcsolódó beszerzések – amennyiben a tagok, munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Tárgyieszköz-beszerzés áfájának visszaigénylése

Kérdés: Az áfabevallás 27. sorában kiemelendő a tárgyieszköz-beszerzés alap- és áfaösszege. Ebben a sorban csak a már aktivált tárgyi eszközök alapját és áfáját lehet kiemelni, vagy a folyamatban lévő, a még nem aktivált beruházásét is? A problémánk alapvetően abból adódik, hogy a tehergépjármű beszerzése például a III. negyedévben történt, aktiválni viszont csak a IV. negyedévben lehet. Így az egyik időszakban még nem, a másik időszakban pedig már nem vagyunk jogosultak az áfa visszaigénylésére.
Részlet a válaszából: […] ...az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, az adóalany a beszerzés adóval növelt ellenértékét megfizette, és a beruházás bekerülési értékeként a beruházási számlán elszámolta.Az Áfa-tv. a visszaigénylést a fenti kritériumok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Lakásingatlan szerződéskori értéke

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.
Részlet a válaszából: […] ...megszerzésével kapcsolatban felmerült kiadás (például megfizetett illeték), az eladásra kerülő ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházás költsége (az ingatlan értékét, állagát megóvó ráfordításokon felül az ingatlan forgalmi értékét növelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.
1
113
114
115
134