1400 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: A cég bérel egy kivett lakóház, udvar megnevezésű, 411 négyzetméter területű ingatlant. A bérbeadóval megállapodtak, hogy legkésőbb 5-6 éven belül a cég megveszi az ingatlant. A bérleti szerződést úgy kötötték, hogy a cég értéknövelő beruházásokat hajt végre az ingatlanon. Az udvaron található romos garázst és a garázzsal egybeépített kerítést a cég elbontotta, a fákat kivágta és az udvart átalakította parkolóvá. Az udvar másik oldalán található kerítésen végzett kisebb bontás után a kerítést átalakította. A későbbiek során a lakóépületet is szeretné felújítani és irodává, tárolóvá átalakítani. Ez egyelőre bérelt ingatlanon végzett beruházás, felújítás, célszerű megbontani aszerint, hogy épület, parkoló vagy kerítés. Nem tudom eldönteni, hogy a bekerülési érték része-e, vagy igénybe vett szolgáltatás (a kerítésbontás, sittelhordás, illetve épületbontás, sittelhordás, kapukészítés). Amikor megveszi a cég az ingatlant, akkor a bekerülési értéket meg kell osztani telekre és építményre, az építményeket épületre, kerítésre, parkolóra. Az ingatlan megvásárlását követően hogyan kezelem majd a bérelt ingatlanon végzett beruházást, felújítást?

Kérdés: Társaságunk egyik telephelyén 2015-ben elkezdett egy felújítást, amelyen a 2015-2016 évek során csak tervezési díj, illetve eljárási díjak jelentek meg. Mivel a felújítás feltételei számunkra nem voltak megfelelőek, így a konkrét felújítás el sem kezdődött, de a Felújítás számlán azóta is ott van a befejezetlen beruházás összege. Ezt el kell onnan vezetni? Azt tanácsolták, hogy terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, amivel nem értek egyet, mert semmi nem lett aktiválva. A könyvvizsgáló szerint rendkívüli veszteségként kell könyvelni.

Kérdés: Kizárólag mezőgazdasági szántóföldi termeléssel – elsődleges mezőgazdasági termelés – foglalkozó kft. e tevékenységéhez új, még használatba nem vett vetőgépet, traktort stb.-t vásárolt ez évben. Ilyen esetben a 2017. évi adózás előtti eredményéig csökkentheti-e gépek nettó beszerzési értékével a 2017. évi adóalapját? Mit jelent a 7. § (12) bekezdése a) pontjának előírása a fentieket is figyelembe véve? E gépek meddig nem eladhatók? Milyen előírást kell még figyelembe venni?

Kérdés: Ügyfelem GINOP-támogatást nyert ("Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása"), amelynek részei: De minimis támogatás, Regionális beruházási támogatás, Kis- és középvállalkozások vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás, Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás. A projekt eredménye egy saját fejlesztésű egyedi gép prototípusának létrehozása, amely sorozatgyártásra lesz alkalmas (máshol). Létrejön saját forrásból és az igényelt támogatásból. A projekt során (eleje 2016, elszámolása várhatóan 2018) keletkezett eszközbeszerzések (amiből összerakják a gépet), a beléjük beépített szoftverek, közbeszerzési költségek, a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, anyagköltségek hogyan könyvelendők az évek során? Úgy gondoljuk, hogy az 5. Számlaosztályban elsődlegesen, majd év végén átvezetve azt a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként, lekötött tartalékképzéssel, minden évben. Majd a prototípus elkészülte után átvezetjük a szellemi termékek közé. 2016-ban támogatási előleget is kaptunk. Azt hogyan könyveljük?

Kérdés: A kft. a vállalkozás székhelyén végzi tevékenységét, ami általában az ügyvezető saját ingatlana. Ingyenesen bocsátja rendelkezésre a műhelyt, a raktárt, a garázst. Ebben az esetben szívességi használat valósul meg. Számviteli szempontból mi a helyes eljárás? Ingyenes szolgáltatás, vagy egyszerűbb lenne egy minimális értéken kiadni? Az ingatlanon végzett beruházások (pl. ablakcsere, festés) ilyen esetben elszámolhatók, áfájuk visszaigényelhető?

Kérdés: Cégünk különféle, a társaság gyártói és adminisztratívfeladat-ellátásához szükséges nyomdaipari termékeket (csomagolóanyag, elszámolási nyomtatványok, boríték, számlalevél, reklámanyag stb.) vásárol, melyhez az alapanyagot a nyomda biztosítja. A termékek egyediesítettek, melyeket a nyomda cégünk igényeinek megfelelően, a cégünk által kért méretben, kivitelben készít el, például a csomagolóanyagon, nyomtatványon feltünteti cégünk logóját és egyéb termék- vagy céginformációkat. Ennek megfelelően a termékeket nem továbbértékesítési céllal szerezzük be, hanem azért, mert a saját tevékenységhez ezek a nyomtatványok szükségesek (ezek más számára értékkel nem bírnak). Tekinthetjük-e a nyomda teljesítményét anyagköltségnek a helyi iparűzési adó számítása során?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban levő lakások felújítását vállaltuk néhány dolgozónk lakhatásának biztosítására. A lakások berendezésének költségeit is társaságunk viseli, az eszközök a tulajdonunkban maradnak. Az önkormányzat bérlőkijelölési jogot biztosít 5 évre ellenérték nélkül. A dolgozók az önkormányzattól fogják bérelni a lakást, és oda fizetik a bérleti díjat. Amennyiben üresen áll a lakás, cégünk fizeti a bérleti díjat. Az elszámolás keretében idegen ingatlanon végzett beruházásként kezeljük a felújítást, a bekerülési érték az áfát is tartalmazza, és a bérlőkijelölési jog időtartamának megfelelően amortizációt számolunk el. A lakások, berendezések amortizációja szerintünk nem növeli a taoalapot. Helyes-e a fenti elszámolás? Vannak-e egyéb adó- vagy járulékvonzatai? Hogyan kezeljük az üresen álló lakások utáni bérleti díjat?

Kérdés: A mezőgazdasági főtevékenységgel bejelentett társaságnál a nagy értékű terményszárító berendezést elbontják. A bontásból származó eszközök egy részét (a nagyobb értékű berendezéseket) új szárító megvalósítása során felhasználják, más részét értékesítik, illetve hulladék vasként kerül értékesítésre. Helyesen járunk-e el, ha a nagyobb értékű berendezéseket a tárgyi eszközök közé beruházásként – az értékbecslés szerinti piaci értéken – felvesszük, majd aktiváljuk az új szárítóval? A visszanyert egyéb eszközöket, hulladék vasat készletre vesszük, és onnan szintén értékbecsléssel, piaci értéken az eladással egyidejűleg kivezetjük. Ezt követően a maradék nettó értéket terven felüli értékcsökkenésként számoljuk el. Esetleg selejtezhető a terményszárító, mivel bontásra kerül? Ez esetben nincs terven felüli értékcsökkenés.

Kérdés: A kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék, valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Mivel elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?

Kérdés: Vásároltunk egy 50 literes villanybojlert 44 ezer forintért. Épülettartozékként vagy kis értékű berendezésként kell nyilvántartásba venni? Ha épülettartozék, akkor milyen értékcsökkenési leírási kulcsot kell alkalmazni?