Követelésre 100 százalékban értékvesztés

Kérdés: Olyan elismert és elfogadott vevői követelések esetében, amelyekre 100%-os értékvesztés került elszámolásra, azaz a nyilvántartási összege nulla, de nem behajthatatlan, ezért hitelezési veszteségként még nem írható le, behajtás miatt viszont peresítésre került, mi a teendő az év végén? Miként kell elszámolni, hogyan kell kimutatni a beszámolóban?
Részlet a válaszából: […] ...(két főkönyvi számlán szereplő azonos érték különbözeténekösszegében) fog a főkönyvi számlán szerepelni, azt nulla értéken kell abeszámoló mérlegében is, az azt alátámasztó leltárban is kimutatni. Akönyvekből (a főkönyvi nyilvántartásból)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címkék:  

Adózott eredmény a tőkekivonásnál

Kérdés: A Gt. szerint a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – a törzstőke arányában – a törzstőkén felüli vagyon összegét is. A korábbi évek felhalmozott tőketartalékának és eredménytartalékának figyelembevétele mellett megköveteli-e ez a rendelkezés a folyó év eltelt időszaka eredményének, mint már meglévő vagyonnak az arányos figyelembevételét is?
Részlet a válaszából: […] ...hat hónappal megelőző időpont. Ha a tőkekivonásról való döntéstmegelőzően hat hónap még nem telt el az előző üzleti év számviteli beszámolójamérlegfordulónapjától, akkor ezen beszámoló mérlege szerinti saját tőke elemeitkell számításba venni. Ha eltelt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címkék:  

Romániában alapított cég adózása

Kérdés: Egy magyar kft. (belföldi magánszemély tulajdonosokkal) magyar terméket értékesítene Romániában a tengerparton nyaralóknak. Ott kellett egy céget alapítania ahhoz, hogy pénztárgépet üzemeltethessen, nyugtát adhasson. A magyar tulajdonos a kinti cég tulajdonosa is. A két cég számvitele, adózása, bevallása, bejelentési kötelezettsége miként alakul? (Pl. Mo. Beszámoló, Adóbevallások: 1029 Tao. 1008.) A kinti könyvelésnek van valami köze az ittenihez? A tag Magyarországon fizeti a járulékokat, szja-t. Nyári szezonális a tevékenység.
Részlet a válaszából: […] A Romániában alapított céggel kapcsolatos kötelezettségeketRomániában kell teljesíteni. Eltérés az 1008-as bevallás vonatkozásban van, aztMagyarországon kell teljesíteni, mivel a magyar magánszemélyek romániaimunkavégzése után is Magyarországon kell a személyi jövedelemadót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Adatállomány kezelése

Kérdés: A 4454. és a 4672. számú kérdésekre adott válasz kapcsán szeretném megragadni az alkalmat, hogy egyetértésemmel éltessem a megjelent összegzést a könyvelőváltás témakörben. A XXI. században elképzelhetetlen, hogy az adatok kivonata, nyomtatott formája értékelhető legyen az ügyfél számára. Ezért is fontos, hogy a könyvelő kezelje a kérdést. Mindazonáltal nem értek egyet a kérdezővel, aki kiszolgáltatottnak titulálja a szakmánk képviselőit. Szeretném azonban jelezni, hogy a könyvelési adatbázisoktól jogilag nehezen függetleníthető szakaszokat találtam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 60/A., illetve 84/A. §-aiban. Kérem, hogy erősítsék meg, a hivatkozott szakaszok nem érvényesülnek a megbízott könyvelő által alkalmazott szoftverek által elkészített adatállományok esetében!
Részlet a válaszából: […] ...vezeti a könyvvitelinyilvántartásokat, dolgozza fel a könyvelés során előállított adatokat, majdkészíti el az Szt.-ben előírt beszámolót. Bár a megbízott könyvelő jellemzően asaját számítástechnikai eszközeivel dolgozik, a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszemélyes kft.-nél a beszámoló elfogadása

Kérdés: Egyszemélyes kft.-nél a beszámoló elfogadása hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 141. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint ataggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerintibeszámoló jóváhagyása. A Gt. 168. §-ának (1) bekezdése alapján pedig azegyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címkék:  

Kéttagú társaság taggyűlése

Kérdés: A kétszemélyes társaság "zárszámadó" taggyűlésére a kisebbségi tulajdonos nem megy el. A többségi tulajdonos a megismételt taggyűlésen dönthet?
Részlet a válaszából: […] ...mert mind a kettőnek azonos mértékű a szavazati joga.) Ma már nincs"zárszámadó" taggyűlés, legfeljebb a számviteli törvény szerinti beszámolótjóváhagyó taggyűlés. Sőt, ha a társasági szerződés így rendelkezik, a taggyűléshatáskörébe tartozó ügyekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címke:

Devizakölcsön visszafizetése más devizában

Kérdés: A 100%-ban külföldi anyavállalat tulajdonában lévő magyar gazdasági társaság (leányvállalat) 2010. 01. 01-től áttért az euróban történő könyvvezetésre. Az anyavállalat – megállapodás alapján – USD-t és japán jent adott át leányvállalatának a szállítói tartozások kiegyenlítésére, amelyet a folyósítást követő napon euróban kell visszafizetnie, meghatározva a visszafizetendő euró összegét is. Ha a visszafizetés elmarad, az anyavállalat euróban kamatot számít fel. Jelenleg a leányvállalat a fentiek szerint átvett devizát a folyósított devizanemben, a bekerülés napjára vonatkozó MNB-árfolyamon átszámított euróértéken veszi nyilvántartásba, és az anyavállalat felé ugyanezen euróértéken tartja nyilván az USD és a japán jen miatti kötelezettséget. Ebből az következik, hogy a beszámoló fordulónapján a kötelezettséget mint devizás tételt értékelnie kell. Helyes-e az az álláspont, hogy a leányvállalatnak az USD és a japán jen összegét, mint euróért vásárolt devizát, a megállapodásban rögzített, mint ténylegesen fizetett euró alapján meghatározott nyilvántartásba vételi árfolyamon kell nyilvántartásba vennie, és a megállapodásban rögzített euró jelenik meg a leányvállalat könyveiben, mint az anyavállalattal szembeni kötelezettség? Ebben az esetben az éves beszámoló fordulónapján az euróban fennálló tartozást nem kell értékelni, mint más devizanemben fennálló tartozást.
Részlet a válaszából: […] A kérdésként megfogalmazott álláspontra a rövid válasz az,hogy az álláspont nem helyes, mert a leányvállalat nem USD-t és japán jentvásárolt euróért, hanem USD-t és japán jent kapott, mint kölcsönt, amelyeteuróban kell visszafizetni.Az Szt. 60. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címke:

Díjkiegészítés ehójának elszámolása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá nem tartozó, az Szja-tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet az Szt. szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított egészségügyihozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyi hozzájárulási alap együttes összegét. A hivatkozott jogszabályi előírás alapján a "potenciális" osztalékra megállapított, de a vállalkozást terhelő adó a társas vállalkozás melyik évét terhelő költség lesz? Ha a nyereséget terhelő költség, akkor az nem okoz megoldhatatlan számítást? (Az adózás utáni eredmény alapján megállapított egészségügyi hozzájárulás csökkenti az adózás előtti, illetve az adózott eredményt, ami alapján csökken a "potenciális" osztalék, csökken az erre jutó eho és így tovább!) Kivitelezhető a szabály "potenciális" osztalék eho-szabályának alkalmazása, ha a társas vállalkozás be kívánja tartani a teljesség elvét?
Részlet a válaszából: […] ...az egészségügyihozzájárulást, amelyet az Eho-tv. 3. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyévet követőév május 31-éig jóváhagyott beszámoló alapján lehetne pontosan meghatározni.A leírtakból az következik, akkor lenne egyértelműenvégrehajtható a törvényi előírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címke:

Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: "A" Kft. és "B" Kft. tulajdonosa (részesedése 90%) "X" Kft. "A" Kft. "X" Kft. ingatlanait, objektumait bérli. "A" Kft. "B" Kft. alvállalkozója "B" Kft. több szerződött munkájában. Kérdés: 1. Kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni? 2. Ellenőrzött ügyletek-e a fenti esetek? Ha igen, kell-e a szokásos piaci ár megállapításához külső független ügyleteket keresni, melyek az összehasonlítás alapjául szolgálnának? (Véleményünk szerint – ismerve a fenti cégek tevékenységét – ilyet nem tudnánk találni a szabad piacon!) 3. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzéskor kérhetik a transzferár-nyilvántartást? Ha igen, akkor milyen paramétereket kell minimálisan dokumentálni? 4. Valamelyik kapcsolt vállalkozásnak kell-e társaságiadó-alapot növelnie?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó adatok. Az alvállalkozói díj esetében a tevékenységalapján lehet a hasonló vagy azonos tevékenységet végző vállalkozásokbeszámolóiból vagy statisztikai adatokból információt kapni a díjakról. Nincsakadálya azonban annak sem, ha "B" Kft. a megrendelője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címkék:  

Csoportos adóalanyiságban részt vevők közötti elszámolás

Kérdés: Kérdésem a csoportos adóalanyiság témájához kapcsolódik. Az Áfa-tv. értelmében a csoportos áfaalanyok egymás között nem számlázhatnak, csak számviteli bizonylatot állítanak ki, és nem minősül gazdasági eseménynek. Mi a helyes könyvelési tétel egy anyagbeszerzés, illetve egy szolgáltatás vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...az áfa szempontjából, de egyébként atársaságok jogilag továbbra is önálló társaságok, amelyek a számviteli törvényszerint egyedi beszámoló készítésére kötelezettek. A csoporttagok egymásközötti kapcsolatát az általános előírások szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.
Kapcsolódó címke:
1
82
83
84
133