2231 talált állásfoglalás a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Nonprofit kft. (közhasznú) óvodát tart fenn. Az óvoda önálló adószámmal rendelkezik, de intézményként nem cégjegyzékben regisztrált szervezet. A kft. bevétele csak az állami támogatásból áll, az óvoda viszont a szülőknek költségtérítést számláz. Az óvoda fenntartási költségeit a kft. viseli, a számlák az ő nevére érkeznek. Mivel a támogatást rögtön átadja az óvodának, ezeket a költségeket úgy finanszírozzák, hogy az óvoda bevételeiből átutal a kft.-nek. Ezeket az óvoda számlájáról a kft.-nek átutalt összegeket hogyan könyveljük helyesen az óvodánál, illetve hogyan a nonprofit kft.-nél? (Úgy gondoljuk, hogy a fenntartó nonprofit kft. nem számlázhatja le a fenntartási költségeket az óvodának.)

Kérdés: Egy nagy értékű gép baleset következtében a 2018-as év folyamán javíthatóan kárt szenvedett. A javítás költsége, melyet 2019-ben végeztek el, 170 millió forint volt. A biztosító kártérítés címén 153 millió forintot fizetett, szintén 2019-ben, a különbség az önrész volt. 2018-ban évzáráskor elszámoltunk terven felüli értékcsökkenésként 170 millió forintot, és egyéb bevételként a biztosító által majd 2019-ben utalt, de a mérlegkészítésig ismertté vált kártérítés összegét, a 153 millió forintot. A gép beszerzéséhez támogatás kapcsolódik, 50%-os támogatástartalommal, amelynek értékcsökkenés-arányosan még el nem számolt összege a passzív időbeli elhatárolásokban van. 2018-ban a terven felüli értékcsökkenés elszámolásakor ennek 50%-os mértékéig kellett volna e passzív elhatárolásról is kapcsolódó tételt könyvelni az egyéb bevételekkel szemben? A passzív elhatárolásról csak a balesetig felmerülő normál értékcsökkenés arányos részét vezettük ki 2018-ban. A társaságiadó-alapot növelő tételként kell-e kezelni a terven felüli értékcsökkenés összegét a fenti körülmények alapján?

Kérdés: Lakásszövetkezet a bérleményhez kapcsolódóan közműfejlesztési hozzájárulásokat vásárolt. A vagyoni értékű jogok esetében a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás helyes elszámolásához kérem a segítségüket. Milyen százalékos kulcsot kell alkalmazni?

Kérdés: A társaság könnyűszerkezetes sátrat bérel. A bérleti szerződés megkötésekor a bérleti időszak (8 év) teljes bérleti díját a társaság előre megfizette, költségként elszámolta, majd időbelileg elhatárolta. A bérbe adó társaságnál időközben elkezdődött a felszámolási eljárás. A felszámoló felajánlotta a bérelt sátor megvételének a lehetőségét, annak a piaci értékén. Társaságunk élni kíván a lehetőséggel. Mi az ezzel kapcsolatos teendő? Hogyan kell a bérlet megszüntetését, illetve a bérelt sátor megvételét elszámolni? Beszámítás lehet? Milyen bizonylatokra van szükség?

Kérdés: Társaságunk védőmaszkokat és egyszer használatos gumikesztyűket vásárolt nagy tételben munkavállalóinak a veszélyhelyzetre tekintettel, a munkavégzéshez szükséges egészségvédelem miatt. Társaságunk hulladékgyűjtéssel, hulladékválogatással foglalkozik, de nemcsak fizikai, hanem irodai dolgozóknak is biztosítottuk a védőfelszerelést (pl. postai, banki ügyintézéshez). Helyes-e az a gyakorlat a számviteli, illetve adójogi elszámolás tekintetében, ha anyagköltségként könyveltük a beszerzést, az áfát levonásba helyeztük, és járulékot nem fizetünk a beszerzés után, mivel nem természetbeni juttatásként adtuk dolgozóinknak?

Kérdés: A 8109. kérdésben szereplő átsorolással kapcsolatosan kérdezem: ha az átsorolás előtti években az építési telekre értékhelyesbítést számolt el a társaság (hiszen az évekkel ezelőtt vásárolt telek piaci értéke az utóbbi években jelentősen magasabb, mint a könyv szerinti), akkor az elszámolt értékhelyesbítést meg kell-e szüntetni az átsoroláskor? (A telek értéke az átsorolás következtében nem lesz alacsonyabb, így továbbra is indokolt lenne "megtartani" a magasabb piaci értéket.) Ha nem, akkor a piaci érték és a készletként kimutatott beszerzési ár különbözetét, azaz magát az értékhelyesbítést változatlanul az ingatlanok között kell kimutatni?

Kérdés: Társaságunk nagy értékű beruházást valósít meg. A beruházáshoz kapcsolódó szállítói és kivitelezői számlákat banki forint- és devizahitelekből egyenlíti ki. A banki hitelek kamatát a beruházás ráfordításai között mutatja ki. Időközben sikerült pályázat útján kamattámogatást kapnia a társaságnak. Úgy gondoljuk, hogy a kapott támogatás összegével csökkenthető a beruházás ráfordításai között elszámolandó fizetendő banki kamatok összege. Jól gondoljuk?

Kérdés: Örömmel olvastam a 422. számban megjelent, 8167. számú, portfóliókezelésbe adás könyveléséről szóló válaszukat. Néhány helyen azonban nem teljesen értek egyet az Önök véleményével. A 2. kérdésre adott válaszuk szerint az értékpapírok évközi adásvételének eredményeként kimutatott bruttó hozamot a portfóliókezelésbe adónál könyvelni kell, jellemzően kamatbevételként, akkor is, ha azt a portfóliókezelő közvetlenül nem utalja át, hanem azt is befekteti. A 7. kérdésre adott válaszuk: év végén a követelésként kimutatott összeg a portfóliókezelő jelentése szerinti összesen értékkel kell, hogy megegyezzen. A 7. kérdésre adott válaszuk alapján csak úgy egyezhet a portfóliókezelő és a kezelésbe adó kimutatása, ha a kezelésbe adó elszámolja az értékpapírok nettó eszközértékének változását is, mivel a portfóliókezelő mindig az adott hó utolsó napján érvényes piaci árfolyamon kimutatott portfólió értékét közli. Ez így helyes? Tudomásom szerint a "sima" értékpapír-vásárlásnál sem szabad átértékelni az értékpapírt az év végi nettó eszközértékre (piaci árra), mivel azt a hozamot nem realizáltuk. A portfóliókezelésnél ezek szerint át kell értékelni? Le kell-e könyvelni az értékpapírok piaci értékének változásából származó nyereséget/veszteséget, és ha nyereség volt, akkor adózni kell utána? Vagy el lehet határolni, mint nem realizált nyereséget/veszteséget? Ha a portfóliókezelő a bekerülési árat közölné az év végi kimutatásban, akkor sem tudok vele egyeztetni, hiszen az eredetileg portfóliókezelésbe adott összegből a portfóliókezelő már adott-vett papírokat, az elért nyereségen újabb papírokat vásárolt, így az eredetileg átadott 1 millió euró már 1.000.500 euró lett, és 1.000.900 euró az év végi piaci árra történő átértékelés miatt, miközben a könyveimben csak az eredetileg átadott 1.000.000 euró van. Mivel kellene év végén egyeznie a könyvelésnek? A 2. kérdésre adott válaszuk alapján: a portfóliókezelő havi jelentése alapján az adott havi, adásvételből származó nyereséget/veszteséget el kell számolni akkor is, ha azt a portfóliókezelésbe adó nem kapta meg. Véleményem szerint ez ugyanúgy nem realizált eredmény, mint az előző bekezdésben említett átértékelés, hiszen hiába "kapott" árfolyamnyereséget vagy osztalékot a befektető, mivel az újra befektetésre került, ezért annak realizálása ugyanolyan bizonytalan, mint az összes többi értékpapíré, vagy akár az előző pontban említett piaci értékváltozásból származó árfolyamnyereségé. Mindebből számomra az következne, hogy realizált hozamot csak a portfóliókezelési szerződés megszűnésekor (akár évekkel később) lehetne elszámolni, azonban ha a 4. pontra adott válaszuk alapján a költségeket folyamatosan el kell számolni, akkor hogyan érvényesül az összemérés számviteli alapelv?

Kérdés: Az Szt. 47. §-a több bekezdésében részletezi, hogy mi képezi a bekerülési (beszerzési) érték részét. A (4) bekezdés c) pontjában az szerepel, hogy a "devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett" devizakötelezettség árfolyam-különbözete is része a bekerülési értéknek. Hogyan kell értelmezni az idézőjelbe tett szöveget? Mikor kell vizsgálni ennek a fennállását?

Kérdés: A könyvvizsgálóval történt vita során felmerült, hogy kell-e nyilvántartást vezetni a közvetített szolgáltatásokról, és ha igen, mit kell tartalmaznia?