Euróban adott előleg elszámolása a számlázáskor

Kérdés: Belföldi vevő részére 100.000 eurós számlát kell kiállítani. Az előleg 50,8 ezer euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100.000 euró + áfa, ebből lejön az előleg 40.000 euró + áfa, a számla összege 60.000 euró + áfa. 16.200 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB hivatalosan közzétett árfolyamán. Milyen árfolyamon kell könyvelni az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100.000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?
Részlet a válaszából: […] ...napján. Az előleg áfája 10.800 euró, az áfa forintban feltüntetett összege: 3.240.000 Ft, ez került fizetendő áfaként az áfabevallásba, az áfa alapja 40.000 euró forintra átszámított összege, azaz 12.000.000 Ft.Az euróban kapott előleg könyvelése:– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Kivaalap-csökkentés beruházással

Kérdés: A 2018. évi kiva éves bevallással kapcsolatosan kérem szíves tájékoztatásukat. A Katv. 20. §-ának (7) bekezdése szerint a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti az adóév és a következő adóévek adóalapját az új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig. A vállalkozásnak a korábbi évekről van elhatárolt vesztesége. Ezzel kapcsolatban felmerült kérdéseim:
1. Tárgyévi beruházásként könyveltük az irodaépület átalakítását. Ez elszámolható új beruházásként?
2. Továbbá fűtés-korszerűsítési beruházást (új kazán vásárlása és fűtési rendszer átalakítása) valósítottunk meg, ez is beruházásként érvényesíthető tétel? Vagy csak az új kazán és annak beüzemelése tekinthető új beruházásnak?
Részlet a válaszából: […] 1. Az irodaépület átalakítása nem minősül korábban még használatba nem vett (új) beruházásnak, így ez az érték nem vehető figyelembe kivaalapot csökkentő tételként.2. A fűtés-korszerűsítési beruházásból csak az új kazán vásárlása és beüzemelése tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Eszközérték szerinti adóalap-megosztás

Kérdés: Az iparűzésiadó-alap megosztása során pontosan hogyan kell figyelembe venni a tárgyévben, év közben újonnan beszerzett, vagy épp értékesített, s így év közben kivezetett telek értékét? A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény mellékletének 1.2 pontja nem részletezi, hogy mikori állapotot kell az év végi adóbevallásnál ehhez alapul venni. A kitöltési útmutatókat is tanulmányoztuk, de erre vonatkozó iránymutatást nem találtunk. Bizonytalanok vagyunk az iparűzési adó alapjának megosztása kapcsán, hogy egy év közben értékesített telek esetében miként járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A Htv. mellékletében írja le az eszközérték szerinti adóalap-megosztás módszerét. A tételes – egyébként a számítást részletesen leíró – norma azonban kétségkívül nem fogalmaz meg külön rendelkezést arról, hogy mennyi ideig kell az adott eszköz Htv. szerint kalkulált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetése előtt nyilatkozhat arról, hogy mekkora összeget kíván az adott kifizetéssel szemben elszámolni költségként. Az adóbevallásban kell elszámolni, hogy van-e a kapott költségtérítésnek jövedelemtartalma. A költségelszámolás lehet tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Külföldi napidíj könyvelése

Kérdés: Külföldi napidíj könyvelése a valutapénztárban, és feladása a munkabér számfejtése után.
Részlet a válaszából: […] ...3612 – K 462 = személyi jövedelemadó,T 3612 – K 463-1 = nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék bevallása és előírása a munkavállalóval szembeni követelésként,T 561 – K 463-8 = a meghaladó külföldi napidíj alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Kivaalanyok hipaalapjának egyszerűsített meghatározása

Kérdés: A Htv. lehetőséget ad arra, hogy a kiva hatálya alá tartozó adózó iparűzésiadó-alapját a "kisvállalati adója alapjának" 120%-ában határozza meg. Amennyiben ezt a hipaadóalap-meghatározási módot választja az adózó, akkor az ipa alapjának meghatározásakor 2015., 2016. évek tekintetében a kivabevallás "Kisvállalati adó számított alapja" sorban lévő összeget kell figyelembe venni? A 2017. évi kivabevallás 21. sora a "Kisvállalati adó alapja", mely megegyezik a Htv.-ben rögzített "kisvállalati adó alapja" megnevezéssel. A 2015. és 2016. évi kivabevalláson ezzel szemben "kisvállalati adó számított alapja" szerepel ("kisvállalati adó alapja" megnevezés ezen évek bevallásaiban nem található). A hipa alapjának számításakor a kivabevallás ezen sorában szereplő összeget kell figyelembe venni? Ha a "kisvállalati adó számított alapja" egy pozitív összeg, de a "Megállapított kisvállalati adó" nulla forint (a beruházásokkal, szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos kifizetések adóalap-csökkentő tételként való beállítása miatt), akkor mi lesz a hipa alapja? Nulla Ft, vagy a "kisvállalati adó számított alapja" sorban szereplő összeg 120%-a (tekintve, hogy a Htv. a "kisvállalati adó alapja" és nem a "kisvállalati adó számított alapja") megnevezést rögzíti.
Részlet a válaszából: […] ...és a kisvállalati adóról szóló törvény (Katv.) 20. §-a alapján kell megállapítani. Nincs jelentősége tehát annak, hogy a kiva bevallására szolgáló nyomtatvány milyen elnevezést ad a kiva megállapítása során egy-egy részösszegnek, vetítési alapnak (a Katv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó: T 471 – K 462 (3150 Ft)– munkavállalótól levont járulékok (10+7+1,5): T 471 – K 463-1 (3885 Ft) levonása és bevallása– a nettó összeg átutalása: T 471 – K 384 (13.965 Ft)– a teljes összeget terhelő kata: T 892 – K 4612 (2730...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Csoportos adóalanyiság esetén a le nem vonható áfa

Kérdés: Adott egy áfacsoport, ahol van olyan csoporttag, aki olyan tevékenységet is végez, amely áfa alóli mentességet is élvez. Így a beszerzéseinél tekintettel kell lenni arra is, hogy a beszerzett eszközt áfaköteles vagy áfamentes tevékenységhez használja fel. A tételes elkülönítés nem valósítható meg, pontos arányt sem tud meghatározni, így arányosításba vonja azokat a beszerzéseket, ahol nem állapítható meg egyértelműen a kapcsolódó felhasználás. Ezért az Áfa-tv. szabályai alapján számított arányszámmal vezeti át az időszak végén a levonható áfát. Kérdésünk, hogy csoportos áfaalanyiság esetén is így működik? Minden tagnak úgy kell eljárnia, hogy arányosításba veszi az adott beszerzés áfaösszegét? A képviselő pedig az áfabevallás összeállításakor a csoport minden áfás és mentes értékesítése figyelembevételével állapítja meg az arányt. Az arány megállapítása után az egyes tagokra jutó arányos áfa feladását kell lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...adóalanyiság időszakában együttesen minősül egy adóalanynak.A hivatkozott törvényi előírás alapján a csoportos adóalanyiság áfabevallását a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok helyett a kijelölt képviselő készíti el a csoportba tartozó tagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Devizában kiállított számlák könyvelése

Kérdés: Segítségüket kérem a devizában kiállított időszaki elszámolású számlákkal kapcsolatban. A decemberi teljesítésű fuvarokat január elején számlázzuk, ahol a számla teljesítési időpontja már januári. Melyik évhez kell ezeket könyvelnem?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésű számlákat december hónapban könyvelni kell, árbevételként el kell számolni, normál esetben a fizetendő áfát a decemberi bevallásban be kell vallani.A kérdés szerinti esetben a számlákat devizában állítják ki, feltételezhetően forintban könyvelnek, ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Különbözeti áfa könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a különbözeti áfásan értékesített használt cikkek esetében a bevétel és a beszerzési ár különbözetéből megállapított áfát? Nettó árbevételt csökkentő tételként vagy egyéb ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] ...értékét. Ezért az egyéb ráfordításokkal szemben kell fizetendő áfaként könyvelni, bevallani (T 8671 – K 467).A könyvelés, áfabevallás módja a leírtak szerint történik akkor is, ha az adóalany– az egyedi nyilvántartáson alapuló módszert, illetve– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.
1
32
33
34
141