5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Cégünk 2 munkavállalóját egy 7 napos (a cég tevékenységéhez szükséges) OKJ-s képzésre iskolázta be. A cég fizeti a képzés díját, a vizsga díját, az utazás költségét, a szállás, illetve az étkezés költségét is, kb. 170 000 Ft/fő értékben. A fenti költségek teljes egészében elszámolhatók-e, illetve van-e ezeknek a költségeknek valamilyen adóvonzatuk?

Kérdés: A webáruházban a vásárló hétfőn vásárol online bankkártyával. A webáruházhoz beérkezik a megrendelés. A megrendelést átviszik a kasszán kedden, és szerdán elküldik a vásárlónak a rendelt terméket. A számla teljesítésének napja kedd. A vásárló a bankszámláján hétfői nappal látja a terhelést. A közvetítő bank a webáruháznak azonnal átutalja a vásárlás ellenértékét. Ebben az esetben hogyan történik a számlázás? Szükség van előlegszámlára, ha a távollevők között kötött szerződésen alapul a kereskedelem?

Kérdés: A 6557. számú kérdésre adott válaszuk szakmai véleményem szerint nem jó, félrevezető. Véleményem és a tárgyban rendelkezésemre álló kommentárok, az illetékes minisztériummal folytatott egyeztetés alapján az új szabályozás nem tartalmaz ez ügyben szűkítést a korábbiakhoz képest. Az új Ptk. 3:187. §-ában írott szűkítés valóban annak diszpozitív jellege miatt szükséges, viszont az egész szabályozás célja változatlanul a hitelezői érdekek fokozott védelme. Ebben az értelmezésben a "tagok" egy olyan homogén csoport, amely az adott cég vonatkozásában a külső hitelezőkhöz képest jelentősen erősebb érdekérvényesítő képességgel bír, ezáltal a jogszabálynak kell ezt az egyenlőtlenséget feloldania, kiegyenlítenie az említett szigorítással. A cél ebben az esetben az, hogy a számviteli törvényben is rögzített "osztalékfizetési korlát" figyelembevételével, annál – összességében – magasabb összegű értéket ne lehessen ezen a címen kivonni, mert az valóban sértené a kisebb befolyással bíró hitelezői érdekeket. Az egyes tagok egymás közötti elszámolásai már kívül esik a szabályozni kívánt körön, arra ez nem vonatkozhat. Az új Ptk. diszpozitív jellege mellett semmi nem indokolja, hogy egy homogén csoportba tartozó individuumok saját akaratukból és önálló megállapodásuk alapján szabadon dönthessenek. Ha ők a törzsbetétekből következő arányoktól eltérően akarják az osztalékot kifizetni, akkor azt minden további nélkül megtehetik, ahogy eddig is arra volt módjuk. A "tagok számára kedvezőbb" kitétel tehát az összes tag együttesét jelenti. Ha elfogadnánk a helytelen Ptk.-értelmezésből fakadó adókonzekvenciákat, akkor már 2014. március 15-e óta nem lehet egységesen kezelni az osztalékot, mivel az új Ptk. fokozatosan, 2016. március 15-ig lép hatályba.

Kérdés: A 6576. számú kérdésre adott válasz szerintem nem jó, mert a mezőgazdasági őstermelő esetében az egészségügyi hozzájárulást nem a Tbj-tv., hanem az Eho-tv. 3/B. §-ának (3) bekezdése szabályozza: "A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka." Mivel ennek elszámolását az Szja-tv. nem tiltja, ezért szerintem el lehet számolni.

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető vadásztársaság elhatározta végelszámolással történő megszüntetését. A végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-ével indult el. A Civil Portálon csak a rendes éves számviteli beszámolónak van nyomtatványa, az elektronikus benyújtáshoz. Hogyan kell benyújtani és milyen nyomtatványon a 2014. 12. 03-i fordulónapra készített tevékenységet lezáró egyszerűsített beszámolót, a végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-i fordulónapra készített nyitó mérlegét, és a 2014. 12. 31-i végelszámolás alatti egyszerűsített beszámolót?

Kérdés: Cégünk 5 éves szerződést kötött új partnerével. Ebben a partner vállalta, hogy a szerződés időtartama alatt, a szerződésben rögzített eloszlásban és értékben vásárol a cégünk által forgalmazott termékekből. Cégünk azt vállalta, hogy egyszeri vissza nem térítendő támogatást nyújt a partnernek (nem határoztuk meg, hogy a partner mire használhatja fel azt). Cégünk a támogatás összegét a megadott határidőn belül át is utalta. Az egyszeri támogatás összegét el lehet-e, kell-e határolni halasztott ráfordításként (összemérés, időbeli elhatárolás elve)?

Kérdés: Erdőgazdálkodással foglalkozó társaságunk elvállalta a kivitelező cég megbízásából (jogszabályi kötelezettség miatt), hogy az útépítés miatt általuk kivágott erdő helyett újat (ún. csereerdőt) telepít saját területén. Az új erdő telepítésével kapcsolatos ráfordítás beruházás. A vállalkozási díj árbevétel, amellyel szemben így költséget nem tudunk elszámolni. Mi lenne a helyes megoldás a számvitelben és a társasági adóban?

Kérdés: Pénzügyi vállalkozás által üzletszerűen folytatott work-out faktoringtevékenységből származó nyereség (veszteség) jellegű különbözetet kamatjellegű bevételként (ráfordításként), vagy egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeként (ráfordításaként) kell az éves beszámoló eredménykimutatásában szerepeltetni? A pénzügyi vállalkozás a work-out faktoringtevékenység egyedi ügyletenkénti számviteli elszámolását a következőképpen végzi: amennyiben a követelés behajtásából származó bevétel meghaladja a követelés beszerzési áron számított értékét, a különbözetként jelentkező nyereséget a pénzügyi vállalkozás kamatjellegű bevételként számolja el; amennyiben a követelés behajtásából származó bevétel alacsonyabb a követelés beszerzési áron számított értékénél, a különbözetet kamatjellegű ráfordításként számolja el, mindkét esetben hivatkozva a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. §-ának (3) bekezdésére. A kérdező szerint a különbözet elszámolására alkalmazható a 10. § (10) bekezdése is, mely szerint a nyereségjellegű különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei közé, a veszteségjellegű különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé kell sorolni. Melyik elszámolási módszer a helyes? Esetleg bármelyik?

Kérdés: Hogyan kell, kell-e számba venni a kapcsolt feleknél az iparűzési adó számításakor a kapcsoltak között lévő vállalkozás bevétel-, anyagköltség-, elábé-, közvetítettszolgáltatás-adatait? Kérdésem alanya a Katv. alá tartozóan az egyszerűsített tételes iparűzési adót választotta, ugyanakkor az evaalany az evaalap 50%-a után fizet iparűzési adót. Továbbá azon kiva alá tartozó kapcsolt fél adatait is hozzá kell-e adni a többiekéhez, amelyik a kivaalap 130%-a után fizeti az iparűzési adót? Helyesen gondolom-e, hogy a normál módon iparűzési adózó kapcsolt felek összes adatával ezen kiva, eva és kata szerint speciálisan iparűzési adót fizetők adatait is össze kell adni az 500 M feletti árbevételre jutó korlátok meghatározása miatt? Legfeljebb majd nem a kata-, kivaalany kapcsolt félre jutó iparűzésiadó-alap után fizet a kata-, kivaalany fél, hanem speciális módon. De az 500 M feletti korlátok így érvényesülhetnek.

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!