5330 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek több válaszában (5024, 5308) is olvastam, hogy például ingatlan adásvétele során, ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor egy számlát kell kiállítani, és egyben esedékes az áfa. Ezt eddig én is így gondoltam, de egy szakmai cikkben mást olvastam, és ez alapján átértékeltem a véleményemet: az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a több részletben történő számlázást. A (3) bekezdés szerint ez nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére. Mindezek alapján véleményem szerint, ha a megállapodás részletfizetésről szól, akkor a számlát az egyes részletek esedékessége szerint kell kiállítani a megfelelő áfa felszámításával.

Kérdés: "A" cég fizetési nehézségei megoldására csődeljárást indított, amely sikeres csődegyezséggel zárult, az abban foglaltakat "A" cég maradéktalanul teljesítette. Voltak olyan szállítók, akik a felhívás ellenére nem regisztráltatták magukat a csődeljárásban. A csődtörvény 20. §-ának (3) bekezdése szerint e szállítók követelésüket nem tudják érvényesíteni. Az "A" cég könyveiben továbbra is a szállítók között kell kimutatni a nem regisztrált szállítókkal szembeni kötelezettséget?

Kérdés: Egy orosz társaság Magyarországon alapított kft.-t. A magyar kft. az orosz cég beruházásainak lebonyolítója lesz. Az orosz cég által felvett kölcsönt a német bank a magyar kft.-nek utalja. A magyar kft. az orosz beruházással kapcsolatos megrendeléseket intézi, és utalja a felvett kölcsönből a számlák ellenértékét. Ezen "lebonyolítói" tevékenységéért az orosz anyavállalat jutalékot fizet. Helyes-e, ha a magyar cég a felvett kölcsönt és az ebből kifizetett összegeket egy elszámolási számlán könyveli? Az orosz cég részére számlázott jutalék áfaköteles?

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított 500 000 forint pénzapporttal (az árukészletet és a beruházást apportként az alapításkor nem akarta bevinni az egyéni cégbe). Az egyéni céget kft.-vé akarja alakítani: kereskedő, működő bolttal, kb. 1 millió forintos árukészlettel, 5 millió forintos beruházással, 3 millió forint hitellel. A hitel miatt választotta az átalakulást. A beruházás és a bolti készlet "hogyan kerül be" az egyéni cégbe? A megszűnő egyéni vállalkozó felleltározott árukészlete és beruházása (még üzembe nem helyezett gépek) az Áfa-tv. 17. és 18. §-a alapján a 2011. július 1-jei módosítás szerint átalakulásnak minősül, és áfafizetési kötelezettséget nem von maga után? Az Szja-tv. szerint az átalakulás során meglévő és az egyéni cégbe át nem vitt eszközök után kiszámított adó megfizethető három adóévben?

Kérdés: Az építőipari társaság a vállalását úgy teljesíti, hogy minden munkafázisra alvállalkozókat vesz igénybe. A munka elvégzéséhez szükséges anyagokat a társaság szerzi be. Év végén vannak olyan tételek (alvállalkozói díjak, anyagok, egyéb szolgáltatások), amelyeket csak a következő évben tud a megrendelő felé számlázni. A tovább nem hárított költségeket befejezetlen termelésként kell készletre venni? Vagy anyagként, közvetített szolgáltatásként kell azokat kimutatni?

Kérdés: Két gazdasági társaság társasházi tulajdonnal rendelkezett. A társasházi tulajdont megszüntették, az épületet lebontották. Helyére közös építési engedéllyel új társasház épült. A létrehozandó társasházban az "A" társaság végezte a beruházást saját költségén, a "B" társaság az építési telekkel vett részt. A "B" társaság által átadott telekrész értéke megegyezik az "A" társaságtól kapott tulajdoni hányad értékével. Milyen bizonylatkiállítási kötelezettsége van a társaságoknak? Megteheti-e "B" társaság, hogy a nyilvántartott telekértéket átvezeti a tulajdoni hányad főkönyvi számlára? Ebben az esetben milyen adózási és illetékvonzatok merülnek fel? Értelmezhetik-e ezt a társaságok úgy, hogy "B" társaság ingyenes átadás jogcímen tulajdoni hányadot ad át, míg "A" társaság ingyenes átadás címen tulajdoni hányadot ad a létrehozandó felépítményből? Ebben az esetben milyen illeték­kötelezettség terheli a társaságokat?

Kérdés: Társaságunk 2011-ben a saját előállítású termékek termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítésére átvállalási és hasznosítási szerződést kötött koordináló szervezettel. A társaság belföldi vevőjével olyan megállapodást kötött, hogy a hasznosítási díjat a koordináló szervezet számlája alapján a vevőnek számlázhatja. A vevő által számla alapján megfizetett díjat árbevételként kell elszámolni? A koordináló szervezet által felszámított szolgáltatási díjat eladott szolgáltatás értékeként kell számításba venni a beszámolóban?

Kérdés: X kft. Y termelővel bérnevelési szerződést köt. Ennek értelmében a kft. saját állatát kihelyezi nevelésre a termelőhöz, biztosítja az állomány számára szükséges takarmányt, majd a nevelési idő végeztével a termelőtől elszállítja a vágóállatot, és a szerződésben meghatározottak szerinti bérnevelési díjról számlát fogad be a termelőtől. Fent említett állatállományhoz kapcsolódóan a kft. állami támogatást vesz igénybe, melynek tényleges összegéről hónapokkal később küldi meg az állami szerv a határozatot és így természetesen a megállapított összeget is. A kft. és a termelő között létrejött szerződés tartalmaz egy olyan bekezdést, miszerint: "Az állami támogatást a megrendelő veszi igénybe, melynek összege a folyósítás után a termelőt illeti meg..." Kérdésem: Milyen lehetőségei vannak X kft.-nek a támogatás összegének továbbadására?

Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének t) pontja alapján a saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében csökkenti az adózás előtti eredményt. Amennyiben a társaság főtevékenysége kutatás-fejlesztési szolgáltatás más vállalkozások részére, akkor a mások számára, de saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségei levonhatók-e az adózás előtti eredményből? A szolgáltatást befogadó cég ezt a K+F költséget nyilvánvalóan nem vonhatja le az adózás előtti eredményéből, mert az nem saját tevékenység.

Kérdés: A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek fizetett tagi hozzájárulás végfelhasználóra történő továbbhárítása része-e az értékesítés nettó árbevételének, és emiatt iparűzésiadó-köteles, vagy elszámolható egyéb bevételként?