5308 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: A társaság tevékenysége: saját lakókocsik hosszú távú bérbeadása, kizárólag üdülési céllal. A program csatlakozási feltétele a társasággal kötött, időben megosztott, határozott időre (10 évre) szóló bérleti szerződés. A szerződés alapján a társaság gondoskodik a lakókocsik helyszínre telepítéséről, karbantartásáról. A bérbevevőnek jogában áll saját időszakában (hetében) a lakókocsit használni, albérletbe kiadni, illetve az adott időszakot más időszakra elcserélni. A konstrukciót bérleti jog értékesítéseként vagy tíz évre szóló bérleti díjként kell elszámolni? Hogyan történjen a számlázás? A bérleti jog értékesítésében közreműködő munkatársak jutalékát a szerződéskötés alkalmával, vagy a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg helyes elszámolni? És az egyéb költségeket?

Kérdés: A kft. pénznyerő automatát helyezett el egy vendéglátóegységben (közvetítő). A közvetítői szolgáltatásra szerződést kötöttek, amelynek díjazását a tiszta játékbevétel százalékában határozták meg. A vendéglátóegység vezetője (a közvetítő) tárgyi mentes szolgáltatásról számlát állít ki. Helyes ez? Az elmúlt évben a közvetítői szolgáltatásra kötött szerződést kiegészítették bérleti szerződéssel, havi fix összeggel. Ez utóbbi is tárgyi mentes, vagy 25 százalékos áfaköteles?

Kérdés: A kft.-nél a személygépkocsik értékcsökkenése elszámolásánál az Szt. szerint nem lehet a maradványértéket figyelembe venni. A Tao-tv. szerint pedig az aktivált bruttó érték után kell az értékcsökkenést elszámolni. Így a bevallásban az adóalapot növelő-csökkentő tételek eltérőek lesznek. Úgy vélem, a Tao-tv. is az Szt. szerinti értékcsökkenés figyelembevételére utal. Melyik értelmezés a helyes? Lehet, hogy a maradványérték miatt külön analitikát kell vezetni?

Kérdés: Egyéni vállalkozó halála után özvegye tovább folytatja tevékenységét. A használt ingatlan felét (ipartelep) viszont gyermekei öröklik. Elszámolhat-e továbbra is a teljes érték után értékcsökkenést a vállalkozás? Ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakul, akkor mekkora hányad vihető be a kft.-be? Felújítás esetén felerészben saját, felerészben idegen ingatlanon végzett beruházásként kell-e aktiválni? A beruházáshoz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezményt vissza kell-e fizetni? Mi a helyzet az egyéni vállalkozás többi vagyonával?

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető betéti társaság az évek során jelentős adótartozást halmozott fel. Az adóhatóság végrehajtási eljárás keretében, árverési vétel hatályával értékesítette a társaság pénztárgépét és árukészletét, a befolyó teljes összeget a tartozás kiegyenlítése céljából elvonta. Hogyan kell a fenti eseményt az egyszeres könyvvitellel könyvelni? Szükséges-e az értékesítésről áfás számlát kiállítani?

Kérdés: Társaságunk külföldről behozott vasanyagból eszközöket állít elő, amelyeket visszaszállítunk külföldre. A gyártásból visszamaradt, még felhasználható anyagokat készletre vettük, és időbelileg elhatároltuk. A visszamaradt anyag egy részét értékesítettük, más részét belföldi munkákhoz felhasználtuk. Az értékesítésről számla készült (T 381 – K 9891), kapcsolódó tételként könyveltük az anyagfelhasználást (T 5114 – K 211). Kell-e könyvelni az időbeli elhatárolás megszüntetését? A saját felhasználást belső bizonylat alapján könyveljük (T 5114 – K 211), megszüntetve az időbeli elhatárolást is (T 4833 – K 9891). A saját felhasználásnak van-e áfavonzata?

Kérdés: A közhasznú szervezeteknek elkülönítetten kell nyilvántartaniuk a közhasznú, a cél szerinti, a vállalkozási tevékenység közvetlen költségeit, valamint azokat a költségeket, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak sem a közhasznú, sem a vállalkozási tevékenységhez. Mi a különbség a közhasznú és a cél szerinti tevékenység között? Hová kell besorolni a felmerült költségeket?

Kérdés: A kft. nyílászárókra felszerelhető, automatikusan működő, távvezérelt redőnyök mozgatására alkalmas motorokat, s az ehhez szükséges tartozékokat forgalmaz. A külföldi partner a termék megismertetése érdekében rendszeresen küld az aktuális motorokból árumintákat, valamint alkatrészeket, bemutatótáblákat. Az árumintákat térítés nélkül átvett eszközként mutatjuk ki a 2. számlaosztályban. Az elhasználódott, a használat során elkopott árumintákat selejtezzük, a ráfordításként elszámolt összeget a halasztott bevétel megszüntetésével ellentételezzük. A bemutatódarabok egy része egy évnél hosszabb ideig is szolgálhatja a vállalkozási tevékenységet, bekerülési értékük viszont nem haladja meg az 50 ezer forintot. (A tárgyi eszközkénti nyilvántartás viszonylag nehéz!) Helyes-e, hogy a kft. ezen eszközöket a forgóeszközök között mutatja ki? A szállítási költség növeli-e ezen termékek értékét, ha a kft. az átadó által meghatározott vámértéken tartja nyilván azokat?

Kérdés: Az a társaság, ahol könyvelünk, megrendelésre végez építőipari tevékenységet. Az elmúlt évben a tulajdonában lévő telken társasházépítésbe kezdett, a lakásokat természetes személyeknek értékesítette. Az értékesítésről készült számla külön tartalmazza a telekértéket, és külön tartalmazza a lakásértéket. A telek megszerzéséhez kapcsolódó költségeknek, ráfordításoknak nem volt áfája. Az építkezés során a vásárolt anyagok és szolgáltatások áfájának levonására viszont sor került. A telek és a rajta felépült ház az értékesítésig a készletek között szerepelt. Kell-e arányosítani az előzetesen felszámított áfát, s mit kell bevonni az arányosításba?

Kérdés: Alapítványunk 5 évvel ezelőtti irodabérlésével kapcsolatosan folyamatosan, évente kamattal növelt követelésről kap egyenlegközlő levelet. Vitatjuk a tartozást is, és a kamat jogosságát is. Könyvvizsgálónk a várható veszteségekre céltartalék képzését javasolja, mert – szerinte – per esetén esetleg fizetni kell. Ha nem képezünk céltartalékot, korlátozhatja-e vagy elutasíthatja-e záradékkal a könyvvizsgáló az éves beszámolónkat?