Változó összegű bérleti díj elszámolása

Kérdés: A társaság nagy értékű eszközök bérbeadásával foglalkozik. Az 5-6 évre kötött bérleti szerződések szerinti bérleti díj változó úgy, hogy a bérleti időszak elején a kis összegű, a bérleti időszak végén pedig a nagy összegű bérleti díjak esedékesek. A bérleti díjak számlázása ennek megfelelően történik a szerződésben rögzített időszakonként. A változó mértékű bérleti díjak miatt a számlázott és árbevételként elszámolt, valamint a bérleti szerződés szerint a teljes (5-6 éves) bérleti díj egy évre jutó arányos része közötti különbözetet el kell-e az év végén időbelileg határolni? Ha nem került sor az elhatárolásra, sérült-e az időbeli elhatárolás elve? Változott-e az előírás 2001. január 1-je után?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alátámasztható mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél, úgy a számlázással azonos időben és módon kell azt a bérbeadónál árbevételként, illetve a bérbevevőnél költségként elszámolni.Amennyiben az eltérő (növekvő) bérleti díj fizetése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címke:

Magángazdaságból kivont áru átadása

Kérdés: Házastársak elváltak. A vagyonközösség megosztásának részeként a férj a magánvállalkozásából 10 millió forint értékű árut ad át a feleségének. Az átvett árut a feleség bevitte az általa újonnan alapított kereskedelmi kft.-be. Kíséri-e számla az átadást? Kinél hogyan jelentkezik az áfafizetés, illetve -visszaigénylés lehetősége? Hogyan kell az áru átadását könyvelni a vállalkozónál, hogyan az átvételnél? Az átvett áru értékével meg kell-e növelni az adóalapot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vagy vásárolt termékek, végzett vagy vásárolt szolgáltatások szokásos piaci értékét a vállalkozói adóalap megállapításához bevételként kell elszámolnia. (Az áfa felszámításának szükségességéről korábban már volt szó!)A feleség a férjtől kapott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Felújítás áfája

Kérdés: Egy kft. bérelt üzletét felújítja saját rezsis beruházás keretében. A felújítás miatt bevétele az egész évben még nincs, a felújítási költségek levonható áfája 600 E Ft. Visszaigényelhető-e a felújítás áfája?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Áfa-tv. 48. §-a (4) bekezdésének ca), illetve cb) pontja – bevételi értékhatártól függetlenül – biztosít lehetőséget a saját vállalkozásban végzett beruházás áfájának visszaigénylésére, amennyiben a tárgyi eszközre jutó levonható, korábban vissza...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Rezsiköltségek megosztása

Kérdés: Egy irodát két bérlő bérel, a bérleti díjat a bérbeadóval kötött szerződések alapján külön fizetik. A rezsiköltségeket (fűtési díj, áramdíj stb.) megállapodás szerint az egyik bérlő fizeti, mivel az ő nevére jön a számla, de négyzetméter-arányosan továbbszámlázza a másik bérlőre jutó részt. Milyen adómérték alkalmazása helyes a továbbszámlázásnál?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...külön órával mért fogyasztásról van szó, vagyis a költségáthárítás összege pontosan megfelel a mindenkori tényleges igénybevételnek, akkor – az 1997/16. APEH iránymutatás alapján – a közüzemi szolgáltatást az arra vonatkozó adómértékkel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Beltag tőkeemelésének adója

Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...üzletrész-tulajdonosaként vagy dolgozói részvényként, illetőleg dolgozói üzletrészként szerzett jövedelem a juttatáskor nem minősül bevételnek. Az előzőekben felsorolt esetekben az adókötelezettség az értékpapír elidegenítésekor, vagy a vállalkozásból...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozás megszűnése, betéti társaság alapítása

Kérdés: Megszűnt egyéni vállalkozás esetén mi a teendő a vállalkozás megszűnéséig beszerzett tárgyi eszközökkel abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó betéti társaságot alapított az egyéni vállalkozás megszűnte után? Az egyéni vállalkozó éves áfabevalló volt.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti, akkor a tevékenység megszüntetésének évében bevételként kell figyelembe vennie: a korábban költségként elszámolt, és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értékét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címkék:    

Bizományba adott áruk értékének meghatározása

Kérdés: A társaság bizományosi konstrukcióban értékesíti az árut. Amíg a bizományos kisebb forgalmat bonyolított le, addig a bizományba átadott áruk értékét, a bizományból történő értékesítés eladott áruk beszerzési értékét (elábéját) minden gond nélkül meg tudtuk állapítani. Partnerünk forgalma megnövekedett, ezért készleteit raktárprogrammal kívánja nyilvántartani. A program azonban nem adja meg a bizományba adott áruk értékét, csak az értékesített áruk beszerzési értékét. Háttérinformációként mennyiségben nyilvántartja a bizományosnak átadott árukészletet, de azt a vállalkozás saját raktárában lévő készletként kezeli. (Értékesítéskor a háttérkészletből veszi le a mennyiséget, az elábét viszont saját raktárból történő értékesítésnek tekinti.) Elfogadható-e ez a módszer? A főkönyvi könyvelésben értékben nem tudjuk követni a bizományosnál lévő árukészlet alakulását.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(számláz) a bizományos közreműködésével (mert akkor elegendő az így értékesített áruk elábéjának az ismerete, hiszen az árbevétel közvetlenül a megbízónál jelenik meg), a bizományos értékesít (számláz) közvetlenül (mert akkor, legkésőbb...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

A kamat szja-kötelezettsége

Kérdés: A Számviteli Levelek 32. számában a 626. kérdésre adott válaszban, amely az elengedett kötelezettség elszámolásáról szól, nem esik szó a magánszemély részére elszámolt, de a magánszemélynek meg nem fizetett kamat szja-kötelezettségéről. Véleményem szerint a teljes képhez az Szja-tv. 65. §-ában meghatározott feltételek figyelése is szükséges.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Ugyanakkor nem minősül kamatnak az, amelynek adózására más jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő.A kamatból származó bevétel egésze jövedelem, és az adó mértéke 0 százalék.Kamatnak minősül: mindenféle pénzintézeti kamat, így például...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címke:

Üzleti ajándék

Kérdés: Ha a nagyvevőinknek belépőjegyet vásárolunk valamilyen jelentős eseményre, ez személyes reprezentációnak minősül-e, ami után a 44 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell a kifizetőnek az adót megfizetnie azon rész után, amely a reprezentáció esetében nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5 százaléka, legfeljebb 2,5 millió forint, üzleti ajándék esetében nem több, mint a foglalkoztatottak éves...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Telefonszámlák áfájának 30 százaléka

Kérdés: A december hónapról szóló telefonszámla áfája már levonási tilalom alá esik, ha a teljesítés időpontja 2003-ban van? Hogyan jelenik meg ez a számviteli elszámolásokban?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...érvényesülése érdekében a 2002. december 20-tól az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszak távbeszélő-szolgáltatás igénybevételének díját 2002. évre kell elszámolni, kalkulált összegben a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben (T 529 – K 4821)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. március 6.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
490
491
492
…
544