Találati lista:
101. cikk / 269 Bérelt üdülő felújítása, berendezése
Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
102. cikk / 269 Kiegészítő melléklettel kapcsolatos változások 2016-tól
Kérdés: Olvastam a 2015. évi CI. törvényt, amely az uniós joghoz kapcsolódó változások, új előírások magyar gyakorlatba való átültetéséről szól. Nem igazán értem a módosításokat, különösen az egyszerűsített éves beszámolót készítők kiegészítő melléklete vonatkozásában.
103. cikk / 269 Kiegészítő melléklet az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél
Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig – ha jól értem – azt, hogy mit kell tartalmaznia?
104. cikk / 269 Kézzel írott számla befogadása
Kérdés: Transznacionális vállalkozás unokavállalata vagyunk. A szállítói teljesítések utalását a szkennelt hazai számlák alapján, külföldön végzik. Felmerült, hogy kézzel írott számlát ne fogadjunk be! Lehetséges ez, ha a szállító nem hajlandó szerződésünk változtatására? Nyilvánvaló-e, hogy ezek után az esetleges szerződésbontás sikerrel megtámadható?
105. cikk / 269 Beolvadás után értékhelyesbítés
Kérdés: Négy takarékszövetkezet egyesül beolvadással, ahol az átalakulás előtt mind a négy takarékszövetkezet élt az ingatlanjaira vonatkozóan az értékhelyesbítés lehetőségével. A beolvadás során az átalakulási vagyonmérlegekben értékelési tartalék nem szerepelhet, azt meg kell szüntetni. A beolvadás után az átvevő/jogutód takarékszövetkezet folytathatja-e az értékhelyesbítést a beolvadóktól átvett ingatlanokra? Attól függően, hogy könyv szerinti vagy piaci értéken történik a beolvadás.
106. cikk / 269 Hálózatcsatlakozási díj áfája
Kérdés: Társaságunk hálózatcsatlakozási díjat fizet a területen működő áramszolgáltatónak, melynek fejében a csatlakozási ponton (trafó) bővítést hajtanak végre. A csatlakozási díj áfamegítélés szempontjából a fordított áfa alkalmazása alá tartozik? A megállapodás tartalmazza, hogy az áramszolgáltatónak mérési tervet kell jóváhagyatnia.
107. cikk / 269 Reklámadó
Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság (kft.) üzletviteli tevékenysége keretében értékesített termékeinek bemutatásához budapesti helyszínen kialakított kiállítási terület használatához a következő költségekről fogad be számlákat: kiállítás, vásár, szervezés költsége, kiállítási terület bérleti díja, területhasználathoz kapcsolódó közüzemi (áram, víz) költségek, kiállításistand-készítés, -bontás. A bemutatott költségek elszámolásával előkészített tevékenység a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. §-ának d) pontja szerinti gazdasági reklámnak minősül-e, illetve a számlákat befogadó társaság a költségek elszámolásával, valamint termékeinek az expón történő bemutatásával a reklámadóról szóló tv. szerinti adóköteles tevékenységet végez-e?
108. cikk / 269 Közvetített szolgáltatás az utazásközvetítőnél
Kérdés: Utazásközvetítő vállalkozás szerződést köt személyszállításra. Szállást foglal a szállodában utasai részére, viszont ő utazásközvetítő szolgáltatást számláz az utas felé. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben közvetített szolgáltatásról beszélünk, így csökkenthető az iparűzési adó alapja?
109. cikk / 269 Értékcsökkenés elszámolásának hiánya
Kérdés: Több éve működő társaság könyvelését vettük át 2014-től. A tárgyi eszközökre csak a Tao-tv. szerint számolták el az értékcsökkenést. Nagy értékű eszközökről van szó. Ha elszámolták volna az értékcsökkenést, veszteséges lett volna a vállalkozás. Tudjuk, hogy ez nem jogszerű, de hogyan folytassuk az értékcsökkenés számviteli elszámolását? Egy összegben 2014-ben, vagy 2014-től kezdjük el évente elszámolni?
110. cikk / 269 Tulajdonos cég beolvadása a leányvállalatába
Kérdés: Adott két társaság: "B" kft. és "C" kft. A tulajdonosi szerkezetek és a tőke összetétele a következő:
– -"B" kft.: jegyzett tőke 3000 E Ft, saját tőke 170 000 E Ft, 48% magánszemélyek, 52% "C" kft.,
–"C" kft.: jegyzett tőke 17 000 E Ft, saját tőke 137 000 E Ft, 100% magánszemélyek.
A "C" kft.-t a tulajdonosok szeretnék beolvasztani a "B" kft.-be. A beolvadás könyv szerinti értéken történne. A "C" kft. a "B" kft. üzletrészét jelentős árfolyam-különbözettel vásárolta, nyilvántartás szerinti értéke 21 000 E Ft. A két cég közötti gazdasági kapcsolat elhanyagolható. A beolvadás során a magánszemély tulajdonosok maradnak. A beolvadás tervezett időpontja: 2014. 12. 31. Értelmezési problémánk az Szt. 86. §-ához kapcsolódik: mely tételeket és mikor kell elszámolni? Mely tételek érintik a társaságiadó-alapot?
– -"B" kft.: jegyzett tőke 3000 E Ft, saját tőke 170 000 E Ft, 48% magánszemélyek, 52% "C" kft.,
–"C" kft.: jegyzett tőke 17 000 E Ft, saját tőke 137 000 E Ft, 100% magánszemélyek.
A "C" kft.-t a tulajdonosok szeretnék beolvasztani a "B" kft.-be. A beolvadás könyv szerinti értéken történne. A "C" kft. a "B" kft. üzletrészét jelentős árfolyam-különbözettel vásárolta, nyilvántartás szerinti értéke 21 000 E Ft. A két cég közötti gazdasági kapcsolat elhanyagolható. A beolvadás során a magánszemély tulajdonosok maradnak. A beolvadás tervezett időpontja: 2014. 12. 31. Értelmezési problémánk az Szt. 86. §-ához kapcsolódik: mely tételeket és mikor kell elszámolni? Mely tételek érintik a társaságiadó-alapot?
