269 talált cikk a bontás kifejezésre

Kérdés: Cégünk munkavállalója 4 napos külföldi kiküldetésen vesz részt, amelyből 2 nap április hónapra, 2 nap május hónapra esik. A napidíj összege magas, emiatt van adóköteles része. A napidíjat előre fizetjük a munkavállalónak. Jelenleg 2 nap napidíját áprilisra, 2 nap napidíját májusra számoljuk el, és adózunk utánuk. Szabályos ez? Mikor kell valójában könyvelni?

Kérdés: A sajtóban megjelent hírek szerint bevezetésre kerül az autószervizeknél is a pénztárgép. Elterjedt a szakmánkban, hogy ahol minden szolgáltatást áfás számlával kezelnek, ott nem kell pénztárgépet használni, csak havonta bevinni a NAV-hoz a számlákat! A mi szervizünkben a forgalom több mint 75 százaléka átutalással teljesített, csak a többi készpénzes. Kérem, írják meg, mi igaz az általános híresztelésből, és mi vonatkozik a mi szervizünkre?

Kérdés: A betéti társaság a bt.-tagok magántulajdonában lévő ingatlanban (épületben) működik. Az épület egészén tetőfelújítás történt, valamint a vizesblokkokat is felújították. A számlák a bt. nevére szólnak. A társaság az épület kb. 30%-át használja. Ilyen arányban – mint karbantartás – számolható el a bt. költségei között, vagy felújításként aktiválható?

Kérdés: A kft. vállalatirányítási rendszer bevezetésére nyert pályázatot (GOP). Az elnyert támogatás nincs nevesítve, hogy fejlesztési vagy működési költségekre kapott támogatás. A projekt elszámolható költségei között szerepel bér és járulékok, tanácsadás, ingatlanberuházás, hardver- és szoftvertechnológiai fejlesztés. A projekt 2012. 01. 23-án indult, 2013. 10. 31-én zárult le. A támogatást 2014. 10. 10-én utalták ki. A projekt során beszerzett eszközök folyamatosan aktiválásra kerültek, így az értékcsökkenés is elszámolásra került 2012., 2013. években. Hogyan, mi alapján kell megbontani a kapott támogatási összeget fejlesztési támogatásra és a működési költségek fedezetére kapott támogatásra? A működési költségekre jutó támogatás teljes összegében 2014. évi bevétel lesz, mivel a költségek 2012-2013-ban merültek fel?

Kérdés: Cégünk bontási tevékenység során robbantást végzett, aminek következtében kárt okozott a bontási terület szomszédságában lévő épületben. A kárt alvállalkozónk okozta, így a kár összegét közvetlenül megtérítette a cégnek. A károk helyreállításának idejére elrendelt üzemszünet miatt a feldolgozandó árut át kellett szállítaniuk másik csarnokba, ami miatt többlet-üzemanyagköltség, túlóra-, többletbérmunka- (logisztika) költségük keletkezett. Ezen költségeket a cég áfával növelten számlázta nekünk, amit mi továbbszámláztunk az alvállalkozónknak. Az alvállalkozónk az áfával növelt számlát nem fogadja be, arra való hivatkozással, hogy a kártérítés nem tartozik az áfa hatálya alá. Úgy gondolom, egy átszámlázott szolgáltatást fizetünk meg, és számlázunk tovább, ami már adóköteles gazdasági eseménynek minősül. A számlát helyesbítenénk az "üzemszüneti kár" helyett "kár­eseménnyel kapcsolatos üzemszünet miatt felmerült költségek" továbbszámlázására. Ez esetben is fel kell számítani az áfát?

Kérdés: A kft. 2012 óta anyavállalatként működik (100 százalék tulajdonrésze van másik vállalkozásban), de – sajnos – azóta minden évben egyszerűsített beszámolót készített. Hogyan tudja a hibáját kijavítani? Mi szükséges a javításokhoz?

Kérdés: A könyvelést 2015-ben vettem át, és azt tapasztaltam, hogy a 2013. 09. 16-án megkötött nyílt végű pénzügyi lízingszerződésben szereplő gépjármű nem található a tárgyi eszközök között, az aktív időbeli elhatárolások között van egy nagyobb összeg, az aktuális lízingdíjakat pedig az 522. főkönyvi számlán bérleti díjként tartják nyilván. Az egyeztetések során kiderült, hogy az aktív időbeli elhatárolások között az első törlesztőrészlet van, amely havonta kerül feloldásra a lízing futamidejének arányában. Jelenleg folytatom az előző könyvelő által elkezdett gyakorlatot. Ha a könyvelési gyakorlatot hibásnak tekintem, akkor a hiba és a hibahatás együttes összege eléri a jelentős összegű hiba értékhatárát, és számviteli önellenőrzést kellene végezni. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A rendezvényszervező cég a megbízó által megrendelt rendezvényen különböző kisebb ajándékokat (toll, sál stb., amelyek a megbízó nevével vannak ellátva) ad a résztvevőknek, vetélkedőn a résztvevőket díjazásban részesíti. A rendezvényszervező cég a rendezvény teljes körű megszervezését, lebonyolítását számlázza a megrendelő felé, annak tételes kibontása nélkül. A részletes feladatokat szerződésben rögzítik. Minek minősül ebben az esetben a vetélkedő, illetve a résztvevők díjazása, vannak-e adó- és közterhei, és azok kit terhelnek? Hogyan kell könyvelnie, adóznia, bizonylatolnia a vállalkozásnak ebben az esetben? A résztvevőknek adott ajándék anyagköltségként elszámolható? Ezek után milyen adó-, járulékfizetési kötelezettség keletkezik?

Kérdés: Véleményük szerint, az adómentes közösségi termékértékesítés igazolására elegendő-e – a postán feladott termék esetén – a küldemény ragszáma alapján a Magyar Posta weboldalán lekérdezhető nyomonkövetés kézbesítési eredménye?

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?