Ingóságok besorolása az önkormányzatnál

Kérdés: Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartásában az ingatlanok forgalomképesség szerint vannak besorolva. Az ingóságokat is be kell/lehet forgalomképesség szerint sorolni, vagy csak az ingatlanokat?
Részlet a válaszából: […] ...törzsvagyon,– nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon,– korlátozottan forgalomképes vagyon és– üzleti vagyonbontásban tartalmazza.Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése csak úgy lehetséges, ha vagy a főkönyvet bontják meg, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Nem közhasznú alapítvány beolvadása

Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...az átvevő alapítványnál.Ezen vagyonmérleg-tervezet– első oszlopa – a beolvadó és átvevő (beolvasztó) alapítvány szerinti bontásban és együttesen (három részoszlopban) – a beolvadó és az átvevő (beolvasztó) alapítványok vagyonmérleg-tervezete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Tulajdonosi kölcsön apportálásával tőketartalékba helyezés

Kérdés: A kft. a jelentős összegű anyavállalati kölcsön miatt alultőkésítés címén még társasági adót is fizet. A feltőkésítés során célszerű lenne olyan nagyságú saját tőkét kialakítani (kb. 3000 millió Ft összegben), ami kiküszöbölné az adófizetést. A tulajdonosi kölcsön apportjával végre lehetne hajtani a tőkeemelést úgy, hogy a jegyzett tőke és tőketartalék aránya 10:2990 legyen? Milyen adó- és illetékterhe van az apportnak? Lehet csak a tőketartalékot növelni a tulajdonosi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...okirat módosításával, illetve mekkora összeget helyez a tőketartalékba. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás előbbiek szerinti megbontásának arányára vonatkozóan nincs törvényi előírás. Lehet akár a kérdésben leírt arány is. Azonban indokolt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Két hónapot érintő külföldi napidíj

Kérdés: Cégünk munkavállalója 4 napos külföldi kiküldetésen vesz részt, amelyből 2 nap április hónapra, 2 nap május hónapra esik. A napidíj összege magas, emiatt van adóköteles része. A napidíjat előre fizetjük a munkavállalónak. Jelenleg 2 nap napidíját áprilisra, 2 nap napidíját májusra számoljuk el, és adózunk utánuk. Szabályos ez? Mikor kell valójában könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...adó- és járulékbevallásban nem kell jogosultsági hónaponként feltüntetni a kifizetett napidíjat. Ez sem indokolja a havonkénti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Autószervizek pénztárgéphasználata

Kérdés: A sajtóban megjelent hírek szerint bevezetésre kerül az autószervizeknél is a pénztárgép. Elterjedt a szakmánkban, hogy ahol minden szolgáltatást áfás számlával kezelnek, ott nem kell pénztárgépet használni, csak havonta bevinni a NAV-hoz a számlákat! A mi szervizünkben a forgalom több mint 75 százaléka átutalással teljesített, csak a többi készpénzes. Kérem, írják meg, mi igaz az általános híresztelésből, és mi vonatkozik a mi szervizünkre?
Részlet a válaszából: […] ...az adóhatóság felé.Havi adatszolgáltatásról van szó, amelyet – a számla kibocsátásának keltét alapul véve – naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hó 15-éig elektronikus úton, a PTGSZLAH adatlapon, a NAV által meghatározott struktúrában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Magántulajdonban lévő ingatlan felújítása

Kérdés: A betéti társaság a bt.-tagok magántulajdonában lévő ingatlanban (épületben) működik. Az épület egészén tetőfelújítás történt, valamint a vizesblokkokat is felújították. A számlák a bt. nevére szólnak. A társaság az épület kb. 30%-át használja. Ilyen arányban – mint karbantartás – számolható el a bt. költségei között, vagy felújításként aktiválható?
Részlet a válaszából: […] ...(veszélyeztette). Ez utóbbi esetben a felújítás költségeként kell számításba venni minden olyan költséget, ami a tetőszerkezet bontása során ténylegesen felmerült. (Ilyen például a bontás költsége, a kibontott és készletre vett hulladék- és haszonanyagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Fejlesztést és költséget ellentételező támogatás

Kérdés: A kft. vállalatirányítási rendszer bevezetésére nyert pályázatot (GOP). Az elnyert támogatás nincs nevesítve, hogy fejlesztési vagy működési költségekre kapott támogatás. A projekt elszámolható költségei között szerepel bér és járulékok, tanácsadás, ingatlanberuházás, hardver- és szoftvertechnológiai fejlesztés. A projekt 2012. 01. 23-án indult, 2013. 10. 31-én zárult le. A támogatást 2014. 10. 10-én utalták ki. A projekt során beszerzett eszközök folyamatosan aktiválásra kerültek, így az értékcsökkenés is elszámolásra került 2012., 2013. években. Hogyan, mi alapján kell megbontani a kapott támogatási összeget fejlesztési támogatásra és a működési költségek fedezetére kapott támogatásra? A működési költségekre jutó támogatás teljes összegében 2014. évi bevétel lesz, mivel a költségek 2012-2013-ban merültek fel?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a pályázat alapján megkötött támogatási megállapodás nem tartalmazza a támogatás összegének a megbontását fejlesztési és működési támogatásra. A projektet azonban már elfogadták, a jóváhagyott támogatást kiutalták.A projekt indulásától a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Kártérítés vagy kártalanítás

Kérdés: Cégünk bontási tevékenység során robbantást végzett, aminek következtében kárt okozott a bontási terület szomszédságában lévő épületben. A kárt alvállalkozónk okozta, így a kár összegét közvetlenül megtérítette a cégnek. A károk helyreállításának idejére elrendelt üzemszünet miatt a feldolgozandó árut át kellett szállítaniuk másik csarnokba, ami miatt többlet-üzemanyagköltség, túlóra-, többletbérmunka- (logisztika) költségük keletkezett. Ezen költségeket a cég áfával növelten számlázta nekünk, amit mi továbbszámláztunk az alvállalkozónknak. Az alvállalkozónk az áfával növelt számlát nem fogadja be, arra való hivatkozással, hogy a kártérítés nem tartozik az áfa hatálya alá. Úgy gondolom, egy átszámlázott szolgáltatást fizetünk meg, és számlázunk tovább, ami már adóköteles gazdasági eseménynek minősül. A számlát helyesbítenénk az "üzemszüneti kár" helyett "kár­eseménnyel kapcsolatos üzemszünet miatt felmerült költségek" továbbszámlázására. Ez esetben is fel kell számítani az áfát?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:522. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt, és a károsultat ért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Anyavállalat, egyszerűsített éves beszámoló

Kérdés: A kft. 2012 óta anyavállalatként működik (100 százalék tulajdonrésze van másik vállalkozásban), de – sajnos – azóta minden évben egyszerűsített beszámolót készített. Hogyan tudja a hibáját kijavítani? Mi szükséges a javításokhoz?
Részlet a válaszából: […] ...A mérlegben, az eredménykimutatásban összevontan bemutatásra kerülő adatokat a kiegészítő mellékletben kell 2012., 2013., 2014. évi megbontásban részletezni. (A 2015. év bázisadatai a 2014. évi éves beszámoló összevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Nyílt végű pénzügyi lízing az időbeli elhatárolások között

Kérdés: A könyvelést 2015-ben vettem át, és azt tapasztaltam, hogy a 2013. 09. 16-án megkötött nyílt végű pénzügyi lízingszerződésben szereplő gépjármű nem található a tárgyi eszközök között, az aktív időbeli elhatárolások között van egy nagyobb összeg, az aktuális lízingdíjakat pedig az 522. főkönyvi számlán bérleti díjként tartják nyilván. Az egyeztetések során kiderült, hogy az aktív időbeli elhatárolások között az első törlesztőrészlet van, amely havonta kerül feloldásra a lízing futamidejének arányában. Jelenleg folytatom az előző könyvelő által elkezdett gyakorlatot. Ha a könyvelési gyakorlatot hibásnak tekintem, akkor a hiba és a hibahatás együttes összege eléri a jelentős összegű hiba értékhatárát, és számviteli önellenőrzést kellene végezni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...– K 522, majd helyesen azok törlesztőrészletei: T 448 – K 454, fizetendő kamatok: T 872 – K 454;– a tételeket legalább évenkénti megbontásban (a 2013., a 2014., a 2015. évet érintően), külön-külön kell könyvelni.Természetesen könyvelni kell a nyílt végű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.
1
8
9
10
27