Fűtési rendszer cseréje

Kérdés: Társaságunk a fűtési rendszerét (kazánház gázüzemű meleg vizes központi fűtés, vezetékrendszer) lecseréli gázfűtéssugárzó rendszerre. Mi a helyes eljárás? Kell-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Az új fűtést önálló beruházásként kell-e kezelni, vagy az épületre kell aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgálhatja a már elavult, elhasználódott fűtési rendszer cseréje, másrészt az is, ha korszerűsítés keretében történik a fűtési rendszer cseréje gázfűtéssugárzó rendszerre. Nyilvánvaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanértékesítésből származó jövedelem

Kérdés: Ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításával kapcsolatban az Szja-tv. 62. §-ának (2) bekezdése szól a megszerzésre fordított összegről. Ezt egészíti ki a (3) bekezdés. Ha valaki építkezett (vagy magánházi, vagy társasházi építkezés), majd azt pl. 8 év múlva eladja, alkalmazható-e a (3) bekezdés szerinti 75%-os csökkentés, hivatkozva arra, hogy elvesztek a bizonylatok? Ugyanis építkezés esetén nincs illeték, öröklés, csere, kárpótlás. Maximum a telekre vagy egy valameddig kész ingatlanra van adásvételi szerződés, ami után még sok kiadás felmerült. Általánosságban kérdezem, hogy a (3) bekezdést milyen esetekben lehet használni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.
Kapcsolódó címkék:  

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] ...építmények között. Abban az esetben, ha a bérelt kútoszlopot, a bérelt föld alatti tartályokat a tulajdonosok hozzájárulásával kicserélik, akkor egyrészt azokat a bérbeadónál az állományból ki kell vezetni (terven felüli értékcsökkenésként), másrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.
Kapcsolódó címkék:    

Állványozáshoz szükséges elemek nyilvántartása

Kérdés: A kft. az ipari, az építési-szerelési munkákhoz szükséges állványozást külön részlegével végzi. Az ehhez szükséges elemeket a kft. beszerzi. A különféle elemek beszerzési egységára 50 ezer forint alatt van. Megfelelően jár-e el a kft., ha az állványozáshoz szükséges elemeket fajtánként csoportosan nyilvántartásba veszi, az állványozórészleg használatába adja, és ezzel egyidejűleg egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként elszámolja? A fenti elemeket a kft. háromévenként leltározza, amikor meggyőződik azok állapotáról, megállapítja a hiányt, a megrongálódott elemeket selejtezi. Követhető-e ez az eljárás nagyobb összértékű beszerzések esetén is, ha az azonnali értékcsökkenés-elszámolás miatt kiugróan magas az eredménykimutatásban megjelenő értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] ...azokat, szállítják egyik munkahelyről a másikra. Másrészt ezen eszközök viszonylag gyorsan elhasználódnak, 3 év alatt jellemzően kicserélődnek. Így a 3 évenkénti leltározással az elszámoltatás feltételei nem biztosítottak. A leltározás gyakoriságát az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címke:

Praxisjog értékesítése

Kérdés: Háziorvos praxisjogot vásárolt 2000. évben, 2001. január 1-jétől elköltözik. Ezt eladja, és vesz egy másikat az új lakhelyen. Az eladási árból levonhatja-e a beszerzési árat, és a fennmaradt rész tekinthető-e egyéb jövedelemnek?
Részlet a válaszából: […] ...a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.A vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételnek minősül az eladási ár, a cserébe kapott dolognak a szokásos piaci értéke.A vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmet úgy kell meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan szerzéskori értéke

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóalapját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos a 2003. évi szja kiszámításakor? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] ...erre vonatkozó szerződés kelt.Az ingatlan és a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételnek minősül az eladási ár, a cserébe kapott dolognak a szokásos piaci értéke.Az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmet úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Felújítás vagy karbantartás

Kérdés: A részvénytársaság tárgyi eszközei között nyilvántart egy 1936-ban épített üzemcsarnokot. Az üzemcsarnok tetejére az eredeti építés alkalmával világító ablakokat építettek be. A világító ablakok korrodálásából adódó tetőbeázások megszüntetésére, az esővíz elvezetésére poliészter hullámlemez került a tetőre, összesen 6 millió forint értékben. A fenti munkálatok elvégzése karbantartásnak vagy felújításnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...világító ablakok korrodálódásából adódó hiányosságok megszüntetése nem érinti és nem jelenti az üzemcsarnok szerkezeti elemeinek a cseréjét. Így az nem minősíthető felújításnak még akkor sem, ha ezt az esővíz elvezetésére szolgáló poliészter...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Karbantartás vagy felújítás

Kérdés: Hogyan minősítsük a meglévő üzleti ingatlanokon, vendéglátóegységeken végzett következő munkákat:- az üzleti ingatlan teljes külső vakolását a meglévő vakolat 80-100 százalékának leverésével, esetleg a külső nyílászárók egyidejű cseréjével,- az üzleti ingatlan tetőhéjazatának cseréjét (a tetőcserép 100 százalékának cseréjével, a tetőcserép 60-80 százalékának cseréjével és a tetőléc 30-60 százalékának cseréjével,- palafedés cseréje tetőcseréppel és fordítva, lapos tető teljes szigetelésének cseréje),- külső nyílászárók (ajtók, ablakok) cseréjét?
Részlet a válaszából: […] ...az karbantartási tevékenységnek minősül. Karbantartás a külső vakolat helyreállításával egyidejűleg elvégzett külső nyílászárók cseréje is. A csere ez esetben azt jelenti, hogy műszaki paramétereiben az eredetihez hasonló vagy azzal azonos nyílászárókkal történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Csereszerződés: átadott-átvett ingatlanok

Kérdés: Cégünk csereszerződést kötött a helyi önkormányzattal. A csere tárgya ingatlan (földterület).A csereszerződés tartalmazza a forintértéket. A csere folytán a felek nem jutnak többletértékhez. Az átadott-átvett ingatlanok azonos értéken szerepelnek a szerződésben. Az átadott ingatlanok érték nélkül szerepelnek a könyvekben. Hogyan kell elszámolni a csereszerződésben szereplő ingatlanok átadás-átvételét?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében.Az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a csereszerződés keretében átadott készletek – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott, csereszerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeemelés, átalakulás, üzleti vagy cégérték

Kérdés: Két részvénytársaság A) és B) rt., valamint C) kft. között a következő gazdasági eseményekre kerül sor.A) rt. B) rt. pénzbeli hozzájárulásával megemeli a jegyzett tőkéjét 700 millió forinttal.B) rt. kedvezményezett részesedéscsere keretében elcseréli az A) rt.-ben szerzett, 700 millió forint részvényét C) kft. 100 százalék üzletrészéért, amelynek a tagoknál kimutatott könyv szerinti értéke 20 millió forint.A) rt. 700 millió forintért (készpénzben) megvásárolja B) rt.-től C) kft. üzletrészét. A C) kft. üzletrészére jutó saját tőke 200 millió forint.C) kft. beolvad A) rt.-be.Kérdés, hogy A) rt. nyilvántartásba veheti-e üzleti vagy cégértékként a fizetett ellenértéknek (700 millió forint) a C) kft. üzletrészére jutó saját tőke értékét (200 millió forint) meghaladó részét (500 millió forint)? Hogyan rendeződnek az egyesített vagyonmérleg eszközei, forrásai?
Részlet a válaszából: […] ...rt. által C) kft. üzletrészeinek a megszerzése nem minősül kedvezményezett részesedéscserének. Kedvezményezett részesedéscsere ugyanis akkor valósul meg, ha egy társaság (a megszerző társaság) részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.
Kapcsolódó címkék:    
1
29
30
31
35