348 talált cikk a csere kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 69. számában az 1436. és az 1443. számú kérdésekre adott válaszban foglalkoztak a vállalati kölcsön lakásvásárlásra, illetve a lakásépítéshez kölcsön nyújtása témakörével. Az adott válaszok azonban nem teljesek, hiányzik belőlük az Szja-tv. vonatkozó részeire való hivatkozás és értelmezés. A hiányosságokat a válaszok kicserélésével lehetne pótolni.

Kérdés: A társaság tevékenysége: saját lakókocsik hosszú távú bérbeadása, kizárólag üdülési céllal. A program csatlakozási feltétele a társasággal kötött, időben megosztott, határozott időre (10 évre) szóló bérleti szerződés. A szerződés alapján a társaság gondoskodik a lakókocsik helyszínre telepítéséről, karbantartásáról. A bérbevevőnek jogában áll saját időszakában (hetében) a lakókocsit használni, albérletbe kiadni, illetve az adott időszakot más időszakra elcserélni. A konstrukciót bérleti jog értékesítéseként vagy tíz évre szóló bérleti díjként kell elszámolni? Hogyan történjen a számlázás? A bérleti jog értékesítésében közreműködő munkatársak jutalékát a szerződéskötés alkalmával, vagy a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg helyes elszámolni? És az egyéb költségeket?

Kérdés: A kft. a raktárépületét magasította, és ennek során a tetőszerkezetet is kicserélte. Az új tetőszerkezet kevesebbe került, mint a régi volt, tehát összesenjében nem növekedett az épület értéke. A munkák költségei hogyan számolhatók el? Kell-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni?

Kérdés: Egyéni vállalkozóval átalánydíjas vállalkozási szerződést kötöttünk. Kérdésem: ha a szerződésen kívül más "apró" munka elvégzésére szóban is megbízást kap, lehet-e a pluszmegbízásra üzemanyagköltséget részére kifizetni? És ez milyen adó-, illetve egyéb kötelezettségekkel jár a felek részére?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó számláján kulcsmásolást tüntet fel, holott tőle kulcsokat kapunk, s az ellenértéket anyagköltségként számoljuk el. Helyesen járunk el?

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.

Kérdés: Társaságunk számítógépes feldolgozási rendszert bocsát különböző társaságok rendelkezésére. A használó társaságok nem fizetnek bérleti díjat, hanem kizárólagos értékesítési jogot biztosítanak társaságunknak. A fenti tranzakciót hogyan kell bizonylatolni? Milyen áfa- és Tao-tv. hatása van? Vonatkozik-e erre az esetre az Áfa-tv. 24. §-ának a cserére vonatkozó része?

Kérdés: Sok ügyfélnél jelenik meg szemüvegkészítésről számla a következő megjelölésekkel: "védőszemüveg, autóvezetéshez szükséges szemüveg stb." Milyen feltételekkel számolható el költségként a számla összege? Hogyan érinti ez a társaságiadó-elszámolást?

Kérdés: Fejlesztési célra kapható támogatáshoz 2002 márciusában pályázatot nyújtottunk be elhasználódott, nullára leíródott gépsorunk cseréjére. A fejlesztés 2002 márciusában elindult és augusztusban megvalósult. Mivel a kért támogatásról még nincs döntés, a fejlesztést 4 évre kötött pénzügyilízing-szerződéssel valósítottuk meg. Bízunk benne, hogy a támogatást 2003-ban megkapjuk. Kérdésünk az, hogy 2002-ben a pénzügyi lízing kamatára és a támogatással arányos költségek fedezetére elhatárolhattunk-e bevételt?

Kérdés: Gyakran előfordul, hogy a használatban lévő számítógépek egyes egységei, alkotórészei meghibásodnak (például alaplap, winchester, CD-meghajtó, flopi stb.). Ezeket javítani általában nem lehet, csak cserélni. Az elromlott egységek, alkatrészek hasonló paraméterű alkotórésszel nem cserélhetők, mivel olyanok a piacon már nincsenek, csak jobbak, nagyobb tudásúak, korszerűbbek. A számítógépek egy-egy elromlott és ezért kicserélésre kerülő alkotórészének beszerzési, javítási költségét karbantartási költségként vagy bővítésként kell-e elszámolni?